2008. november 20., 18:322008. november 20., 18:32
A belső szerkezet kialakítása után a művet egy földhányással vették körbe, hogy a félig kész szoborra ráhelyezhessék a bronzból készült fémlapokat. A szobor belsejét kövekkel tömték meg, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak. A szobrot 33 méteresre építették, magassága körülbelül akkora lehetett, mint a New York-i szabadság-szoboré, állítólag a város tenger felőli bejáratánál állt, az egyik lábával az egyik parton, a másikkal a másikon. I. e. 225-ben erős földrengés rázta meg Rodoszt, a szobor egyik lába összetört, és a szobor összedőlt. 653-ban, amikor az arabok meghódították Rodosz szigetét, a Kolosszus megmaradt részeit eladták egy szíriai zsidónak, aki a monda szerint 900 tevén szállította el. Huszonhárom évszázaddal azután, hogy az ókori görögök elkészítették a legendás szobrot, amely több évszázad művészeit ihlette meg, és amit az ókori világ hét csodája közé is beválasztottak, furcsa installáció születik az Égei-tenger szigetén.
A keletnémet Gert Hof műve nemzetközi finanszírozásnak köszönhetően valósul majd meg, és egyedülálló építészeti remekmű lesz. Az eredeti szoborhoz hasonlóan az új alkotás is a kikötő szélén áll majd, és azt a béke jegyében részben beolvasztott fegyverekből készítik majd el. Az eredetileg 34 méter magas Kolosszussal ellentétben a mostani szobor magasabb lesz i. e. 225-ben elpusztult elődjénél. A korábbi elképzelésekkel szakítva a mostani alkotás több más dologban is eltér ókori elődjétől. Korábban ugyanis többször próbálták újjáépíteni a szobrot, az azonban a görög régészek tiltakozása miatt nem valósulhatott meg. Ilyen volt egy, a 2004-es olimpiai játékok előtti javaslat is, amikor bár az eredeti szobrot másolták volna le, arra mégsem adtak engedélyt, mert a szakértők szerint a múlt tökéletes lemásolása csak karikatúrákat eredményezhet. A „szobor” legnagyobb újdonsága, hogy fényből készül, és a látogatók akár be is léphetnek a 60–100 méter magas fénysugárba. A világ legnagyobb ilyen installációja 200 millió euróba kerül majd – számolt be róla a görög Vima napilap.
Élettársa veje gyilkolt meg egy román állampolgárságú férfit a magyarországi Tiszakécskén. Az elkövető egy erdőben elásta a székelyudvarhelyi származású áldozat holttestét.
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.