A postagalambok képesek 900-1000 kilométert is megtenni egyetlen nap alatt a maratoni távok alkalmával Képünk illusztráció
Fotó: Magyar Postagalamb Sportszövetség
Indiában nyolc hónapig tartó rendőrségi fogva tartás után tisztázták és szabadon engedték azt a versenygalambot, amelyről kezdetben azt feltételezték, hogy a kínai hírszerzés kémgalambja.
2024. február 04., 14:012024. február 04., 14:01
2024. február 04., 14:062024. február 04., 14:06
A Press Trust of India hírügynökség jelentése szerint a Tajvan szigetéről elkóborolt versenygalambot májusban fogták be az indiai hatóságok Mumbai kikötőjében. A hatóságok kezdetben a madár lábaira rögzített gyűrűk, és a bennük elrejtett, kínai írásjelekkel írt szöveg miatt azt feltételezték, hogy
Miután a hatóságok meggyőződtek arról, hogy átlagos és ártatlan szárnyassal, egy tajvani versenygalambbal állnak szemben, a rendőrség engedélyével a madarat először egy mumbai állatklinikára, majd menhelyre szállították át, ahol végül szabadon engedték – ismertette az MTI.
Nem ez az első eset, hogy az indiai fegyveres erők kémgalambnak hittek egy versenygalambot. Legutóbb 2020-ban egy Pakisztánból átrepült rózsaszín „kémgalamb” okozott konfliktust Indiával, amelyről szintén kiderült, hogy versenyre készülés közben véletlenül lépte át a két ország határát.
Egyébként versenyek alkalmával gyakran előfordul, hogy a postagalambok különböző okok – például a Föld mágneses mezőjében keletkező zavarok vagy ragadozómadarak támadása – miatt eltévednek, eltérnek a helyes útiránytól. Ilyenkor a feleresztőhelyről nem az otthonuk, a galambdúcuk, hanem teljesen ellenkező irányba repülnek, és több száz, sőt több mint ezer kilométeres távolságra is kiköthetnek. Amúgy a postagalambok lábán lévő törzsgyűrű, és az azon található országnév, sorozatszám alapján könnyen beazonosítható a versenymadár tulajdonosa.
Minden korábbinál magasabb áron, 1,6 millió euróért kelt el egy postagalamb egy vasárnap véget ért online belgiumi aukción.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!