2012. január 06., 10:082012. január 06., 10:08
Hawking szerint – saját pályafutása alatt – a legizgalmasabb előrelépés akkor történt a fizikában, amikor felfedezték, majd megerősítették a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásban lévő apró ingadozásokat. Ezek támasztják alá az univerzum keletkezésének felfúvódásos modelljét. Elmondta: az ő legnagyobb tévedése – legalábbis a tudomány területén – az volt, hogy korábban azt gondolta: minden információ elpusztul a fekete lyukakban, és onnan semmi nem szivárgohat vissza az univerzumba.
Később erről megváltozott a véleménye: a „visszaszivárgásra” a róla elnevezett Hawking-sugárzás ad lehetőséget. Arra a kérdésre, hogy mi lenne egy igazán forradalmi felfedezés az univerzum kutatásában, Hawking a szuperszimmetrikus részecskéket említette, mert ez megerősítené az M-elméletet is. A szuperszimmetria elmélete olyan átfogó teória, amely a fizikai kölcsönhatásokat egységes rendszerben magyarázza, és képes leírni az ősrobbanás utáni korai világegyetem első pillanatait.
Az elmélet szerint minden részecskének van egy szuperszimmetrikus partnere – utóbbiak fontos összetevői lehetnek a sötét anyagnak. Eddig nem észleltek szuperszimmetrikus részecskét, azonosításuk egyik fontos feladata a CERN-ben üzemelő LHC részecskegyorsítónak. Mivel Hawking csak egy különleges berendezés segítségével képes lassú kommunikációra, érthető módon az interjú is rövid volt. A New Scientist két utolsó kérdése és a válaszok a következők voltak: Ha kezdő fizikus lenne, mivel foglalkozna?
Keresnék egy új ötletet, hogy egy új területet tárjak fel. Mire gondol a nap nagy részében? A nőkre. Megfejthetetlenek. Január 8-án az interneten is látható előadás-sorozatot szervez a Cambridge Egyetem Hawking születésnapja tiszteletére. A londoni Science Museum kiállítása január 20-án nyílik meg Hawking életéről és munkásságáról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Látogatottsági adatok