2010. március 08., 09:382010. március 08., 09:38
Az ágyú hazatérése közel négy évtizednyi „száműzetés” után valósult meg. Az 1906-ban kézdivásárhelyi földmunkálatok során véletlenül előkerült ágyú a múzeum egyik legnépszerűbb darabja volt, a közönség 1923 és 1971 között tekinthette meg.
Az Országos Történeti Múzeum alapításakor 1971-ben több háromszéki műkincs társaságában „kölcsönbe” szállították Bukarestbe. A kölcsönszerződést aztán véglegesítették, így az ágyú most háromhetes „vendégszereplésre” érkezhetett Háromszékre, ahol Sepsiszentgyörgyön kívül március 15-én Kézdivásárhelyen állítják ki rövid időre a főtéren, majd a Céhtörténeti Múzeumban helyezik el néhány napra.
A hazatérés ideiglenessége ellenére az illetékesek bíznak benne, hogy rövidesen véglegesen is elfoglalhatja helyét eredeti lakhelyén. Ebben az ágyú hazahozatalának engedélyezésében jelentős szerepet játszó Kelemen Hunor művelődési miniszter segítségére is számítanak. A múzeum igazgatója, Vargha Mihály, illetve az intézmény fenntartója, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor bejelentette: kérelmezik a többi elszállított műkincs visszaszolgáltatását is.
A 250 millió lej értékűre taksált történelmi műkincset négyfős csapat – köztük fegyveres őr is – szállította haza, elmondásuk szerint Bukarestben a lépcsőre kitéve fogadta őket az ágyúcső, a múzeumi alkalmazottak pedig úgy búcsúztak tőle, hogy „végre ettől is megszabadultunk”.
Sepsiszentgyörgyön közel húsz önkéntes várta az értékes szállítmányt, az ő segítségükkel cipelték be a múzeumba a 370 kilogramm, 156 cm hosszú 90 milliméteres kaliberű csövet. A múzeum igazgatója több ezer látogatóra számít az ágyút is felvonultató kiállításon, ami a végleges hazatelepítés ügyében is nyomós érvként szolgálhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Látogatottsági adatok