A vetés az aszály miatt nem kelt ki (archív felvétel)
Fotó: Orbán Orsolya
Több ezer hektárnyi, nyár végén elvetett repceterületet kell újraművelniük a gazdáknak, akik más növényi kultúrák mellett döntenek, mivel a vetés az aszály miatt nem kelt ki. Az ország nyugati részének legnagyobb gazdálkodója 1500, eredetileg már előkészített hektárról kénytelen lemondani.
2026. október 19., 13:482026. október 19., 13:48
Kürtösön a talaj olyannyira száraz, hogy alig tudták elvégezni a búza vetéséhez szükséges őszi munkálatokat, de Dimitrie Muscă, a nyugati országrész legnagyobb gazdálkodója szerint a legfőbb problémát a repcevetés tönkremenetele jelenti számára.
Muscă szeptember elején 1700 hektáron vetett repcét az Arad megyei Kürtösön és Fazekasvarsándon. Négyzetméterenként több mint 50 növénynek kellett volna kikelnie, de alig 20 hajtott ki.
„A repce esetében katasztrofális a helyzet, az 1700 hektárból csupán 200-at tudok megtartani, amelyen hektáronkénti 4000 kilogrammos terméshozamban reménykedhetek, ami épp elegendő a nyereségességhez. Az 1500 hektáron, ha megtartanám a repcét, a termés jóval 2000 kilogramm alatt maradna, és ez jelentős pénzügyi veszteséget okozna számunkra” – nyilatkozta hétfőn az Agerpres hírügynökségnek Dimitrie Muscă, egyike azon első Arad megyei gazdáknak, akik évekkel ezelőtt nagy területeken kezdtek repcét termeszteni.
Nagylakon a gazdák nyár végén több mint 1000 hektáron vetettek repcét, de a kultúra 90%-a tönkrement. „Szövetkezetünk tagjai 3700 hektárnyi földterületen gazdálkodnak, amelyből több mint 1000 hektárt vetettek be repcével. Az aszály miatt a vetések 90%-a tönkrement, így sok gazda kiszántja a repcét, és arra készül, hogy árpát vagy búzát vessen a területekre” – nyilatkozta az Agerpresnek Milan Kelo, a Nagylaki Gazda (Fermierul Nădlăcan) Szövetkezet elnöke.
Egy másik ismert gazdálkodó, Gheorghe Porubsky, a Nagylaki Paraszt (Țăranul Nădlăcan) Egyesület elnöke elmondta, hogy négy, repcével bevetett parcelláján újra elvégzi a talajmunkákat, hogy árpát vethessen.
„A növényállomány nagyon ritka, térségünkben minden gazda ezt mondja; 100 bevetett hektárból legfeljebb ötnek adnak esélyt. A területek többségére tavasszal tavaszi árpa és napraforgó kerül, de sok gazda már most búzával vagy árpával veti újra a földeket” – nyilatkozta Porubsky.
Adrian Alda, az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője az Agerprersnek elmondta, hogy
„Gondok adódtak a repce kelésével is: a mag kicsírázott a talajban, de a csapadékhiány miatt már nem hajtott ki. Ilyen körülmények között egyes repcével bevetett területeket kiszántottak, a gazdák pedig inkább a búza- és árpavetést, vagy akár a repce újravetését választják” – tette hozzá Alda.
Az idei aszályt a legtöbb növényi kultúra megsínlylette. A katasztrófa sújtotta területnek nyilvánított kiterjedés összesen 110 814 hektárt tesz ki, ami a megye 350 000 hektáros szántóterületének mintegy egyharmada.
A kukoricatermés például az elmúlt három évtized egyik legalacsonyabbika. A gazdák átlagosan 2000 kilogrammot takarítottak be hektáronként, szemben a normális csapadékmennyiséget regisztráló évek 8000 kilogrammos hektáronkénti hozamával.
Amint arról beszámoltunk, a tavaszi csapadékhiány, a nyári hőhullámok és a talajt folyamatosan szárító szél együttes hatására rendkívül súlyos aszály alakult ki a Partium jelentős részén. Bihar, Szatmár és Arad megyében a kukorica- és napraforgótáblákon sok helyen 50–80 százalékos terméskiesést állapítanak meg, de van, ahol teljesen megsemmisült a termés. Az aszály miatt a legnehezebb helyzetbe a kisebb családi gazdaságok kerülhetnek, amelyeknek nincs elegendő pénzügyi tartalékuk ahhoz, hogy több egymást követő rossz évet átvészeljenek – nyilatkozta a Krónikának Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakértő, a partiumi falugazdász-hálózat szervezeti vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendvédelmi erők és a terrorelhárító egységek nagy erőkkel vonultak ki hétfő reggel Kolozsvár központjába, miután a 112-es egységes segélyhívó számon bejelentést tettek egy robbanószerkezetről a Báthory István Elméleti Líceum területén.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Dróttal összekötözött zsákba tett, majd egy hídról a folyóba dobott egy mindössze három-négy hónapos kutyakölyköt egy férfi a Szeben megyei Cód (Sadu) településen. Az állatot szerencsére időben megtalálták és megmentették.
A havazás, a viharos szél és a jelentősen romló látási viszonyok miatt fokozott óvatosságra intik a hegyekbe induló turistákat a hegyimentők, az ajánlások az ország valamennyi magashegységében érvényesek.
Újabb halasztás történt a györgyfalvi álépítészként ismertté vált Szeredai Lóránt büntetőügyében. A bíróság idén márciusban három év és öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki éveken keresztül szakmai jogosultság nélkül tervezett.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) írott sajtó nívódíjában részesült a Krónika munkatársa, Kiss Judit. A szakmai szervezet Csíksomlyón zajló tisztújításán Kacsó Sándort választották a MÚRE új elnökévé.
Köbméterenként átlagosan 280 lejért értékesített tűzifát a lakosságnak a Romsilva 2026 első kilenc hónapjában, ám a tényleges árak fafajtánként és térségenként jelentősen eltérnek.
Két új, különböző nehézségű hegyi túraútvonalat avatnak fel október végén Jósikafalva (Beliș) térségében. A 21, illetve 7–8 kilométeres körtúrák a környék legszebb kilátópontjait és a víztározó partvidékét érintik.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!