A Coldplay is támogatja az erdélyi erdőültetést – Ökológiai rehabilitációval foglalkozik a Pando egyesület

Baráti egyesületként indultak, amikor Hajdu László doktori dolgozatát befejezve egy barátjával valami olyan vállalkozásba szeretett volna kezdeni, ami nem merül ki puszta tudományos ténykedésben, hanem konkrét, kézzelfogható hozadéka is van. Mivel nem rendelkeztek anyagi háttérrel, kezdetben olyan projekteket választottak, amelyek éppen adódtak a közvetlen környezetükben, majd hosszú távú célként tűzték ki a leromlott természetvédelmi területeken történő ökológiai rehabilitációt.

Faültetés a klímaváltozás figyelembevételével

A projekt másik vezetője, Kósa István – aki az egyesület alelnöke is – a Retyezát-hegységben dolgozott, és az ő kezdeményezésére ott kezdték el tevékenységüket 2018-ban egy körülbelül négyhektáros területen. Kolozsvári diákok közreműködésével megközelítőleg tizenötezer csemetét ültettek el két év alatt. Az egyesület munkáját első pár évben majdnem kizárólag barátok hozzájárulásából finanszírozták – mesélte az egyesület vezetője.

„Abban az időben gondot okozott, hogy nagyon szakszerűtlen módon kezelték a marosvásárhelyi faállományt. Létrehoztunk egy applikációt, és ezáltal olyan nyilvános, közösségi platformot, amelyen keresztül mindenki hozzá tud járulni a fák állapotának felméréséhez” – magyarázta az egyesület elnöke.

Visszahozni az őshonos tölgyerdőket

A későbbiekben számos, a környezetvédelemhez kapcsolódó ötletük született. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karán az egyik tanulmány azt kutatta, hogy a Csíki-medencében tölgyesek voltak pár száz évvel ezelőtt, ám ezek mára teljesen eltűntek, helyüket a legtöbb esetben átvették a monokultúrás lucfenyők. Mivel szerették volna valamilyen formában visszaállítani az eredeti állapotot, területet kerestek, és sok esetben vásároltak is, illetve egyes falvak vezetőit megpróbálták meggyőzni, hogy rendelkezésükre bocsássanak olyan területeket, ahol különböző erdőfoltokat alakíthatnak ki.

– fejtette ki Hajdu László. Hozzátette, néha szerencse vagy a szerencsétlenség is közrejátszott bizonyos projektek elindulásában. 2020 februárjában a Nagy-Hagymáson egy óriási vihar következtében körülbelül 1100 hektár erdő dőlt ki. Ez hatalmas anyagi kárt jelentett, és a terület ökológiáját is teljesen tönkretette.

Az egyesület munkatársai felkeresték a csíkszentdomokosi közbirtokosságot, hogy az ő közreműködésükkel a terület egy részét visszaállítsák olyan formába, ahogy az nagy valószínűséggel, körülbelül 200 évvel ezelőtt kinézett. A projektet számos kutatás előzte meg annak érdekében, hogy többé ne dőlhessen ki többhektárnyi erdőterület. Idén volt az első nagy ültetésük, amelybe a helyi közösséget is bevonták, például a csíkszentdomokosi iskolások is ültettek facsemetéket Kedves Annamária tanítónő vezetésével.

Hajdu László kifejtette,

„Egyáltalán nem mindegy, hogy mit és hova ültetünk. A klímaváltozás a faültetvényekre is hatással van, ezt sok esetben nem veszik figyelembe, és több kár keletkezik egy-egy ültetés során, mint amennyi a haszon. Éppen ezért mi megpróbálunk szaktudásunk szerint a lehető legjobban eljárni” – hangsúlyozta a szakember.

Hozzátette, hogy ez közvetett módon történik, és a formáció valószínűleg nem is tud arról, hogy a Nagy-Hagymás-hegységbe megy a támogatásuk. A projekt felkarolásban közrejátszott egy világméretű természetvédő szervezet is, amellyel közreműködik a vásárhelyi egyesület. Ez a kapcsolat a két szervezet között még Hajdu László cambridge-i diákoskodásáig nyúlik vissza.

„Nagyon sokat segített, hogy egy híresebb egyetemen szereztem doktori fokozatot olyan témában, ami nagyon egybevág az általunk indított projekttel. Látszik, hogy értünk hozzá, és hozzávetőlegesen meg tudjuk jósolni, hogy melyek azok a klimatikus változások, azok a növények, amelyeket érdemes ültetni azért, hogy ne csak el legyenek ültetve, hanem a jövőbeli éghajlati változásokat is jobban állják” – fejtette ki a szakember.

Fellépéseiken szinte csak megújuló energiát használnak, az arénákban úgynevezett kinetikus padlót telepítenek, hogy a közönség által a koncert alatt termelt energiát is hasznosítsák. Emellett a szabadtéri stadionokban napelemeket helyeznek el, hogy azok energiát generáljanak a koncert előtt. A színpadjuk is újrahasznosítható és fenntartható anyagokból, többek között bambuszból és újrahasznosított acélból épül. A turné útvonalát is tudatosan tervezték meg annak érdekében, hogy a lehető legkevesebbet kelljen repülővel utazniuk.

Emellett a rajongóikat is igyekeznek mozgosítani a jó ügy érdekében,

A fellépéseken felhasznált konfetti és karperecek is biológiailag lebomló anyagból készülnek, illetve a zenekar arra törekszik, hogy megszüntesse az egyszer használatos műanyag vizespalackok árusítását a koncerteken.