2008. november 20., 18:322008. november 20., 18:32
A belső szerkezet kialakítása után a művet egy földhányással vették körbe, hogy a félig kész szoborra ráhelyezhessék a bronzból készült fémlapokat. A szobor belsejét kövekkel tömték meg, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak. A szobrot 33 méteresre építették, magassága körülbelül akkora lehetett, mint a New York-i szabadság-szoboré, állítólag a város tenger felőli bejáratánál állt, az egyik lábával az egyik parton, a másikkal a másikon. I. e. 225-ben erős földrengés rázta meg Rodoszt, a szobor egyik lába összetört, és a szobor összedőlt. 653-ban, amikor az arabok meghódították Rodosz szigetét, a Kolosszus megmaradt részeit eladták egy szíriai zsidónak, aki a monda szerint 900 tevén szállította el. Huszonhárom évszázaddal azután, hogy az ókori görögök elkészítették a legendás szobrot, amely több évszázad művészeit ihlette meg, és amit az ókori világ hét csodája közé is beválasztottak, furcsa installáció születik az Égei-tenger szigetén.
A keletnémet Gert Hof műve nemzetközi finanszírozásnak köszönhetően valósul majd meg, és egyedülálló építészeti remekmű lesz. Az eredeti szoborhoz hasonlóan az új alkotás is a kikötő szélén áll majd, és azt a béke jegyében részben beolvasztott fegyverekből készítik majd el. Az eredetileg 34 méter magas Kolosszussal ellentétben a mostani szobor magasabb lesz i. e. 225-ben elpusztult elődjénél. A korábbi elképzelésekkel szakítva a mostani alkotás több más dologban is eltér ókori elődjétől. Korábban ugyanis többször próbálták újjáépíteni a szobrot, az azonban a görög régészek tiltakozása miatt nem valósulhatott meg. Ilyen volt egy, a 2004-es olimpiai játékok előtti javaslat is, amikor bár az eredeti szobrot másolták volna le, arra mégsem adtak engedélyt, mert a szakértők szerint a múlt tökéletes lemásolása csak karikatúrákat eredményezhet. A „szobor” legnagyobb újdonsága, hogy fényből készül, és a látogatók akár be is léphetnek a 60–100 méter magas fénysugárba. A világ legnagyobb ilyen installációja 200 millió euróba kerül majd – számolt be róla a görög Vima napilap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok