Hirdetés

Megkönnyebbülést nyújtó kis sziget az ingerekkel túlterhelt világunkban – Tasi Kata a papírszínházról

Tasi Kata szerint a papírszínház végtelen tárháza a szórakoztatásnak, valamint az irodalmi és vizuális nevelésnek egyaránt •  Fotó: Kürti Andrea

Tasi Kata szerint a papírszínház végtelen tárháza a szórakoztatásnak, valamint az irodalmi és vizuális nevelésnek egyaránt

Fotó: Kürti Andrea

A felszabadultság érzését nyújthatja a nézőknek a papírszínház, előadás közben vizuálisan érdekfeszítő, mégis kicsit lelassult, letisztultabb, nyugodtabb élményben lehet részük, és mindehhez minőségi szöveg is kapcsolódhat – vallja Tasi Kata, aki jogi diplomájának megszerzése után az Oszakai Egyetemen volt kutató-ösztöndíjas egy évig, így a papírszínház eredeti hazájának, Japánnak jó ismerője. A magyarországi íróval a műfaj elterjedéséről, az óvodás és iskolás közönség megszólításáról, az erdélyi gyerekek érdeklődéséről beszélgettünk a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében.

Bede Laura

2024. július 07., 10:222024. július 07., 10:22

– Sokak számára talán még mindig ismeretlen, ezért elsősorban arra kérlek, mutasd be röviden a papírszínház műfaját, eredetét.

– A papírszínház Japánból eredő műfaj, világszerte kamishibaiként (kami – papír és shibai – dráma, színházi előadás, szó szerinti fordítása: színházi játék papírból) hallhatunk róla. Legjobb tudomásom szerint kialakulásának története több száz évre vezethető vissza, egészen a VIII. századig, amikor a buddhista hittérítők a tanok közvetítésekor azt tapasztalták, hogy az elsajátítandó ismereteket sokkal könnyebben jegyzi meg a hallgatóság, hogyha képet, képeket társítanak hozzá. Ez persze jól illeszkedett a japán kultúra ikonográfiai hagyományaihoz is.

Hirdetés

Második virágkorát a huszadik század elején élte Japánban, ahol például Kiotóban bőven ezer fölötti létszámban foglalkoztak papírszínházzal szórakoztató vagy hírvivő jelleggel.

Legtöbbször kerékpár hátuljára szerelték fel a kis fakeretet, benne a képekkel, és azzal járták a parkokat, utcákat, vidéket,

és az összesereglett közönségnek édesség, sütemény kínálgatása mellett előadták az olykor vicces, máskor tanító jellegű történeteket, és nem volt ritka az akár vulgáris nyelvezetű társadalomkritika sem.

Ekkor a legfőbb funkciója mégis a szórakoztatás volt, akár a gyerek, akár a felnőtt közönség tekintetében. A háború ideje alatt már propaganda célokat is szolgált, de még az 50-es években is nagyon népszerű szórakoztatási eszköz volt a papírszínház.

A hírközlés fejlődésével, és a technológiai fejlesztések berobbanásával azonban lehanyatlott Japánban a papírszínház népszerűsége, ám napjainkban ismét reneszánszát éli mind Japánban, mind a világ más tájain. Észak- és Dél-Amerikában például nemcsak irodalmi-képzőművészeti vonalon van nagy jelentősége, hanem az oktatásban is, hiszen nagyon sok országban tantermi eszköz.

A magyarországi író több mint tíz éve foglalkozik gyerekirodalommal •  Fotó: Mariia Kashtanova Galéria

A magyarországi író több mint tíz éve foglalkozik gyerekirodalommal

Fotó: Mariia Kashtanova

– Hogyan jelent meg Magyarországon a papírszínház műfaja?

