2009. augusztus 26., 10:562009. augusztus 26., 10:56
A tudósok 262 egyetemi, illetve főiskolai hallgatóval végeztek kísérletet: két csoportban vizsgálták memóriájukat, egyik dologról a másikra való átváltási képességüket és egyetlen dologra való koncentrálási képességüket. Az egyik csoport figyelme sok, a másiké kevesebb dolog között oszlott meg. Legjobban az lepte meg a kutatókat, hogy az egyidejűleg nagyon sokféle dologgal foglalkozók mennyivel gyengébben teljesítettek a többiekhez képest. A kísérletben résztvevők először bejelölték egy listán, általában milyen médiumokkal (tévé, számítógépes videó, zene, számítógépes játék, telefon, írott szöveg) foglalkoznak egyszerre.
Az eredmény az 1,5-től több mint 4 médiumig terjedt. A figyelem tesztelésekor azonban kiderült, hogy a sokfele koncentrálók nem voltak képesek kiszűrni a lényegtelen információkat. Ráadásul bebizonyosodott, hogy a memóriájuk sem volt nagyobb teherbírású egyszerre kevesebb felé figyelő társaiknál. Az is kiderült, hogy a sokfelé figyelők nem képesek külön-külön egy feladatra koncentrálni. „Vajon a figyelemmegosztás teszi őket pocsék figyelemmegosztóvá, vagy gyalázatos figyelemmegosztásuk miatt fecsérlik sokfelé a figyelmüket?” – tette fel a kérdést Clifford Nass a Stanford kommunikációs tanszékéről. Nass szerint komoly társadalmi aspektusa is van a kérésnek, hiszen manapság társadalmi jelenség a figyelemmegosztás.
A telefon és a vezetés közötti figyelemmegosztásból annyi baleset származik, hogy sok amerikai államban tilos a mobilhasználat a volán mögött. Az ügyvédek és hirdetők pedig gyakran lényegtelen információkkal terelik el – osztják meg – a befolyásolandó célcsoport figyelmét. A kutatók arra is kíváncsiak voltak: akkor miben is jók a figyelemmegosztók? „A sokfelé figyelők egyszerűen megvesznek az információgyűjtésért” – mondta Eyal Ophir, a kutatás vezetője „felfedező” csoportnak nevezve őket. Az egyszerre kevesebb dologgal foglalkozók szerinte a „kiaknázók, akik szeretnek elgondolkodni az információkon”.
Új lakókkal bővül a Marosvásárhelyi Állatkert állatállománya: nőstény puma, négy guanakó és három kubai amazon érkezett a Szegedi Vadasparkból. A látogatók hamarosan találkozhatnak az új állatokkal.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.