Hirdetés

Megtisztulás és szerelem ünnepe

•  Fotó: Krónika

Fotó: Krónika

Szent Valentin (Szent Bálint) ünnepe már 496-tól szerepelt a naptárakban, de az Európában és Amerikában már régóta elterjedt „Valentine’s Day” mai formája csak az 1990-es években kezdett nálunk meghonosodni, és vált egyre népszerűbbé a hagyományos karácsonyi és húsvéti ajándékozási láz mellett.

Gazda Árpád

2008. február 14., 00:002008. február 14., 00:00

Természetkultusz és házasságjóslatok
A Bálint-nap pontos eredetét, névadó szentjének történetét több legenda övezi, az ünnep több kultúrkörben gyökerezik.
A pogány természetkultusz, a római életszeretet, a népszokások és a keresztény hit hagyománya egyaránt rányomta bélyegét az ünnepre. A korai társadalmakban a termékenység ünnepe szorosan kötődött a természeti jelenségekhez. Február közepe a madarak párosodási időszakának kezdete a mérsékelt égövön, ez a megfigyelés lehetett a hiedelem alapja, hogy e nap kedvez a házasságjóslatoknak és a szerelmi varázslatoknak. Az ókori Rómában február 15-én tartották a Lupercaliát, a Faunus istennek szentelt termékenységi, engesztelési és tisztulási ünnepet. Ezen az éjszakán a fiatal nők egy kerámiakorsóba rakták nevüket, a férfiak húztak közülük, az így kialakult párok az ünnepség idejére vagy egész életükre együtt maradtak.

„A te Valentinod”
A katolikus egyház legalább három különböző Bálint (Valentin, Valentinus) nevű mártír szentet tart nyilván. Az egyik történet szerint Bálint az ókori Rómában volt pap, amikor II. Claudius császár megtiltotta a fiatal férfiaknak a házasodást, mert úgy vélte, az egyedülállók a családosoknál jobb katonák. Bálint megtagadta a rendelet teljesítését, és titokban továbbra is esketett, amiért kivégezték. Egy másik legenda úgy tartja, azért végezték ki, mert segített a keresztényeknek elkerülni a biztos halált jelentő börtönt. A legelterjedtebb történet szerint Bálint maga küldte az első üzenetet: amikor hite miatt börtönbe vetették, visszaadta a börtönőr vak lányának látását, majd kivégzése előtt levelet írt neki, amelyet így írt alá: „A te Valentinod.” A közhiedelemmel ellentétben egyik Valentinus személye, élete sem hozható közelebbi kapcsolatba a Bálint-napi szokásokkal, az viszont valószínű, hogy megünneplésében szerepet játszhatott a pogány Lupercalia „keresztényesítése”. Bálintot 489-ben Gelasius pápa avatta szentté.

Szív alakú papír a jövendőbeli nevével
Több száz évvel későbbről szintén származik egy Valentin-naphoz kötődő „börtönüzenet”: ezt az agincourt-i csata után angol fogságba esett és a londoni Towerben raboskodó Charles orleansi herceg küldte feleségének 1415-ben. Ez az ünnep legrégibb írásos emléke a szigetországban. Néhány évvel később V. Henrik király már költőt fogadott fel, hogy Bálint napján versbe szedett üzenetet írjon Valois Katalinnak. E napot Angliában 1446-tól széles körben megülték, a lányok szív alakú papírra vésték jövendőbelijük nevét, s a szíveket a kiválasztott kabátjára tűzték. Megjelentek a Valentin verseskötetek szerelmes szövegekkel, s a fiatalok úgynevezett „valentine”-okat, szerelmes levélkéket küldtek egymásnak. Ezek tekinthetők a mai Bálint-napi képeslapok és általában az üdvözlőkártyák őseinek, amelyek küldése a 19. századra már szokássá vált. Az érzelmek kimutatását rosszalló viktoriánus korban a szerelmesek az előre gyártott kártyákkal üzentek, a szokás elterjedését az alacsony postai tarifák is segítették. Hamarosan már a gyerekek is küldtek üzeneteket szüleiknek, tanítóiknak, a felnőttek hozzátartozóiknak, barátaiknak. Az első ismert Bálint-napi üdvözlőkártya ma a British Múzeumban látható. Ipari méretekben először 1840-ben az Egyesült Államokban Esther Howland dobott piacra képeslapot, őt nevezik „a valentine-ok anyjának”.

