2009. augusztus 26., 10:562009. augusztus 26., 10:56
A tudósok 262 egyetemi, illetve főiskolai hallgatóval végeztek kísérletet: két csoportban vizsgálták memóriájukat, egyik dologról a másikra való átváltási képességüket és egyetlen dologra való koncentrálási képességüket. Az egyik csoport figyelme sok, a másiké kevesebb dolog között oszlott meg. Legjobban az lepte meg a kutatókat, hogy az egyidejűleg nagyon sokféle dologgal foglalkozók mennyivel gyengébben teljesítettek a többiekhez képest. A kísérletben résztvevők először bejelölték egy listán, általában milyen médiumokkal (tévé, számítógépes videó, zene, számítógépes játék, telefon, írott szöveg) foglalkoznak egyszerre.
Az eredmény az 1,5-től több mint 4 médiumig terjedt. A figyelem tesztelésekor azonban kiderült, hogy a sokfele koncentrálók nem voltak képesek kiszűrni a lényegtelen információkat. Ráadásul bebizonyosodott, hogy a memóriájuk sem volt nagyobb teherbírású egyszerre kevesebb felé figyelő társaiknál. Az is kiderült, hogy a sokfelé figyelők nem képesek külön-külön egy feladatra koncentrálni. „Vajon a figyelemmegosztás teszi őket pocsék figyelemmegosztóvá, vagy gyalázatos figyelemmegosztásuk miatt fecsérlik sokfelé a figyelmüket?” – tette fel a kérdést Clifford Nass a Stanford kommunikációs tanszékéről. Nass szerint komoly társadalmi aspektusa is van a kérésnek, hiszen manapság társadalmi jelenség a figyelemmegosztás.
A telefon és a vezetés közötti figyelemmegosztásból annyi baleset származik, hogy sok amerikai államban tilos a mobilhasználat a volán mögött. Az ügyvédek és hirdetők pedig gyakran lényegtelen információkkal terelik el – osztják meg – a befolyásolandó célcsoport figyelmét. A kutatók arra is kíváncsiak voltak: akkor miben is jók a figyelemmegosztók? „A sokfelé figyelők egyszerűen megvesznek az információgyűjtésért” – mondta Eyal Ophir, a kutatás vezetője „felfedező” csoportnak nevezve őket. Az egyszerre kevesebb dologgal foglalkozók szerinte a „kiaknázók, akik szeretnek elgondolkodni az információkon”.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.