2009. augusztus 26., 10:562009. augusztus 26., 10:56
A tudósok 262 egyetemi, illetve főiskolai hallgatóval végeztek kísérletet: két csoportban vizsgálták memóriájukat, egyik dologról a másikra való átváltási képességüket és egyetlen dologra való koncentrálási képességüket. Az egyik csoport figyelme sok, a másiké kevesebb dolog között oszlott meg. Legjobban az lepte meg a kutatókat, hogy az egyidejűleg nagyon sokféle dologgal foglalkozók mennyivel gyengébben teljesítettek a többiekhez képest. A kísérletben résztvevők először bejelölték egy listán, általában milyen médiumokkal (tévé, számítógépes videó, zene, számítógépes játék, telefon, írott szöveg) foglalkoznak egyszerre.
Az eredmény az 1,5-től több mint 4 médiumig terjedt. A figyelem tesztelésekor azonban kiderült, hogy a sokfele koncentrálók nem voltak képesek kiszűrni a lényegtelen információkat. Ráadásul bebizonyosodott, hogy a memóriájuk sem volt nagyobb teherbírású egyszerre kevesebb felé figyelő társaiknál. Az is kiderült, hogy a sokfelé figyelők nem képesek külön-külön egy feladatra koncentrálni. „Vajon a figyelemmegosztás teszi őket pocsék figyelemmegosztóvá, vagy gyalázatos figyelemmegosztásuk miatt fecsérlik sokfelé a figyelmüket?” – tette fel a kérdést Clifford Nass a Stanford kommunikációs tanszékéről. Nass szerint komoly társadalmi aspektusa is van a kérésnek, hiszen manapság társadalmi jelenség a figyelemmegosztás.
A telefon és a vezetés közötti figyelemmegosztásból annyi baleset származik, hogy sok amerikai államban tilos a mobilhasználat a volán mögött. Az ügyvédek és hirdetők pedig gyakran lényegtelen információkkal terelik el – osztják meg – a befolyásolandó célcsoport figyelmét. A kutatók arra is kíváncsiak voltak: akkor miben is jók a figyelemmegosztók? „A sokfelé figyelők egyszerűen megvesznek az információgyűjtésért” – mondta Eyal Ophir, a kutatás vezetője „felfedező” csoportnak nevezve őket. Az egyszerre kevesebb dologgal foglalkozók szerinte a „kiaknázók, akik szeretnek elgondolkodni az információkon”.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.