Pünkösdi élő hagyományok, népszokások – tájegységenként változnak az egyik legnagyobb keresztény ünnephez kapcsolódó tradíciók

Bede Laura 2019. június 09., 10:25

Az egyházi ünnepekhez hasonlóan pünkösd is vonzotta a különböző népszokásokat, mint a királyválasztás, királynéjárás, párválasztás vagy zöldágazás.

Pünkösdikirályné-járás. A legkisebb volt a kiskirályné, őt vezették a többiek, termékenységvarázslással összekötött köszöntőt énekelve Fotó: Facebook

Számos népszokás kapcsolódik a Szentlélek eljövetelének ünnepéhez. Pünkösd havának májust nevezik, ám maga a pünkösd, mozgóünnep lévén, a húsvét idejétől függően május 10. és június 13. közé eshet: idén június 9–10-én ünnepeljük. Erdély és a Kárpát-medence legjelentősebb, legnagyobb tömegeket vonzó eseménye a pünkösdi csíksomlyói búcsú, amelynek hagyományai a 16. századra nyúlnak vissza.

A bevonulást és a körmenet rendjét a tradíciók szabályozzák, a búcsú jelmondata egyben aktuális üzenet is a magyar keresztények és a nemzet számára.

Európa jelentős részén már a középkor óta tartanak pünkösdi vagy májuskirály-választást, ez a legismertebb pünkösdi hagyományunk a Székelyföldtől Dunántúlig elterjedt. A királyt, amint arról Jókai Mór is írt Egy magyar nábob című regényében, lovas versenyen választották, ezt néhol egyéb erőpróbák is kiegészítették. Egy 19. századi szokásleírás szerint a győztes

egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos, minden kocsmában ingyen rovása van, amit elfogyaszt, fizeti a község, lovát, marháját tartoznak a társai őrizni, s ha netán valami apró vétséget követne el, azért testi büntetéssel nem illetik. Ilyen nagy úr a pünkösdi király egy álló évig”.

Mivel csak egy évig tart az uraság, a mulandóságára, értéktelenségére utalva alakult ki a rövid, mint a pünkösdi királyság szólásunk – olvasható az Anyanyelvápolók Szövetségének honlapján.

A pünkösdi királyt többnyire lovas versenyeken választották meg Fotó: Facebook

A pünkösdi hagyományokból a lányok sem maradtak ki, a pünkösdölés szereplői általában ők voltak, bár néha legényekkel együtt járták pünkösdvasárnap a falut házról házra, bekérezkedés után énekelve, táncolva. A különböző vidékeken többféle típusa élt a szokásnak: központi szereplő lehetett a pünkösdi királynő, aki ruhájával is kitűnik a többiek közül; hasonlíthatott lakodalmas menethez; és az is előfordult, hogy nem választottak külön kiemelkedő szereplőket. Ha a pünkösdölésben lányok és legények egyaránt részt vettek, általában közös táncmulatság zárta a napot. Hasonló, bár különálló szokás a pünkösdikirályné-járás vagy cucorkázás, ahol általában öt lány járt házról házra, köztük a legkisebb (akár egész kicsi, 4–5 éves) volt a kiskirályné, őt vezették a többiek, termékenységvarázslással összekötött köszöntőt énekelve. A pünkösdi népszokásoknak, szintén volt adománygyűjtő funkciója, általában tojást és pénzt kaptak érte.

A pünkösdi hagyományok közé tartozik a párválasztás is, ilyenkor általában bálokat szerveztek a falvakban, Kalotaszegen például háromnapos táncot rendeztek. Szintén Kalotaszegen az ünnep első napján a lányok napjainkban is a legdíszesebb ruhájukban mennek el a templomba, az asszonyok ráncba szedett hátsó kötényt, muszulyt vesznek magukra. A pünkösdi dalok tárháza is bőséges, számos zeneszerzőt megihletett, Kodály Zoltán Pünkösdölőjében nyolc dallamot kötött csokorba, mintegy összefoglalva az ünnep lényegét és a szokásokat.

Pünkösdkor a házakra, kerítésekre, istállókra zöld ágakat helyeztek, hogy a gonosz, ártó szellemeket távol tartsák; néhol ilyenkor állították a májusfát is.

Időjárás- és termésjóslás is kapcsolódik az ünnephez, bár a különböző tájegységeken meglehetősen ellentétes jelentésekkel: Gyimesben például a pünkösdi eső jó termést jelent, Baranyában viszont nemkívánatos az eső, inkább a szép idő, ami bő bortermést hoz. A pünkösdi harmatnak szépségvarázsló erőt tulajdonítottak: a lányok napfelkelte előtt a kertben harmatban mosdottak, hogy szép legyen a bőrük.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat