
Fotó: A szerző felvétele
2009. november 04., 09:572009. november 04., 09:57
„Évekkel ezelőtt, amikor egy buliból hazatértem, azt kérdezte édesapám, nem gondolkodtam-e el azon, milyen lenne, ha nem a közönség soraiban vennék részt egy-egy koncerten, hanem a színpadon.
Elgondolkodtam és nyolcadikosokként megalapítottuk a Koala Bandet” – emlékezik vissza az együttes klarinétosa, Kovács László. A dzsesszbanda tagjai eleinte olyan zenét játszottak, amit akkoriban hallgattak: rockzenét, Koncz Zsuzsát.
A névválasztás nem ment egyszerűen. Könnyen kiejthető nevet szerettek volna választani, de miután nem tudtak dönteni, Kovács édesapja játékgyártó cégének nevét vették fel – az apa ugyanis minden felszerelést megvett, sőt azt sem nézte rossz szemmel, hogy a fiúk sokszor éjfélig próbáltak a nappaliban.
A Koala Band – amely adott pillanatban 11 tagú volt – a Médiabefutó székelyudvarhelyi szakaszán is fellépett, ahol a zsűrit és a közönséget is elvarázsolta: a tehetségkutató szabályai szerint legfennebb hattagú lehetett egy zenekar, ők pedig ezt úgy oldották meg, hogy a színpadon hatan zenéltek, a többiek pedig a közönség soraiból.
A Koala Band korai időszakában egyik zenész sem azon a hangszeren játszott, amin zenélni tanult, tehát klarinétosként Kovács László dobos volt, a zongorista pedig gitározott. A fejlődéshez azonban más utat kellett választani, ez 2007-ben történt meg. Maradtak négyen a csapatban, és végre mindenki azon a hangszeren játszott, amit már jól ismert. És ami a legfontosabb: zenei stílust is váltottak, ezúttal a dzsesszhez nyúltak.
„Akkoriban semmit sem tudtunk a dzsesszről. Kottáztunk, Karcsi megtanulta az akkordokat, én lejátszottam a témát, Endre hozta a dobbal a swinget, amit mi egyszerűen sísapka-sísapkaként emlegettünk” – mondta el Kovács. Az első dzsesszes fellépésük az osztályban történt. Mint mondja, fura volt, de nagyon szerették az új hangzást, miután gyökeresen különbözött az iskolai zenéléstől. Mindenhol felléptek, ahová hívták őket, igaz, eleinte csak félórás, háromnegyed órás repertoárjuk volt.
Tavaly tavasszal aztán szerződést kötöttek a székelyudvarhelyi Kalapos Kávézóval: kétheti, havi rendszerességgel léptek fel a hétvégi estéken, szinte mindig telt ház előtt. Eleinte csak a 20-as, 30-as évek nagyon fülbemászó dzsesszslágereit dolgozták fel, de lassan-lassan kronológiai sorrendben kezdték az 50-es, 60-as dzsesszvilágot is „becsempészni” repertoárjukba.
Az elmúlt másfél év alatt igényes zenéjükkel nemcsak az udvarhelyi közönséget kényeztették el, hanem Bukaresttől Budapestig mindenhol koncerteztek már, sőt dzsesszfesztiválokra is kapnak meghívást. Időközben több lett a tapasztalatuk, jobb lett a színpadi megjelenésük, többet tudnak a dzsesszről és arról, hogyan kell a zenét feldolgozni, hogy még érdekesebb legyen.
A csapatból ketten is dzsessz szakon szeretnének tanulni a budapesti Liszt Ferenc Akadémián. A srácok egyébként más együttesekben is zenélnek, és az iskola is nyilván szinte egész napos elfoglaltságot jelent, hiszen készülnek az érettségire. Újabban az Udvarhelyi Kávéház színpadán koncerteznek.
Még be sem fejeztük a beszélgetést, máris szólt a Kovács telefonja – egy szombati koncertről egyeztettek, ami valójában jam session lesz, minden udvarhelyi zenész bevonásával, aki kedvet érez egy hangulatos közös zenéléshez. (Koala Jazz Band: Kovács László – klarinét, szaxofon, Enyed Károly – zongora, Tankó Zsolt – nagybőgő, Biró Endre – dob, Puja Barna Attila– trombita, ének).
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.