A csokoládé gyártásának történetéről tájékozódhatnak az érdeklődők a Bonbons. Chocolat. Caramels. című kiállítás keretében a brassói Városi Civilizáció Múzeumában – írja az Agerpres.
2016. december 21., 17:142016. december 21., 17:14
A kedden megnyitott kiállításon a látogatók megtudhatják, hogyan készültek Brassóban az édességek a 19. századtól napjainkig. A tárlatban régi csomagolópapírokat, cukrászati segédeszközöket, édességmintákat mutatnak be, amelyeket régiséggyűjtőktől, a brassói üzem volt munkásaitól szereztek be. Az első édességgyártó üzem 1891-ben nyílt Brassóban. A Hesshaimer családról elnevezett Hess csokoládégyárban 1936-ban már több mint ezerféle csokoládé, bonbon, gyümölcsszörp, lekvár és egyéb termék készült. A két világháború között a Stollwerck fivérek megnyitották a második csokoládégyárat Brassóban.
A két üzem története 1948-ban ér véget. Megjelenik a Dezrobirea gyár, amelyet átvesz a román állam, míg a Stollwerck üzemet a Szovjetunió veszi el, mert az egyik részvényes német állampolgár volt – ismertette Camelia Neagoe muzeológus. A 60-as évek után a Dezrobirea gyárat átnevezik Cibónak, 1990 után négy évig a Poiana nevet viseli, amely később magánkézbe került. A gyár 2009-ben végleg bezárt, a csokoládégyártást pedig Bulgáriába helyezték át. A kiállítás célja bemutatni, feleleveníteni a fiatalabb generációk számára a brassói édességipar kezdeteit, fejlődési szakaszait és hanyatlását. A kiállítás 2017 márciusáig tekinthető meg.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
szóljon hozzá!