
Várakozás. A sáromberki egyes számú fészekben hamarosan várható a gólyafiókák kikelése
Fotó: milvus.ro
A nagy járműforgalom megszűnésének, legalábbis jelentős mértékű csökkenésnek köszönhetően valamivel jobb lett a madarak életkörülménye – állapította meg Szabó D. Zoltán ornitológus. A Milvus Csoport munkatársa a webkamerával felszerelt gólyafészkekről, a madárfiókák fészekelhagyási szokásáról is beszélt lapunknak.
2020. május 09., 17:362020. május 09., 17:36
Felszusszanást jelenthet a lecsökkent forgalom a városokban költő madarak számára – magyarázta a Krónika érdeklődésére Szabó D. Zoltán ornitológus. A Milvus Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa emlékeztetett, hogy korábban több kísérletben is bebizonyították: a közutak, autópályák, a városi forgalom zaja kellemetlen hatással van a madarak életére.
„A zaj miatt a madarak nem hallják olyan jól egymást, pedig a madáréneknek igen fontos szerepe van a párválasztásban, a territórium védelmezésben. Szintén érdekes, hogy a riasztó hangokat sem hallják meg annyira jól. A madaraknál a fajok között is működnek univerzális riasztóhangok, ha közeledik valamilyen ragadozó madár az égből vagy a földről, akkor nem tudják egymást annyira hatékonyan figyelmeztetni” – részletezte a biológus.
Hozzátette, a járványügyi korlátások miatt a nagy autóforgalom megszűnt, vagy legalábbis jelentős mértékben csökkent, így valamivel jobb lett a madarak életkörülménye. Rámutatott, nem végeztek erre vonatkozó konkrét vizsgálatot, mivel ahhoz előzetes, erre a célra gyűjtött adatok kellenének, de az előzményeket tekintve szerinte főként a városokban élő madarakra pozitív hatással van a jelenlegi helyzet.
„Több pozitív, bátorító, biztató visszajelzést kaptunk, és az embereknek sikerélményük volt. A tudatosító, nevelő munkát így próbáljuk folytatni. Most nem tudunk eseményeket szervezni, így ilyen úton próbáljuk ösztönözni az embereket, hogy figyeljenek a madarakra” – fogalmazott az ornitológus.
Szabó D. Zoltán szerint fontos odafigyelni a madarakra
Fotó: Gazda Árpád
Mint arról korábban írtunk, az applikációt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) fejlesztette ki, a Milvus Csoport pedig ezt teljesen adaptálta Romániára. Jelenleg nem tartalmazza az összes romániai madárfajt, 157 közönséges hazai faj azonosításához nyújt segítséget, de a tervek szerint ezt év végéig kibővítik.
Szintén a természethez visznek közelebb a webkamerás felvételek, amelyek a Sáromberkén fészkelő gólyák életébe nyújtanak betekintést.
– magyarázta a biológus. Hozzátette, egy hónapos kotlási idő után kelnek ki a fiókák, és még további másfél hónap kell, amíg kirepülnek a fészekből. Június közepe-vége körül elkezdik otthagyni a fészket, de még vissza-visszatérnek. A madarász emlékeztetett, a gólyagyűrűzés június közepén szokott lenni, a fiókák akkor a legmegfelelőbb korúak, és abban az időszakban a legbiztonságosabb gyűrűzni.
A Milvus munkatársa, akárcsak a Magyar Madártani Egyesület felhívta a figyelmet arra, hogy hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja. A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. A látszat ellenére azonban ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért szükségtelen hazavinni őket – mondták a szakemberek. Szabó D. Zoltán ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nem ajánlott meg sem fogni ezeket a kis madarakat, ugyanis az emlős ragadozók, például a macskák, ezt megérzik. Rámutatott, egyébként a madaraknak nincs jellegzetes szaguk, viszont a kezünk által otthagyott szagról tájékozódva megfoghatják a kisebb egyedeket a ragadozók.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.
A téli hónapok gasztronómiája nehezen képzelhető el savanyú káposzta nélkül: aki nem maga teszi el, az megvásárolja a piacon vagy a nagyáruházakban. A sokoldalúan felhasználható, méltán népszerű vitaminbombát a világ számos pontján ismerik.
szóljon hozzá!