Egymilliárd kártya indul útjára
Bár a Bálint-nap egyre több országban vált közkedvelt ünneppé, legnagyobb kultusza az angolszász területeken, valamint Franciaországban és Belgiumban van, ahol Bálintot, avagy Valentint a különböző hiedelmek összemosódása révén a szerelmesek védőszentjévé kiáltották ki. Ezen a napon Amerikában a becslések szerint egymilliárd kártya indul útjára, ez a karácsony utáni második legnagyobb forgalmú időszak. A szerelmesek napjáról a világ számos táján a hagyománytól eltérően emlékeznek meg. Dél-Koreában és Japánban például csak a nők adnak ajándékot, s a férfiak mindezt a „Fehér napon” viszonozzák. Az olaszországi Terni városában hagyomány, hogy a szerelmesek napjának előestéjén egész Itáliából érkeznek ide párok, és a város bazilikájában, San Valentino sírjánál jelentik be nyilvánosan jegyességüket. Ami azonban világszerte hasonló: az ünnep alkalmával a virágárusok és ajándéktárgy-kereskedők elszánt küzdelmet vívnak a vevők pénztárcájáért, s évente újabb és újabb, az ünnephez kapcsolható ötleteket találnak ki a felszított vásárlói igények kielégítéséért folytatott küzdelemben.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 26., péntek

Dallamok Krónikája: játssz velünk és bulizz ingyen a Double Rise Fesztiválon!

Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!

Dallamok Krónikája: játssz velünk és bulizz ingyen a Double Rise Fesztiválon!
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Jótanácsok kánikula idejére

A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.

Jótanácsok kánikula idejére
Jótanácsok kánikula idejére
2026. június 25., csütörtök

Jótanácsok kánikula idejére

2026. június 25., csütörtök

Miközben Erdélyben is egyre nagyobb a forróság, Nyugat-Európában emberéleteket követel a kánikula, melegrekordok dőlnek meg

Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.

Miközben Erdélyben is egyre nagyobb a forróság, Nyugat-Európában emberéleteket követel a kánikula, melegrekordok dőlnek meg
2026. június 24., szerda

Elena Ceaușescu mélyen eltitkolt balesete – Igazság volt vagy városi legenda?

Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).

Elena Ceaușescu mélyen eltitkolt balesete – Igazság volt vagy városi legenda?
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Figyelmeztetés a nyaralóknak: kellemetlen fertőzést okozó baktérium terjed a tengerpartokon

A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.

Figyelmeztetés a nyaralóknak: kellemetlen fertőzést okozó baktérium terjed a tengerpartokon
2026. június 21., vasárnap

Kovászos uborka kezdőknek és haladóknak, avagy egy titok és egy régi emlék nyomában

Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.

Kovászos uborka kezdőknek és haladóknak, avagy egy titok és egy régi emlék nyomában
2026. június 20., szombat

A klubvendégek szeretete tartja fiatalon a 82 éves Laci bácsit

Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.

A klubvendégek szeretete tartja fiatalon a 82 éves Laci bácsit
Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Újabb cukiságbombák a nagyváradi állatkertben: két kistigris vár „örökbefogadóra”

Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.

Újabb cukiságbombák a nagyváradi állatkertben: két kistigris vár „örökbefogadóra”
2026. június 17., szerda

Ha tehetné, Erdélybe költözne Románia lakosságának jó része

Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.

Ha tehetné, Erdélybe költözne Románia lakosságának jó része
2026. június 14., vasárnap

Valóban félni kell a naptól? Amit a D-vitaminról, az UV-sugárzásról és a bőrrákról tudni érdemes

Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.

Valóban félni kell a naptól? Amit a D-vitaminról, az UV-sugárzásról és a bőrrákról tudni érdemes
Hirdetés
Hirdetés