2009. augusztus 26., 10:562009. augusztus 26., 10:56
A tudósok 262 egyetemi, illetve főiskolai hallgatóval végeztek kísérletet: két csoportban vizsgálták memóriájukat, egyik dologról a másikra való átváltási képességüket és egyetlen dologra való koncentrálási képességüket. Az egyik csoport figyelme sok, a másiké kevesebb dolog között oszlott meg. Legjobban az lepte meg a kutatókat, hogy az egyidejűleg nagyon sokféle dologgal foglalkozók mennyivel gyengébben teljesítettek a többiekhez képest. A kísérletben résztvevők először bejelölték egy listán, általában milyen médiumokkal (tévé, számítógépes videó, zene, számítógépes játék, telefon, írott szöveg) foglalkoznak egyszerre.
Az eredmény az 1,5-től több mint 4 médiumig terjedt. A figyelem tesztelésekor azonban kiderült, hogy a sokfele koncentrálók nem voltak képesek kiszűrni a lényegtelen információkat. Ráadásul bebizonyosodott, hogy a memóriájuk sem volt nagyobb teherbírású egyszerre kevesebb felé figyelő társaiknál. Az is kiderült, hogy a sokfelé figyelők nem képesek külön-külön egy feladatra koncentrálni. „Vajon a figyelemmegosztás teszi őket pocsék figyelemmegosztóvá, vagy gyalázatos figyelemmegosztásuk miatt fecsérlik sokfelé a figyelmüket?” – tette fel a kérdést Clifford Nass a Stanford kommunikációs tanszékéről. Nass szerint komoly társadalmi aspektusa is van a kérésnek, hiszen manapság társadalmi jelenség a figyelemmegosztás.
A telefon és a vezetés közötti figyelemmegosztásból annyi baleset származik, hogy sok amerikai államban tilos a mobilhasználat a volán mögött. Az ügyvédek és hirdetők pedig gyakran lényegtelen információkkal terelik el – osztják meg – a befolyásolandó célcsoport figyelmét. A kutatók arra is kíváncsiak voltak: akkor miben is jók a figyelemmegosztók? „A sokfelé figyelők egyszerűen megvesznek az információgyűjtésért” – mondta Eyal Ophir, a kutatás vezetője „felfedező” csoportnak nevezve őket. Az egyszerre kevesebb dologgal foglalkozók szerinte a „kiaknázók, akik szeretnek elgondolkodni az információkon”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Iaşi megyei rendőrség állatkínzás miatt eljárást indított egy 54 éves nő ellen, aki a gyanú szerint elkapott egy galambot és megette. A nő „nem megfelelő” viselkedése miatt a Socola Intézetbe szállították kezelésre.
Erdélyből Moldván át Dobrudzsába utazva páratlan élmény ellátogatni a világ legnemzetközibb folyója, a Duna romániai deltájába, amely a világörökség részeként eleve egyedi látványosság. A nyaralás élvezetét csak fokozza, ha a tengerpartra látogatunk.
Egy ember meghalt, négy pedig megsérült és kórházba került egy szombaton Craiova egyik sugárútján történt konfliktus nyomán – közölte a Dolj megyei rendőrség. Sajtóértesülések szerint három embert őrizetbe vettek.
Élettársa veje gyilkolt meg egy román állampolgárságú férfit a magyarországi Tiszakécskén. Az elkövető egy erdőben elásta a székelyudvarhelyi származású áldozat holttestét.
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Látogatottsági adatok