2011. március 25., 08:502011. március 25., 08:50
Az eseményt Valentin Nica, a vegyes kamara elnöke nyitotta meg, ezt követően Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul mondott beszédet. Az ünnepélyes köszöntőket követően Kerekes Sándor, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezetője ismertette a kamara ötéves tevékenységét, eddigi eredményeit.
Mint rámutatott, Magyarország és Románia között nem kiegyensúlyozott a kereskedelem, míg Romániában
10 ezer magyarországi vállalat befektetése mintegy 600 millió euróra rúg, addig a romániai vállalatok magyarországi beruházása mindössze 1,6 millió eurót tesz ki. Hozzáfűzte: a vegyes kereskedelmi kamara szerepet vállal abban, hogy a romániai vállalkozások számára megkönnyítse a magyarországi beruházásokat. A Krónika kérdésére Kerekes Sándor elmondta: a Romániában befektetett magyarországi tőke nagy része Bukarestbe megy, elsősorban a nagy vállalatok részesítik előnyben a román fővárost, mert itt tudnak nagyobb profitra szert tenni, míg a kis- és közepes vállalkozások a zömmel magyarlakta vidékeket részesítik előnyben. Kerekes előadásában arra is rámutatott, hogy 2010-ben a versenyképességét legjobban növelő állam Szingapúr volt, megelőzve Hongkongot és az Egyesült Amerikai Államokat, ugyanakkor ezen a ranglistán Magyarország a 42., míg Románia az 54. helyet foglalta el.
Mihaela Luţaş, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi tanára A román gazdaság kilátásai európai kontextusban című előadásában szintén az ország versenyképességéről értekezett. Előadásából kiderült: Románia az Európai Unió egy főre eső nemzetiössztermék-átlagától is lényegesen elmarad, a korábban kitűzött inflációs célt az áfaemelés miatt nem lehet tartani. A pénzhígulást ráadásul az élelmiszer, az üzemanyag és a dohány árának emelkedése is növeli. Az egyetemi tanár kifejtette, a megszorító intézkedéseket követően Romániában gyorsabb a munka termelékenységének üteme, mint a bérek növekedése, amely stabilizálja a gazdaságot, ugyanakkor társadalmi kiadásokkal jár. Luţaş közlése szerint Romániának az utóbbi években visszaesett az exportja és importja is, ami által csökkent a romániai gazdaság úgynevezett nyitottsági faktora. Borult ugyanakkor az euró bevezetésének tervezett menetrendje szerint is, a válság előtt kitűzött 2015-ös időpont a szakember nem tartható.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!