– A Csimota Könyvkiadó honosította meg 2009-ben, amikor a Csillaghegyi Mozgásjavító Általános Iskola felkérte, hogy tervezzen egy mesekönyvet tanulóik speciális igényeihez. A kiadó egyik tulajdonosa, Csányi Dóra már jól ismerte a papírszínház műfaját Franciaországból, és a kamishibaiban találta meg a megoldást a felkérésre. Az első papírszínházak kifejezetten ennek a célközönségnek születtek, mind vizualitásukban, mind pedig a szöveg megfogalmazásában, illeszkedve e gyerekek speciális szükségleteihez. A testhez képest nagyobb méretű arcok, jól elkülönülő színek, éles kontúrok, és leegyszerűsített, de igényes, könnyen megérthető szöveg jellemezte az első magyarországi papírszínházakat, hiszen a hangsúly a könnyű megértésen, értelmezhetőségen, befogadhatóságon volt. Ezt követően azonban a kiadó szinte valamennyi olvasói, befogadói célcsoport számára adott ki papírszínházi műveket. Hatalmas szabadságot ad ez a műfaj, végtelen tárháza a szórakoztatásnak, valamint az irodalmi és vizuális nevelésnek egyaránt.

A Vízcsepp történével is megismerkedhettek a kolozsvári könyvhéten résztvevő gyerekek •  Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét Galéria

A Vízcsepp történével is megismerkedhettek a kolozsvári könyvhéten résztvevő gyerekek

Fotó: Kolozsvári Ünnepi Könyvhét

– Mennyiben más ilyen típusú mesét írni, mint hagyományos mesekönyvet?

– Egyrészt terjedelmében korlátozott, hiszen a befogadó türelméhez, érdeklődésének fenntartásához mindig alkalmazkodni kell. Egy papírszínházat nem feltétlenül lehet becsukni előadás közben, hogy majd máskor folytatjuk, mint egy képeskönyvet, vagy mesét, hiszen ez az élmény akkor marad emlékezetes, ha a mese, a történet végére elérünk. Így, az én tapasztalatom szerint korosztály függvényében legfeljebb a 16, vagy 20 képből álló történet a jól befogadható. A másik terjedelmi határ pedig az egy képhez tartozó szövegmennyiség.

Én hajlamos vagyok hosszasan, részletesen, bonyolódó mondatokban fogalmazni, de ha például

egy képhez tizenöt mondatot írok, akkor annak olyan tizenöt mondatnak kell lennie, hogy az mindvégig alkalmas legyen arra, hogy azt az egy képet néző közönséget a mondatok felolvasása, elmesélése végéig lekösse.

Néha a kevesebb, de jól eltalált szöveg ennél a műfajnál több. Ugyanakkor, ha nagyon rövidek az egy képhez tartozó szövegek, és nagyon gyorsan váltakoznak a képek, akkor felgyorsul a vizuális élmény, más lesz az előadás üteme, a szöveg ritmusa. Összességében a papírszínház kötöttebb műfaj, mint a próza, és ahogyan a nevében is szerepel a színház, fontos alkotóeleme a jól eltalált dramaturgia is. Érdekes lenne az írói narratíva mellett a papírszínházat készítő illusztrátorok véleménye is, ugyanis a papírszínház esetében az illusztráció is pontosan olyan műfajspecifikus, mint a szöveg megalkotása.

A papírszínháznak fontos alkotóeleme a jól eltalált dramaturgia is •  Fotó: Kürti Andrea Galéria

A papírszínháznak fontos alkotóeleme a jól eltalált dramaturgia is

Fotó: Kürti Andrea

– Mennyire népszerű a gyerekek körében, mely korosztálynak kelti fel, illetve ragadja meg a figyelmét a papírszínház?

– Ezzel kapcsolatban van egy anyai, illetve egy írói, felolvasói tapasztalatom. Meggyőződésem, hogy mint minden irodalmi élményre, erre is rá kell, és lehet nevelni a gyerekeket. A saját gyerekeimet körülbelül kettő-négy éves korukban ismertettem meg a papírszínházzal, és nagyon szerették, nyitottak voltak rá. Ők még tíz, tizennégy éves korukban is értő figyelemmel végignéznek egy papírszínházat, de egy olyan kiskamasz, aki korábban még nem látott ilyet, nem biztos, hogy ugyanilyen befogadó lesz az első alkalommal. Léteznek egyébként kifejezetten nagyobb korosztálynak szóló, komolyabb témákat boncolgató papírszínházi szövegek is, amelyek kiváló alkalmat biztosítanak arra, hogy a hallgatóság megbeszélje a benne felhozott témát, problémakört, és terepe lehet vitakörnek, közösségformálásnak is.

