
Várakozás. A sáromberki egyes számú fészekben hamarosan várható a gólyafiókák kikelése
Fotó: milvus.ro
A nagy járműforgalom megszűnésének, legalábbis jelentős mértékű csökkenésnek köszönhetően valamivel jobb lett a madarak életkörülménye – állapította meg Szabó D. Zoltán ornitológus. A Milvus Csoport munkatársa a webkamerával felszerelt gólyafészkekről, a madárfiókák fészekelhagyási szokásáról is beszélt lapunknak.
2020. május 09., 17:362020. május 09., 17:36
Felszusszanást jelenthet a lecsökkent forgalom a városokban költő madarak számára – magyarázta a Krónika érdeklődésére Szabó D. Zoltán ornitológus. A Milvus Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa emlékeztetett, hogy korábban több kísérletben is bebizonyították: a közutak, autópályák, a városi forgalom zaja kellemetlen hatással van a madarak életére.
„A zaj miatt a madarak nem hallják olyan jól egymást, pedig a madáréneknek igen fontos szerepe van a párválasztásban, a territórium védelmezésben. Szintén érdekes, hogy a riasztó hangokat sem hallják meg annyira jól. A madaraknál a fajok között is működnek univerzális riasztóhangok, ha közeledik valamilyen ragadozó madár az égből vagy a földről, akkor nem tudják egymást annyira hatékonyan figyelmeztetni” – részletezte a biológus.
Hozzátette, a járványügyi korlátások miatt a nagy autóforgalom megszűnt, vagy legalábbis jelentős mértékben csökkent, így valamivel jobb lett a madarak életkörülménye. Rámutatott, nem végeztek erre vonatkozó konkrét vizsgálatot, mivel ahhoz előzetes, erre a célra gyűjtött adatok kellenének, de az előzményeket tekintve szerinte főként a városokban élő madarakra pozitív hatással van a jelenlegi helyzet.
„Több pozitív, bátorító, biztató visszajelzést kaptunk, és az embereknek sikerélményük volt. A tudatosító, nevelő munkát így próbáljuk folytatni. Most nem tudunk eseményeket szervezni, így ilyen úton próbáljuk ösztönözni az embereket, hogy figyeljenek a madarakra” – fogalmazott az ornitológus.
Szabó D. Zoltán szerint fontos odafigyelni a madarakra
Fotó: Gazda Árpád
Mint arról korábban írtunk, az applikációt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) fejlesztette ki, a Milvus Csoport pedig ezt teljesen adaptálta Romániára. Jelenleg nem tartalmazza az összes romániai madárfajt, 157 közönséges hazai faj azonosításához nyújt segítséget, de a tervek szerint ezt év végéig kibővítik.
Szintén a természethez visznek közelebb a webkamerás felvételek, amelyek a Sáromberkén fészkelő gólyák életébe nyújtanak betekintést.
– magyarázta a biológus. Hozzátette, egy hónapos kotlási idő után kelnek ki a fiókák, és még további másfél hónap kell, amíg kirepülnek a fészekből. Június közepe-vége körül elkezdik otthagyni a fészket, de még vissza-visszatérnek. A madarász emlékeztetett, a gólyagyűrűzés június közepén szokott lenni, a fiókák akkor a legmegfelelőbb korúak, és abban az időszakban a legbiztonságosabb gyűrűzni.
A Milvus munkatársa, akárcsak a Magyar Madártani Egyesület felhívta a figyelmet arra, hogy hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja. A kis és közepes testű madárfajokra általánosan jellemző, hogy fiókáik a teljes röpképesség elérése előtt elhagyják a fészket, és a környék sűrű aljnövényzetében bujkálva hívják magukhoz etető szüleiket. A látszat ellenére azonban ezek a fiatalok nem árvák, a táplálékot kereső szüleik valahol a közelben vannak, ezért szükségtelen hazavinni őket – mondták a szakemberek. Szabó D. Zoltán ugyanakkor azt is hozzátette, hogy nem ajánlott meg sem fogni ezeket a kis madarakat, ugyanis az emlős ragadozók, például a macskák, ezt megérzik. Rámutatott, egyébként a madaraknak nincs jellegzetes szaguk, viszont a kezünk által otthagyott szagról tájékozódva megfoghatják a kisebb egyedeket a ragadozók.
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
szóljon hozzá!