
Marosán András műhelyében, háttérben fia és unokája
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bár az okosórák egyre nagyobb teret hódítanak, még ma is akadnak, akik nosztalgiáznak, zsebórával járnak, a klasszikus időmérőket részesítik előnyben. Kolozsvár egyik legszakavatottabb órását, az idén nyolcvanadik életévét betöltő Marosán Andrást faggattuk mesterségéről.
2022. február 27., 20:192022. február 27., 20:19
Bár manapság sokakban felébred a nosztalgia régi, értékes, örökölt tárgyak, így akár családi „örökségként” kapott karórák vagy akár zsebórák iránt, egyre többen cserélik le hagyományos időmérőeszközeiket digitális szerkezetekre, okos karkötőkre. Az órásmesterség szinte eltűnőfélben van manapság, idősebb képviselői szakavatott, tapasztalt mesterek.
Az idén nyolcvanadik évét töltő, kolozsvári születésű mester fiával és unokájával dolgozik a Bolyai utcán található aprócska műhelyben.
Eredetileg ékszerész akart lenni, terveit édesapja sugallatára változtatta meg. Az 1950–60-as években 8–10 ember, illetve üzlet foglalkozott órajavítással a városban, a mesterek mind kisiparosok voltak. 1952-ben megalakult a szövetkezet, amibe beléphettek.
Az üzlet tulajdonosa ma már az idős mester fia, Marosán András csak besegít neki. Mindenféle karórát javítanak, mechanikust és elektromosat is, de hely hiányában faliórákkal nem foglalkoznak. A mester elmondása szerint az emberek nem rohannak egyből új órát venni, ha elromlik a régi, hanem óráshoz viszik megjavíttatni. Ha valaki ért egy kicsit az órákhoz, ha tudja, hogy egy jó, megbízható darab tulajdonosa, akkor azt is tudja, hogy érdemes megszereltetni.
Marosán hozzáteszi, hogy bár érzékelik, látják, hogy a piacot ellepték az okosórák, az utóbbi időben azt is tapasztalják, hogy egyre többen visszatérnek a klasszikus darabokhoz.
„Jelenleg a városban létező órásüzletek kilencven százaléka hozzánk küldi azokat, akik mechanikus órát akarnak javíttatni. Nincs alkatrészük sem, szaktudásuk sem. A fiatal órásoknak az elemcsere, a szíjcsere megy naponta” – részletezi, hozzátéve, hogy a szükséges alkatrészeket ők külföldről, főleg Magyarországról vagy akár távolabbról szerzik be. Manapság már internetről is szoktak rendelni, bár az ilyen rendelésekkel néha vannak gondok, lassan érkeznek meg, vagy a finom alkatrészek nincsenek megfelelően becsomagolva, hogy ne sérüljenek.
Marosán András az órák lelkes rajongójaként gyűjti is a ritkább, érdekesebb készülékeket, néhány darab a műhelyben is ki van állítva, illetve otthonában is vannak izgalmas darabok. Régen volt egy Rolex is a gyűjteményében, illetve egy Patek Philippe is, de ezeket eladta. Jelenleg a legértékesebb órája egy Schaffhausen márkájú.
A kolozsvári órás elmesélte, hogy néha különleges darabok is kerülnek a kezébe: amikor műhelyében jártunk, például egy olyan szerkezeten dolgozott, ami hatszáz évig megy egy indítással. Ez olyan óra, amelynek szerkezetében etil-alkohollal töltött tartály van, illetve egy torziós inga: igazi ritkaság az 1930-as évekből, márkája Jaeger-LeCoultre.
András azt is elmondta, hogy Romániában még ma sincs specifikus órásképzés, ellenben Magyarországon van, ott Vályi Ödön fektette le a képzés alapjait. A kolozsvári mester szakkönyveket olvas, katalógusokat és internetes forrásokat is tanulmányozva igyekszik naprakész lenni, „haladni a korral”. Vannak olyan órák, olyan modellek, amik egy szakember kezébe is ritkán kerülnek.
„Nem beszélve arról, hogy nem mindig sikerül elsőre a munka. Néha többször szét kell szedni, többet kell babrálni vele, mint ahogy az ember képzelte. A munka egyébként is sok fázisból tevődik össze. Egy órás kell tudjon egy miniesztergapadon esztergálni alkatrészeket, kerekeket finírozni, üveget gyártani. Nem csak annyi, hogy szétszedjük és összerakjuk, ez komplex munka, amit nem sokan végeznek, pláne Kolozsváron” – részletezte Marosán András.
A Marosán család nem panaszkodik, van munka elég, bár hozzáteszik, hogy az időjárás is befolyásolja, hogy mennyi munka van, nyáron sokan szereltetnek órát, míg esőben „nem jönnek.”

Serac Dorel Cornel sepsiszentgyörgyi postást faggattuk több mint két évtizedes tapasztalatairól, a szakma szépségeiről és nehézségeiről, a postai szolgálat működésében beállt változásokról.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
szóljon hozzá!