
2010. március 24., 08:572010. március 24., 08:57
A vulkánkitörés által megsemmisített Pompejiben egy taverna maradt meg a legjobb állapotban, de az épület sokáig zárva volt a látogatók előtt, hogy megóvják a további károsodástól. A feltárások és állagmegóvás befejeztével azonban hamarosan a nagyközönség is megismerheti, hogyan nézett ki egy tipikus római kori gyorsétkezde.
A helyreállított taverna küszöbét elsőként háromszáz meghívott vendég léphette át vasárnap, akiknek hamisítatlan ókori étkeket szolgáltak fel. Az utolsó vendégek, akik 1931 évvel ezelőtt az L alakú pult előtt állva kapták be az ebédjüket az ókori város leghíresebb thermopoliumában, azaz borkimérésében, ahol meleg vízzel elegyítették az italt, a ház specialitását – a grillezett mézes sajtot – fogyasztották. Vetutius Placidus thermopoliuma a város főutcáján, a Via dell’Abbodanzán állt. Tipikus római kori gyorsétterem volt: a vendégek beléptükkor elsőként a gazdagon díszített pultot pillantották meg, amelybe több kerek lyukat vágtak, ezekben sorakoztak az étkekkel teli edények.
A régészek az egyik ilyen edényben pénzérméket találtak, becslésük szerint a taverna kétnapi bevételét rejtette el az egykori tulajdonos, mielőtt elmenekült volna a városból. Annamaria Ciarallo biológus szerint, aki részt vesz a Pompejiben zajló kutatásokban, a korabeli népesség étrendje főleg gabonafélékből, zöldségekből, sajtból és halból állt, hús ritkán került az asztalukra. A taverna látogatói közül épp csak beugrottak, becsomagoltatták a kiszemelt ételt, majd rohantak tovább, napi ügyes-bajos dolgaikat intézve, menet közben bekapva egy-egy falatot.
Pompeji élvhajhász lakosai azonban mindennek ellent tudtak állni, csak a kísértésnek nem: a taverna igazi különlegességei a kalóriadús édességek voltak, amelyeket mézből és ricottából készítették. E fogások kései utódait kínálják az édesszájúaknak a közeli Nápoly kávézóiban. Azokat, akik kényelmesen szerettek étkezni, a tricliniumban, vagyis az ebédlőteremben várta terülj-terülj asztalkám. Itt kereveteken fekve, félkönyökre támaszkodva fogyasztották el az ínycsiklandó étkeket. A triclinium freskói Agénór türoszi király leányának, a szépséges Európé és a bikaalakot öltő Zeusz történetét mesélik el. Helyreállították a larariumot, a házi szentélyt, amelynek freskói a családi tűzhely őrzőit ábrázolják, valamint Merkúrt, a kereskedelem és Dionüszoszt, a bor istenét jelenítik meg.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.