Idézet
A papírszínháznak amúgy is van egy közönségképző ereje, akárhányan ülünk le, mi vagyunk a közönség, együtt vagyunk megszólítva, egy csoporttá válunk.

Amikor író-olvasó találkozóra megyek, vagy felolvasni óvodákba, iskolákba, a kisebb gyerekekkel nagyon interaktív, játékos tud lenni az előadás, mozgással, akár énekléssel, a darabban való aktív részvétellel, nem ritkán szerepjátékkal is, egyfajta színházi élményt nyújt a gyerekeknek.

Az idősebb gyerekek is, főleg, ha korábban már találkoztak a műfajjal, érdeklődéssel fogadják az előadásokat. Mi is, de a fiatalok hatványozottan digitális túlterheltségben élnek, folyamatosan áramlik feléjük mind a szöveg szintű, mind a hihetetlenül gyorsan váltakozó képi információ, ami mind mentálisan, mind lelkileg megterhelő lehet. A papírszínház pedig a felszabadultság érzését nyújthatja a nézőknek, amikor vizuálisan érdekfeszítő, mégis kicsit lelassult, letisztultabb, nyugodtabb élményben lehet részük, és mindehhez minőségi szöveg is kapcsolódhat. Azt gondolom, hogy most már különösen van létjogosultsága az ilyen műfajnak, amely kis szigetecskeként megkönnyebbülést nyújt az ingerekkel iszonyatosan túlterhelt világunkban.

Tasi Katának nagyon jó tapasztalatai vannak az erdélyi olvasókkal és könyvfesztiválokkal kapcsolatban •  Fotó: Kürti Andrea Galéria

Tasi Katának nagyon jó tapasztalatai vannak az erdélyi olvasókkal és könyvfesztiválokkal kapcsolatban

Fotó: Kürti Andrea

– Erdélyben korábban már jártál Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, múlt héten pedig a Kolozsváron Ünnepi Könyvhét keretében. Milyen tapasztalataid vannak a gyerekek érdeklődését illetően?

– Nagyon érdeklődőek, és ez nagyon jóleső érzés. Erdélyben volt először részem abban, hogy szervezett és felkészített közönség jött az író-olvasó találkozóra. Két, vagy talán három osztály is érkezett tanárnők kíséretében, készültek, és jöttek, hogy részt vegyenek egy éppen zajló irodalmi rendezvényen tanítási időben. Hangsúlyos még, hogy

az erdélyi gyerekek valamennyi találkozómon felkészültek voltak, és a kérdéseik mögött nagyon elhivatott pedagógusi hozzáállást éreztem.

Láthatóan nemcsak besétáltak egy programra, hanem tudták, hogy milyen műfajról, íróról, témáról van szó, és nagyon bátran, nyitottan, mondhatni éretten vettek részt ezeken az író-olvasó találkozókon. Persze nem mindig ilyen nagy számú közönséggel találkoztam. Volt olyan alkalom is, hogy alig néhány főből állt a közönség, de szerintem ettől nem kell megijedni. Ha egy gyereknek mesél az író, akkor egy gyereknek mesél, mert ő is pont ugyanolyan értékes közönség, mintha százan ülnének előtte. Összességében nagyon jó tapasztalataim vannak az erdélyi olvasókkal és könyvfesztiválokkal kapcsolatban.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 22., vasárnap

Két lila zöldség, ami a hétköznapokat is ünneppé teheti: a hagymalekvártól a káposztás rétesig

Novemberben a piacokon két lila zöldség kerül előtérbe: a fényes, sötétlila vöröskáposzta-fej és a bordó héjú, édeskés lilahagyma – amit Erdélyben vöröshagymának neveznek.

