Ötéves a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara

Az eseményt Valentin Nica, a vegyes kamara elnöke nyitotta meg, ezt követően Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul mondott beszédet. Az ünnepélyes köszöntőket követően Kerekes Sándor, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezetője ismertette a kamara ötéves tevékenységét, eddigi eredményeit.
Mint rámutatott, Magyarország és Románia között nem kiegyensúlyozott a kereskedelem, míg Romániában

10 ezer magyarországi vállalat befektetése mintegy 600 millió euróra rúg, addig a romániai vállalatok magyarországi beruházása mindössze 1,6 millió eurót tesz ki. Hozzáfűzte: a vegyes kereskedelmi kamara szerepet vállal abban, hogy a romániai vállalkozások számára megkönnyítse a magyarországi beruházásokat. A Krónika kérdésére Kerekes Sándor elmondta: a Romániában befektetett magyarországi tőke nagy része Bukarestbe megy, elsősorban a nagy vállalatok részesítik előnyben a román fővárost, mert itt tudnak nagyobb profitra szert tenni, míg a kis- és közepes vállalkozások a zömmel magyarlakta vidékeket részesítik előnyben. Kerekes előadásában arra is rámutatott, hogy 2010-ben a versenyképességét legjobban növelő állam Szingapúr volt, megelőzve Hongkongot és az Egyesült Amerikai Államokat, ugyanakkor ezen a ranglistán Magyarország a 42., míg Románia az 54. helyet foglalta el.

Mihaela Luţaş, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi tanára A román gazdaság kilátásai európai kontextusban című előadásában szintén az ország versenyképességéről értekezett. Előadásából kiderült: Románia az Európai Unió egy főre eső nemzetiössztermék-átlagától is lényegesen elmarad, a korábban kitűzött inflációs célt az áfaemelés miatt nem lehet tartani. A pénzhígulást ráadásul az élelmiszer, az üzemanyag és a dohány árának emelkedése is növeli.  Az egyetemi tanár kifejtette, a megszorító intézkedéseket követően Romániában gyorsabb a munka termelékenységének üteme, mint a bérek növekedése, amely stabilizálja a gazdaságot, ugyanakkor társadalmi kiadásokkal jár. Luţaş közlése szerint Romániának az utóbbi években visszaesett az exportja és importja is, ami által csökkent a romániai gazdaság úgynevezett nyitottsági faktora. Borult ugyanakkor az euró bevezetésének tervezett menetrendje szerint is, a válság előtt kitűzött 2015-ös időpont a szakember nem tartható.