Medveczky Balázs: Minden néző egyaránt fontos

– Az MTV történetének egyik legnagyobb kihívása volt az átköltözés az új gyártóbázisra. A nyáron befejeződött ez a munka, most mi következik?
– Valóban mérföldkő az MTV életében, hogy az egykori Tőzsdepalotából zökkenők nélkül átköltözött a modern televíziózás igényeinek megfelelő, kifejezetten tévének tervezett és épített gyártóbázisba. Ezzel azonban nem értünk az út végére. A műsorkészítő infrastruktúrát is modernizálni kellene, korszerű, jövőálló technológiára volna szükség. Költséges nagyberuházásokban azonban jelenleg nem gondolkodhatunk.

– Egyre aggasztóbb a Magyar Televízió gazdasági helyzete, noha az elmúlt négy évet nyereséggel zárták.
– Az MTV másfél éve működik választott elnök nélkül. A hatodik elnökválasztási kísérlet kudarca után – ami a politikai pártok konszenzusképtelenségének bizonyítéka – a tulajdonosi testület saját korábbi döntéseivel ellentétben nem járult hozzá egy hitel felvételéhez. Ezzel 2,45 milliárd forintos hiány keletkezett az MTV idei gazdálkodásában.

Erre azonnal reagálnunk kellett a bevételek növelésével, a kiadások csökkentésével. Radikális lépések megtételére, közel félszáz szerződés felbontására, műsoros és személyi kiadások csökkentésére kényszerítették a vállalatot. Ezután hozták nyilvánosságra a jövő évi költségvetési törvényjavaslatot, amely 7,1 milliárd forinttal csökkentené az állam hozzájárulását a saját tulajdonában levő közszolgálati televízió működéséhez. Ezt tetézte, hogy a kormánypárt egyik képviselője módosító indítványában javasolta, hogy további 2,4 milliárd forintot is vonjanak el az MTV-től.

– Mi az oka annak, hogy kevesebb pénzhez jutnak jövőre?
– Egyértelműen arról van szó, hogyan lehet azt az MTV-t ellehetetleníteni, amely ma a társadalmi párbeszéd első számú felülete. A „divide et impera” elve alapján próbálnak feszültséget kelteni két magyar közszolgálati társtelevízió között. A módosító indítvány ugyanis nemcsak azt javasolja, hogy az MTV-től vegyenek el, hanem azt is, hogy a kisebbik tévének, a Dunának adjanak a költségvetési javaslatban foglaltakon felül plusz 3,5 milliárdot.

– Mi várható ilyen költségvetési elvonás után, biztosítható-e így az MTV működése?
– A kilátásba helyezett megszorítás elfogadhatatlan. A Magyar Televíziót büntetik, míg a többi közmédium az ideivel megegyező támogatást kap, vagy még több forráshoz jut, mint eddig. Senki nem mérte fel, hol vannak a rendszerben tartalékok, mi az, amin spórolni lehetne. Még arról sem készült hatástanulmány, hogy az elvonás milyen következményekkel jár.

– A „költségvetési rövid póráz” nyilvánvalóan megnehezíti a választási évben elvárható objektív és széles körű tájékoztatást. Hogyan fogadta, hogy erre a határon túli magyar újságíró-szervezetek is felhívták a figyelmet?
– Nagyon fontosnak tartom, hogy a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója kifejezte az aggodalmát a Magyar Televízió anyagi és erkölcsi ellehetetlenítése miatt. Kifogásaikat a három legfőbb magyar közjogi méltósághoz juttatták el. Levelükben hangsúlyozták, hogy „a nézők számára a Magyar Televízió hírforrás, s ne a hírek szereplője legyen”.

– Nemrég az Erdélyi Magyar Televízió támogatásáról írt alá megállapodást. Miért tartotta fontosnak ezt akkor, amikor az MTV maga szűkölködik az anyagi javakban?
– Az MTV közszolgálati küldetéséből fakad az anyaországon kívüli magyar intézményekkel való kapcsolatok folyamatos bővítése. Évek óta díjmentesen biztosítjuk a Kárpát Expressz, az Átjáró, a Kézfogás és a Sírjaik hol domborulnak című műsorainkat a magyar nyelvű televíziós csatornáknak. Hasonló megállapodást kötöttünk az Erdélyi Magyar Televízióval. Az MTV a kezdetektől segítette az új médium létrejöttét, 2006-ban elsőként ajánlottuk fel támogatásunkat a csatornának.

A most aláírt szerződésben az oktatás, a műsorgyártás, a műsorcsere és az archívumhasználat területén rögzítettük az együttműködés részleteit. A már meglévő támogatási szerződéseket követően az Újvidéki Televízióval állapodnánk meg.

– Vannak, akik szerint a közszolgálati televíziók „skanzenbe” zárják az anyaországon kívül élőket a kifejezetten nekik szóló műsorokkal. Ön szerint szükség van ezekre a tematikus adásokra?
– Igen, mert a tematikus műsorokban bővebben lehet foglalkozni egy kisebb közösséget érintő témával. Emellett teret kell adni a határon túli magyarságot érintő ügyeknek más kulturális és hírműsorokban is. Ezért hívunk meg rendszeresen kárpát-medencei politikusokat a közéleti és hírháttérműsorokba, például Az Estébe vagy A szólás szabadságába.

Az MTV új reggeli adásának, a Ma Reggelnek épp a napokban volt vendége Markó Béla RMDSZ-elnök és Csáky Pál, az MKP vezetője. A nemzeti főadó elnevezés megtisztelő számunkra, de egyben kötelezettséget is ró ránk, és a feladat nem ismer határokat. Számunkra minden néző egyaránt fontos, figyelje műsorainkat Budapesten vagy Csángóföldön.