– nyomatékosította lapunknak az Erdélybe látogató és előadást tartó török egyetemi tanár. Bár egy konzervatív országban él és oktat, örömmel tölti el, hogy a lakosság nagy része jelentős szemléletváltáson ment keresztül, és egyre komolyabban kezeli a kérdést. Törökország nagyvárosaiban nemcsak fiatalokat lehet kocogni, focizni vagy kosarazni látni utcákon vagy szabadtéri pályákon: egyre több kendős, vallásos idős hölgy is részt vesz a parkokban szervezett tornaórákon.

Míg 2014-ben a lakosság 10 százaléka vallotta magát hobbisportolónak, tavalyra ez az arány megháromszorozódott. Törökország azt szeretné, ha 2030-ra az emberek négyötöde sportolna vagy legalábbis mozogna szabadidejében. Erdal Zorba szerint ez a világtrend egyébként a teljes balkáni félszigetre kezd kihatni. 

Lehangoló statisztika

Ehhez képest Romániát mintha teljesen elkerülte volna a testmozgási láz. Bár az utóbbi másfél évtizedben országszerte számos műgyepes pálya, tornacsarnok és fitneszterem létesült, délutánonként vagy esténként ezeket többnyire középkorúak veszik igénybe. A fiataloknak marad a heti egyetlen, jobb esetben két alkalommal tartott iskolai tornaóra, amiről sokan még így is ellógnak, vagy hamis igazolásokkal a pálya széléről, telefonjukat böngészve szemlélik végig.

Ezzel az aránnyal Románia messze leszakadva az utolsó helyen áll. Nicolae Neagu, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora igaznak tartja, hogy a középkorúak sokkal aktívabbak, mint az 1989 után született nemzedék, ám szülőkként ők okolhatók a kialakult helyzetért.

„Mifelénk jelenséggé vált a gyermekek túlzott féltése. Ha ehhez még hozzáadódik a számítógép- és okostelefon-függőség, tiszta képet kapunk a mai nemzedékről. Ha egy gyerek nincs kis korától a szabadtéri játszadozáshoz, mozgáshoz, testedzéshez szoktatva, a későbbiekben számára mindez unalmas, fárasztó, frusztrációt keltő és nem kívánt tevékenység lesz” – állítja a szakember.

Nicolae Neagu, aki egyébként az újonnan megjelent egyik testnevelési tankönyv társszerzője, úgy véli, ha a gyermek nem sajátít el bizonyos elemi fogalmakat időben, utólag már késő lehet. Az egyetemi tanár szerint a játékos mozgás nemcsak fizikailag, de szellemileg és lelkileg is fejleszti a gyermeket. Azontúl, hogy megismeri a közös játék örömét, megtudja, mit jelent a csapatszellem, a győzni akarás.

Kérdésünkre, hogy hasznosnak tartja-e a nagyszabású tömegsportrendezvények, versenyek szervezését, ha úgy tetszik, a valamikori Daciada újjáélesztését, nyilván teljesen más, újragondolt és a politikától letisztított változatban, Neagu úgy vélekedett, hogy bármi, ami a kiskorúak versenyszellemének kialakításához és fejlesztéséhez vezet, üdvözlendő lenne.

hogy tisztában legyenek azzal, az ellenfél nem ellenség, hanem játékpartner, aki a pályán kívül akár a legjobb barát lehet” – véli Neagu professzor.  

A kórházba vezető út édességgel van kirakva

A helyzet akkor válik igazán súlyossá, amikor a mozgáshiányt egészségtelen táplálkozás egészíti ki. Nicolae Neagu úgy véli, ebbe a csapdába is a szülők vezetik be csemetéjüket. Példaként a születésnapok megünneplését hozza fel.

Nem kell mosogatni, nem kell szőnyeget tisztítani, törött poharakat vagy tányérokat összeseperni. Ha egy osztályt mintegy húsz-harminc gyermek alkotja, akkor az ugyanannyi, gyorsétkezdében szervezett születésnapot is jelent. Tudjuk, hogy az itt megkedvelt, amúgy teljesen egészségtelen élelmiszerek függőséget okoznak. Innen már csak néhány lépés választ el a túlsúlyosságtól, a kövérségtől, a cukor- vagy egyéb betegségektől” – mutatott rá társadalmunk rendkívül lehangoló képére a MOGYE tanára.