Két lila zöldség, ami a hétköznapokat is ünneppé teheti: a hagymalekvártól a káposztás rétesig
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Georgescu-párti lendületében megharapott és felpofozott egy csendőrt egy nő

Megharapott és arcon ütött egy csendőrt egy nő, miközben a rendőrségre szállították – hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás ellene a bukaresti csendőrség csütörtöki bejelentése értelmében.

Georgescu-párti lendületében megharapott és felpofozott egy csendőrt egy nő
2026. november 16., hétfő

Képben vagy Erdéllyel? Játssz és nyerj a Krónikával!

Azt hiszed, úgy ismered Erdélyt, mint a tenyeredet? Felismernéd szülőföldünk legszebb épületeit, történelmi tájait és rejtett kincseit csupán egyetlen fotóról? Itt az idő, hogy próbára tedd a tudásod a Krónika legújabb nyereményjátékában!

Képben vagy Erdéllyel? Játssz és nyerj a Krónikával!
2026. november 15., vasárnap

Ha akad krumpli és cékla a kamrában: egyszerű, de nagyszerű gasztronómiai társítások

Az egyik szerény, földszínű és mindenütt jelen van, a másik élénk bíborszínű, és sokan csak savanyúságként ismerik. Pedig a krumpli és a cékla párosa sokkal többre képes, mint hogy a vasárnapi sült mellé kerüljön.

Ha akad krumpli és cékla a kamrában: egyszerű, de nagyszerű gasztronómiai társítások
Hirdetés
2026. november 12., csütörtök

Egy erdélyi nagyváros karácsonyfája még a Rockefeller Center híres fenyőjét is lepipálja

Brassó idei karácsonyfája magasabb, mint a híres New York-i Rockefeller Center előtt felállított.

Egy erdélyi nagyváros karácsonyfája még a Rockefeller Center híres fenyőjét is lepipálja
2026. november 10., kedd

Árverésre bocsátják Báthory Zsigmond levelét, melyben a Mihály vajdával való konfliktusáról is szó esik

A dokumentum különösen érdekes lehet Mihály havasalföldi vajda és a fejedelem egykori szövetségének története szempontjából: a két uralkodó korábban együtt harcolt az oszmánok ellen, később azonban viszonyuk ellenségesre fordult.

Árverésre bocsátják Báthory Zsigmond levelét, melyben a Mihály vajdával való konfliktusáról is szó esik
2026. november 10., kedd

UNESCO-geopark jöhet létre Máramarosban – világszintű elismerést kapott a felsőbányai érctelep

Újabb lépést jelenthet egy máramarosi UNESCO-geopark létrehozása felé, hogy a felsőbányai hidrotermás érctelep első romániai helyszínként felkerült a világ legjelentősebb geológiai örökségi helyszíneinek listájára.

UNESCO-geopark jöhet létre Máramarosban – világszintű elismerést kapott a felsőbányai érctelep
Hirdetés
2026. november 09., hétfő

Digitális üzemanyagtolvajok: elektromosautó-töltőket „szívtak le”

A hatóságok szerint 47 személy egy mobilalkalmazás biztonsági rését kihasználva több mint ezer alkalommal vette igénybe fizetés nélkül az elektromosautó-töltők szolgáltatását: a kár meghaladja a 158 ezer lejt.

Digitális üzemanyagtolvajok: elektromosautó-töltőket „szívtak le”
2026. november 08., vasárnap

Ha van otthon káposzta és murok: drága hozzávalók nélkül is lehet különleges a menü

Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.

Ha van otthon káposzta és murok: drága hozzávalók nélkül is lehet különleges a menü
2026. november 08., vasárnap

A Krav Maga több mint harcművészet: amerikai tapasztalatait adja tovább Kolozsváron Szabó Enikő

Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.

A Krav Maga több mint harcművészet: amerikai tapasztalatait adja tovább Kolozsváron Szabó Enikő
Hirdetés
Hirdetés