Ősi magyar eszközökkel fognák ki a kártevő ezüstkárászokat a Szent Anna-tóból

A tóban robbanásszerűen elszaporodtak az algák, úgynevezett vízvirágzás következett be, és megváltozott az algák fajösszetétele is. Ez annak tulajdonítható, hogy a tó szervetlen növényi tápanyagtartalma (nitrogén és foszfor) jelentősen megnövekedett az utóbbi évtized során, amelynek fő forrásai az emberi anyagcseretermékek (elsősorban a fürdőzéshez, piknikezéshez kötődően).

Emellett – és ezzel összefüggésben – az utóbbi évtizedben, valószínűleg szándékos betelepítés következtében, megjelent, majd mára túlzott mértékben elszaporodott az ezüstkárász (Carassius gibelio) a tóban.

A halak kieszik azokat a mikroszkopikus, zooplanktonnak nevezett állatfajokat, amelyek az algákkal táplálkoznak. Ennek és a szervetlen növényi tápanyagok jelenlétének együttes hatására szaporodtak el az algák – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Imecs István halbiológus szerint el kell kezdeni egy restaurációs folyamatot, amelynek eredményeként valamilyen mértékben visszaáll a tónak a halak megjelenése előtti állapota. „Ha a halakat eltávolítjuk, vagy csökkentjük a mennyiségüket, akkor van esély arra, hogy a zooplankton természetes módon visszaerősödjön, és az algákat elkezdje fogyasztani. A halak nem eszik az algákat, és ilyen krátertóban nem szabadna legyen semmiféle halfaj” – hangsúlyozta a szakember. Hozzátette, szerinte egész éves munka szükséges ahhoz, hogy a halakat kitermeljék a tóból. Ugyanis ezt nem lehet szokásos eszközökkel megoldani, mert a halastavak esetében a tavat le szokták csapolni, és úgy halásszák le hálóval, de itt nincs erre lehetőség a tó zártsága miatt.

Ezek segítségével szeretnék a halakat folyamatosan kitermelni. Ugyanakkor a tóba bekerülő táp-
anyagmennyiséget is csökkentenék. „A tó peremén, a kráterben és a tó vizében is sok munkát kell végezni ahhoz, hogy valamilyen szintű eredményt tudjunk elérni. Nyilván emellett nagyon sok felmérésre van szükség, hogy a tóban lezajló folyamatokat kövessük és megértsük. Ez kísérleti munka lenne, mivel hasonló mintánk nincsen” – fogalmazott Imecs István.

Máthé István, a Sapientia EMTE biomérnöki tanszékének docense elmondta, ők elsősorban az algákat vizsgálják, és azt tapasztalták, hogy az elmúlt három évben megjelent egy zöld alga a korábbi barna színű algák mellett, és ma már előbbi uralja a tavat. Kifejtette,

Ez a folyamat egészen addig tart, amíg befagy a víz. A korábbi kék színről átváltott a tó színe zöldre. A kutató szerint ha sok alga pusztul el, akkor oxigénhiány alakulhat ki, és elszaporodhatnak a velük táplálkozó baktériumok, ami kellemetlen szaghatással járhat. Rámutatott, ha fel tudják mélyebben tárni a különböző behatások mértékét, illetve a halak számát sikerül alacsony szinten tartani, akkor javulhat a Szent Anna-tó vízminősége.

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a közösségi összefogás szükségességét hangsúlyozta. „Mindenkit kérünk, aki teheti, és úgy érzi, hogy ennek a tónak a megmaradása fontos, járuljon hozzá a különböző kutatások elvégzéséhez és a szakszerű beavatkozások végrehajtásához. Ez a tó minket jelképez, mindannyiunk kötelessége, hogy úgy adjuk át a jövő nemzedék tagjainak, ahogy megörököltük” – hangoztatta a tanácselnök.