
A vetés az aszály miatt nem kelt ki (archív felvétel)
Fotó: Orbán Orsolya
Több ezer hektárnyi, nyár végén elvetett repceterületet kell újraművelniük a gazdáknak, akik más növényi kultúrák mellett döntenek, mivel a vetés az aszály miatt nem kelt ki. Az ország nyugati részének legnagyobb gazdálkodója 1500, eredetileg már előkészített hektárról kénytelen lemondani.
2026. október 19., 13:482026. október 19., 13:48
Kürtösön a talaj olyannyira száraz, hogy alig tudták elvégezni a búza vetéséhez szükséges őszi munkálatokat, de Dimitrie Muscă, a nyugati országrész legnagyobb gazdálkodója szerint a legfőbb problémát a repcevetés tönkremenetele jelenti számára.
Muscă szeptember elején 1700 hektáron vetett repcét az Arad megyei Kürtösön és Fazekasvarsándon. Négyzetméterenként több mint 50 növénynek kellett volna kikelnie, de alig 20 hajtott ki.
„A repce esetében katasztrofális a helyzet, az 1700 hektárból csupán 200-at tudok megtartani, amelyen hektáronkénti 4000 kilogrammos terméshozamban reménykedhetek, ami épp elegendő a nyereségességhez. Az 1500 hektáron, ha megtartanám a repcét, a termés jóval 2000 kilogramm alatt maradna, és ez jelentős pénzügyi veszteséget okozna számunkra” – nyilatkozta hétfőn az Agerpres hírügynökségnek Dimitrie Muscă, egyike azon első Arad megyei gazdáknak, akik évekkel ezelőtt nagy területeken kezdtek repcét termeszteni.
Nagylakon a gazdák nyár végén több mint 1000 hektáron vetettek repcét, de a kultúra 90%-a tönkrement. „Szövetkezetünk tagjai 3700 hektárnyi földterületen gazdálkodnak, amelyből több mint 1000 hektárt vetettek be repcével. Az aszály miatt a vetések 90%-a tönkrement, így sok gazda kiszántja a repcét, és arra készül, hogy árpát vagy búzát vessen a területekre” – nyilatkozta az Agerpresnek Milan Kelo, a Nagylaki Gazda (Fermierul Nădlăcan) Szövetkezet elnöke.
Egy másik ismert gazdálkodó, Gheorghe Porubsky, a Nagylaki Paraszt (Țăranul Nădlăcan) Egyesület elnöke elmondta, hogy négy, repcével bevetett parcelláján újra elvégzi a talajmunkákat, hogy árpát vethessen.
„A növényállomány nagyon ritka, térségünkben minden gazda ezt mondja; 100 bevetett hektárból legfeljebb ötnek adnak esélyt. A területek többségére tavasszal tavaszi árpa és napraforgó kerül, de sok gazda már most búzával vagy árpával veti újra a földeket” – nyilatkozta Porubsky.
Adrian Alda, az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője az Agerprersnek elmondta, hogy
„Gondok adódtak a repce kelésével is: a mag kicsírázott a talajban, de a csapadékhiány miatt már nem hajtott ki. Ilyen körülmények között egyes repcével bevetett területeket kiszántottak, a gazdák pedig inkább a búza- és árpavetést, vagy akár a repce újravetését választják” – tette hozzá Alda.
Az idei aszályt a legtöbb növényi kultúra megsínlylette. A katasztrófa sújtotta területnek nyilvánított kiterjedés összesen 110 814 hektárt tesz ki, ami a megye 350 000 hektáros szántóterületének mintegy egyharmada.
A kukoricatermés például az elmúlt három évtized egyik legalacsonyabbika. A gazdák átlagosan 2000 kilogrammot takarítottak be hektáronként, szemben a normális csapadékmennyiséget regisztráló évek 8000 kilogrammos hektáronkénti hozamával.
Amint arról beszámoltunk, a tavaszi csapadékhiány, a nyári hőhullámok és a talajt folyamatosan szárító szél együttes hatására rendkívül súlyos aszály alakult ki a Partium jelentős részén. Bihar, Szatmár és Arad megyében a kukorica- és napraforgótáblákon sok helyen 50–80 százalékos terméskiesést állapítanak meg, de van, ahol teljesen megsemmisült a termés. Az aszály miatt a legnehezebb helyzetbe a kisebb családi gazdaságok kerülhetnek, amelyeknek nincs elegendő pénzügyi tartalékuk ahhoz, hogy több egymást követő rossz évet átvészeljenek – nyilatkozta a Krónikának Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakértő, a partiumi falugazdász-hálózat szervezeti vezetője.
Hiába reménykedtünk: jövőre sem indul újra a vonatközlekedés Kolozsvár és Nagyvárad között, még a jól álló Élesd–Várad szakaszon sem.
Több mint 1,1 millió lejt utal ki a kormány a december elsejei román nemzeti ünnep gyulafehérvári megünneplésére.
Nagy visszhangot váltott ki a magyarországi közéletben az ellenzéki pártok által „politikai foglyoknak”, a Tisza-kormány „üldözöttjeinek” tekintett volt kormányzati tisztségviselőkért Budapesten tartott újabb ima.
Nyolc év szünet után decemberben újraindítja romániai belföldi járatait a Wizz Air: a magyar fapados légitársaság heti tizenkét járattal köti össze Kolozsvárt Bukaresttel.
Bár Ilie Bolopjan akkori miniszterelnök májusban még meglehetősen derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy az idei év végére az épülő radnóti hőerőmű már áramot fog táplálni a romániai energetikai rendszerbe, a jelek szerint ez mégsem történik meg.
Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Szinte egyszerre kapta meg Hargita megye a Green Destinations Silver Award minősítést és az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címet. Dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Megvan a kivitelezője a kolozsvári Keleti park első, tízhektáros szakaszának, így többévnyi tervezés és kisajátítás után végre megkezdődhet a kincses város történetének egyik legnagyobb zöldövezeti beruházása.
2027-et a hegyaljai bor évének nyilvánították, és költségvetési forrásokat fognak elkülöníteni az őshonos termékek helyi és a nemzetközi piacon való népszerűsítésére.
Nyáron egy karibi hajókirándulás videója miatt került a hírekbe a 60 ezer eurós udvarhelyi Erasmus+-projekt, most egy meg sem történt Zoom-megbeszélésről közzétett kép miatt került elő újra az ügy.
szóljon hozzá!