2009. június 24., 09:392009. június 24., 09:39
A legkorábbi, a Kr. e. 4-ik évezredből származó leletek szibériai halomsírokból kerültek elő. Stein Aurél, a jeles magyar orientalista a kínai Turfan-sivatagban talált ezerötszáz éves nemezcsizmát. Homérosz az Illiászban Odüsszeusz nemezzel bélelt sisakjáról ír, de találunk nemezre vonatkozó feljegyzéseket Hérodotosz, Hésziodosz, Platón és Pliniusz munkáiban is. A legnagyobb jelentőséggel a pusztai népek számára bírt, ebből készítették sátraik, szőnyegeik, ruházatuk nagy részét, de kultikus szerepe is volt. A menyasszony az esküvői szertartás alatt fehér nemezszőnyegen ült, akár a mongol törzsfők a beiktatási ceremónia során.
A honfoglaló magyarok életében szintén fontos volt a nemez, ebből készítették többek között sátraikat, süvegeiket, csizmáikat és a nyereg alá terített takarót. A Kárpát-medencében a botosnak is nevezett nemezcsizma, valamint a süveg, majd az azt felváltó nemezkalap voltak a legtovább használatos nemeztermékek, mígnem a 19. század végén, a 20. század elején kiszorították ezeket a textiltermékek. A nemez magyarországi újrafelfedezése egy kecskeméti házaspár, Nagy Mari és Vidák István neveihez fűződik. Ők szervezték meg 1984-ben az első magyar nemezkészítő tanfolyamot, s ugyanabban az évben az I. Nemzetközi Nemezművészeti Világtalálkozót.
Egyik tanítványuktól sajátította el a nemezkészítést Nezezon Enikő, a Nádudvaron működő kézműves szakiskola keretében. „Azelőtt nem gondoltam volna, hogy nemezes leszek, nem vonzott a szappanos, meleg vizes pancsolás. De amikor elmentem először a nádudvari képzésre, úgy éreztem, hogy hazaérkeztem. Nemezelés közben minden egyes alkalommal átélem a teremtés csodáját, ahogy kialakul a kezem alatt a munka. Ez egy varázslat” – meséli a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen magyar–néprajz szakot végzett fiatal nő, aki foglalkozott már kosárfonással, gyékényfonással és szárazvirág-kötészettel.
A nemezelés során a fésült gyapjú meleg víz és gyúrás révén, kötőanyag használata nélkül táblává, szövetté áll össze. A minta kialakítására több módszer létezik: eleve mintásan rakják ki a nemezt (amint azt Belső-Ázsiában csinálják), vagy egy előnemezelt lapot gyúrnak be egy másik nemezlapba, esetleg kivágott mintát hengerelnek bele. A nemezlapot lehet díszíteni nemez- vagy bőrrátétek felvarrásával is. Indiában gyapjú- vagy selyemszállal hímezik ki. „A nemezes ornamentika nem díszítőművészet, hanem hagyományos jelképrendszer, amivel rengeteg dolgot, egész történeteket el lehet mondani” – mondja Nezezon Enikő, hozzátéve, hogy a magyar pásztorfaragásokban, írásos terítőkben szintén ez, a jó néhány ázsiai népnél is fellelhető mintavilág őrződött meg.
Nezezon Enikő abban a szerencsés helyzetben volt, hogy röviddel azután, hogy elkezdte tanulni a nemezelést, lehetősége nyílt át is adni az ismereteit. Erre a Szatmár megyei Halmiban, az önkormányzat segítségével létrehozott kézművesműhely keretében nyílt lehetőség, ahol 10–12 éves gyerekeket oktat. „2006 óta »fertőzöm« őket a nemezeléssel, és ők nagyon élvezik. Vegyes csoporttal dolgozom, a román gyerekeket éppúgy érdekli, mint a magyarokat. A gyerekeknek azt próbálom meg átadni, hogy nem muszáj a tömegárut használni, saját kezükkel bármit el tudnak készíteni.
A nemezből készített használati és viseleti tárgyaknak lelkük van” – meséli interjúalanyunk, aki időközben egy szatmárnémeti játszóházban is elkezdett tanítani. A nádudvari iskolában a kétéves képzés során elsősorban a hagyományos nemezelésre oktatták a hallgatókat, roppant széles témakört ölelve át, az ázsiai takarók mintavilágától kezdve egészen addig, hogyan lehet átültetni ezt az ősi mesterséget a modern világba, praktikus tárgyak készítésével.
Nezezon Enikő takarókat, szőnyegeket és ruházati kiegészítők széles skáláját (sálak, mobiltelefon-tartók, tarisznyák stb.) készíti. „Szeretem a hagyományos jelképrendszert szecessziós elemekkel keverni, hímezni, gyönggyel díszíteni a munkáimat” – magyarázza, hozzátéve, hogy bármilyen ruhadarabot el lehet készíteni nemezből. A ruhadarabokhoz leginkább az ausztrál merinó birka finom gyapját használja, esetenként hernyóselyemmel kombinálva, míg a szőnyegek, takarók számára jó a gyimesi racka juh gyapjúja is.
A nemezelésnek egyébként a legnagyobb hagyománya Sepsiszentgyörgyön van, de Szatmáron is egyre nagyobb az érdeklődés ezen ősi mesterség iránt. A Nádudvaron végzett nemezelők munkáiból összeállított vándortárlatnak nagy sikere volt, csak az Északi Színház előcsarnokában több ezren látták. Az idei Partiumi Magyar Napokon ismét felállítják a nemezsátrat, és előadást is tartanak a nemezelésről.
Nezezon Enikő azt mondja, rengeteg ötlete van, hivatásszerűen kíván a nemezeléssel foglalkozni. Szeretne egy nemezsátrat felállítani a Tisztviselő telepi családi ház udvarán, s ha az anyagiak majd lehetővé teszik, elutazni Belső-Ázsiába, Mongóliába, Kazahsztánba vagy Türkmenisztánba. „Nemezesként a legnagyobb dolog eljutni oda, ahol a nemezelés hagyománya nem szakadt meg, ma is élő gyakorlat” – mondja.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.