2008. november 20., 18:322008. november 20., 18:32
A belső szerkezet kialakítása után a művet egy földhányással vették körbe, hogy a félig kész szoborra ráhelyezhessék a bronzból készült fémlapokat. A szobor belsejét kövekkel tömték meg, hogy ellenálljon az időjárás viszontagságainak. A szobrot 33 méteresre építették, magassága körülbelül akkora lehetett, mint a New York-i szabadság-szoboré, állítólag a város tenger felőli bejáratánál állt, az egyik lábával az egyik parton, a másikkal a másikon. I. e. 225-ben erős földrengés rázta meg Rodoszt, a szobor egyik lába összetört, és a szobor összedőlt. 653-ban, amikor az arabok meghódították Rodosz szigetét, a Kolosszus megmaradt részeit eladták egy szíriai zsidónak, aki a monda szerint 900 tevén szállította el. Huszonhárom évszázaddal azután, hogy az ókori görögök elkészítették a legendás szobrot, amely több évszázad művészeit ihlette meg, és amit az ókori világ hét csodája közé is beválasztottak, furcsa installáció születik az Égei-tenger szigetén.
A keletnémet Gert Hof műve nemzetközi finanszírozásnak köszönhetően valósul majd meg, és egyedülálló építészeti remekmű lesz. Az eredeti szoborhoz hasonlóan az új alkotás is a kikötő szélén áll majd, és azt a béke jegyében részben beolvasztott fegyverekből készítik majd el. Az eredetileg 34 méter magas Kolosszussal ellentétben a mostani szobor magasabb lesz i. e. 225-ben elpusztult elődjénél. A korábbi elképzelésekkel szakítva a mostani alkotás több más dologban is eltér ókori elődjétől. Korábban ugyanis többször próbálták újjáépíteni a szobrot, az azonban a görög régészek tiltakozása miatt nem valósulhatott meg. Ilyen volt egy, a 2004-es olimpiai játékok előtti javaslat is, amikor bár az eredeti szobrot másolták volna le, arra mégsem adtak engedélyt, mert a szakértők szerint a múlt tökéletes lemásolása csak karikatúrákat eredményezhet. A „szobor” legnagyobb újdonsága, hogy fényből készül, és a látogatók akár be is léphetnek a 60–100 méter magas fénysugárba. A világ legnagyobb ilyen installációja 200 millió euróba kerül majd – számolt be róla a görög Vima napilap.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.