Megalakult a borbarátnők társasága Váradon

A csütörtökön kezdődő intenzív alapismereti tanfolyamot a budapesti borkollégium szakemberei tartják, a részvevők pedig a borkóstolással színesített háromnapos képzés keretében a szőlőtermesztésen keresztül a borászati technikákig, széles skálájú ismereteket sajátíthatnak el, hogy utána sikeres vizsga esetén oklevelet kapjanak szakértelmükről.

A programszervező szerint nagy hangsúlyt fektetnek a magyarországi borvidékekre, mint ahogyan a váradi vinotéka is a legelismertebb Kárpát-medencei borászatok termékeire építette kínálatát. Pálfi elmondása szerint Nagyvárad, illetve Bihar megye eléggé elmaradott a borkultúra terén, holott a bihari, az érmelléki borvidék régen nagyon elismert volt, még a királyi udvarba is szállítottak onnan nedűt. Az egyik legrégebbi magyar szőlőfajta, a bakator is ott volt őshonos.

„A kommunizmus alatt sikerült mindent lepusztítani, szinte csak magántermő szőlők maradtak, amiből nem lehet minőségi bort készíteni\" – magyarázta Pálfi. Tapasztalata alapján azonban néhány gazda már nekilátott visszaállítani a térség borászati hírnevét és néhány éve már Nagyváradon is egyre népszerűbbek a borkóstolók.

A váradi vinotékában tavaly ősz óta szerveznek tematikus találkozókat, de nem csak férfiaknak, hanem hölgyeknek is, akik élénk érdeklődése hatására pénteken megalapították a váradi borbarátnők társaságát is.

„Régóta szerettük volna a borbarátok társaságait egyesületként behozni Erdélybe. Az aradit pár napja alapítottuk meg Aradi Bordámák néven. A borkultúrát és a kulturált borfogyasztást, illetve az itteni szőlészeti és borászati hagyományokat szeretnénk terjeszteni a hölgyek körében\" – magyarázta lapunknak Gál Gyöngyvér, aki a Dél-alföldi Borbaráthölgyek elnökeként védnöke és alapító tagja is a váradi társaságnak. Az erdélyi származású szakember nagy lelkesedéssel mesélt egy ilyen egyesület közösségformáló erejéről, szokásairól és hatásáról.

Rámutatott a hölgyek fogékonyságára, hiszen fontosnak tartja, hogy velük is megszerettessék a minőségi italt. A nők többnyire az édes borokat fogyasztják, ezt a tendenciát el szeretnénk mozdítani a minőségi szárazborok irányába, előadásokkal, konferenciákkal, kóstolókkal szélesíteni az ismereteket.

„Többnyire a nő készíti az ételt, és amikor megveszi a hozzávalókat, akkor a vacsorához illő bort is ki tudja majd választani. Egy jól megválasztott bor kihozza a vacsora varázsát: olyan, mint egy jó smink a nőn\" – vallja Gál, aki a jövőben szeretné, ha más erdélyi megyékben élő nőket is meg tudnának majd szólítani.

Miközben magyarországi szinten már több mint tíz éve jelen vannak a hasonló egyesületek, addig Romániában még gyermekcipőben járnak az ilyen kezdeményezések. „Mi is 2003-ban alakultunk, tíz vállalkozó szellemű hölgy alapította a társaságot. A nők végre elfoglalták helyüket ebben a férfias szakmában, immár vannak borásznők, női borakadémikusok, szomelierek\" – mutatott rá a határon túli tendenciára.

Ugyanakkor – mivel többször jár át Erdélybe – észrevette, hogy nálunk is van erre fogékonyság, és a fiatalok körében is kialakulóban van a minőségi borok iránti érdeklődés. „Nagyon fontos, hogy a nők is nyissanak. Külföldön is léteznek borrendek, ahol a nők felvállalták a minőségi bor melletti kiállást\" – szögezte le Gál Gyöngyvér.