
Várakozás. A sáromberki egyes számú fészekben hamarosan várható a gólyafiókák kikelése
Fotó: milvus.ro
A nagy járműforgalom megszűnésének, legalábbis jelentős mértékű csökkenésnek köszönhetően valamivel jobb lett a madarak életkörülménye – állapította meg Szabó D. Zoltán ornitológus. A Milvus Csoport munkatársa a webkamerával felszerelt gólyafészkekről, a madárfiókák fészekelhagyási szokásáról is beszélt lapunknak.
2020. május 09., 17:362020. május 09., 17:36
Felszusszanást jelenthet a lecsökkent forgalom a városokban költő madarak számára – magyarázta a Krónika érdeklődésére Szabó D. Zoltán ornitológus. A Milvus Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa emlékeztetett, hogy korábban több kísérletben is bebizonyították: a közutak, autópályák, a városi forgalom zaja kellemetlen hatással van a madarak életére.
„A zaj miatt a madarak nem hallják olyan jól egymást, pedig a madáréneknek igen fontos szerepe van a párválasztásban, a territórium védelmezésben. Szintén érdekes, hogy a riasztó hangokat sem hallják meg annyira jól. A madaraknál a fajok között is működnek univerzális riasztóhangok, ha közeledik valamilyen ragadozó madár az égből vagy a földről, akkor nem tudják egymást annyira hatékonyan figyelmeztetni” – részletezte a biológus.
Hozzátette, a járványügyi korlátások miatt a nagy autóforgalom megszűnt, vagy legalábbis jelentős mértékben csökkent, így valamivel jobb lett a madarak életkörülménye. Rámutatott, nem végeztek erre vonatkozó konkrét vizsgálatot, mivel ahhoz előzetes, erre a célra gyűjtött adatok kellenének, de az előzményeket tekintve szerinte főként a városokban élő madarakra pozitív hatással van a jelenlegi helyzet.
„Több pozitív, bátorító, biztató visszajelzést kaptunk, és az embereknek sikerélményük volt. A tudatosító, nevelő munkát így próbáljuk folytatni. Most nem tudunk eseményeket szervezni, így ilyen úton próbáljuk ösztönözni az embereket, hogy figyeljenek a madarakra” – fogalmazott az ornitológus.
Szabó D. Zoltán szerint fontos odafigyelni a madarakra
Fotó: Gazda Árpád
Mint arról korábban írtunk, az applikációt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) fejlesztette ki, a Milvus Csoport pedig ezt teljesen adaptálta Romániára. Jelenleg nem tartalmazza az összes romániai madárfajt, 157 közönséges hazai faj azonosításához nyújt segítséget, de a tervek szerint ezt év végéig kibővítik.
Szintén a természethez visznek közelebb a webkamerás felvételek, amelyek a Sáromberkén fészkelő gólyák életébe nyújtanak betekintést.
– magyarázta a biológus. Hozzátette, egy hónapos kotlási idő után kelnek ki a fiókák, és még további másfél hónap kell, amíg kirepülnek a fészekből. Június közepe-vége körül elkezdik otthagyni a fészket, de még vissza-visszatérnek. A madarász emlékeztetett, a gólyagyűrűzés június közepén szokott lenni, a fiókák akkor a legmegfelelőbb korúak, és abban az időszakban a legbiztonságosabb gyűrűzni.
A Milvus munkatársa, akárcsak a Magyar Madártani Egyesület felhívta a figyelmet arra, hogy hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja. A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. A látszat ellenére azonban ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért szükségtelen hazavinni őket – mondták a szakemberek. Szabó D. Zoltán ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nem ajánlott meg sem fogni ezeket a kis madarakat, ugyanis az emlős ragadozók, például a macskák, ezt megérzik. Rámutatott, egyébként a madaraknak nincs jellegzetes szaguk, viszont a kezünk által otthagyott szagról tájékozódva megfoghatják a kisebb egyedeket a ragadozók.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
szóljon hozzá!