Fotó: Krónika
2008. február 07., 00:002008. február 07., 00:00
Oroszlánszívű Richárdot – aki a 12. század végén tíz évig volt Anglia királya – a válaszadók 47 százaléka tartja kitalált személynek, amit persze az sem magyaráz, hogy uralkodásából még egy teljes évet sem élt angol földön. Meseszerűségét feltehetően erősítették a Robin Hood-filmek. A megkérdezettek 27 százaléka abban is egyetértett, hogy a krími háború legendás ápolónője, Florence Nightingale is mitikus figura volt; illetve akadnak britek, akik Charles Dickenst, az angol irodalom egyik legnagyobb alakját is fikciónak vélik, bár csak 3 százaléknyian.
Éles kontrasztot jelent viszont, hogy a mitikus és kitalált figurákat, akiket az elmúlt évszázadokban az irodalmi művek, majd a mozifilmek népszerűsítettek, egytől egyig valós alakoknak gondolják. Nem meglepő hát, hogy a kérdésekre választ adók 65 százaléka szerint Artúr király tényleg létezett, és Camelot várában a kerekasztalnál tanácskozott lovagjaival. A megkérdezettek 58 százaléka gondolja úgy, hogy Sherlock Holmes neve a történelemkönyvekből ismerős, és a neki szentelt múzeum valós személy előtt tiszteleg. A megkérdezett diákok 51 százaléka vélekedik úgy, hogy Robin Hood valóban a sherwoodi erdő lakója volt, és sokak szerint a Kevin Costner főszereplésével készített film dokumentarista alkotás. Ennek fényében az sem meglepő, hogy vannak, akik a Beatles által kitalált Eleanor Rigbyt is a brit történeti panteon részének tartják. A háromezer, 20 év alatti fiatal megkérdezésével zajlott felmérés egyben az ismeretszerzési forrásokra is rávilágított: a válaszadók 77 százaléka egyáltalán nem olvas történelmi témájú könyveket, és 61 százalékuk a tévében általában más csatornára kapcsol, ha hasonló műsorokat lát. Az angol diákok történelmi tudása egyébként is meglehetősen szegényes: legtöbbjük szerint 1899-ben Denzel Washington amerikai elnök döntése értelmében az Anna Frank vezette csapatok partra szálltak a nácik által elfoglalt Új-Zélandon.
[origo]
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.