
Habár anyagi támogatás nélkül maradt az Európában egyedülállónak számító balánbányai medve-visszavadító központ, a bocsok megmentését felvállaló Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai kirendeltségének rövid idő alatt sikerült biztosítania a működtetéshez szükséges havi 4 ezer eurót.
2016. október 05., 16:482016. október 05., 16:48
A 2003-ban létrehozott Hargita megyei központ már több mint 100 medvebocsot mentett meg. A balánbányai medve-visz-szavadító központ az egyetlen Európában, ami nem is csoda, hiszen becslések szerint a kontinens medvéinek szinte 40 százaléka Romániában él. A központ vezetője, Bereczky Leonárdó megkeresésünkre elmondta, úgy kell elképzelni, mint egy bocsoknak szánt óvodát vagy árvaházat.
„Olyan bocsok kerülnek hozzánk, amelyek valamilyen oknál fogva árván maradtak. Ez a közhiedelemmel ellentétben nem a vadászat miatt történik meg leggyakrabban, hanem a zavaró erdőkitermelés és a turistamozgások miatt. Ezek a bocsok körülbelül másfél-két éves rehabilitációs időszak alatt úgy nevelkednek, hogy visszaengedhessék őket a szabadba” – tette hozzá Bereczky.
Ön is segíthet!
Az 1961-ben alapított WWF jelenleg a legnagyobb nemzetközi természetmegőrző szervezet. A romániai kirendeltség adománygyűjtést szervezett a balánbányai medve-visszavadító központ megmentésének céljából, amiről bővebb információk a www.wwf.ro weboldalon találhatók, továbbá az adományokat is itt lehet elküldeni. A kezdeményezés lényege abban rejlik, hogy akár havi 5 dollárral (körülbelül 20 lejjel) is hozzájárulhatnak az érdeklődők a bocsok étkeztetéséhez. Az adományozás a Patreon közösségi finanszírozásokkal foglalkozó vállalaton keresztül működik.
A nevelés folyamata
A bocsok különleges ellátásban részesülnek, az emberrel való interakciót pedig minimálisra csökkentik. „Ez a neveltetés úgy történik, hogy különböző kertekbe kerülnek. Első fázisban a kisebb kertbe, ahol kapcsolatba lépnek egymással, utána pedig egyre nagyobb élőhelyet biztosítunk nekik. Négy különböző méretű kertünk van, a bocsok ökológiai igényének megfelelően egyre nagyobb terepet járhatnak be. Ez a térnövekedés a teljes szabadsággal ér véget, ez azonban nem egy drasztikus lépés, és nem egyik napról a másikra történik. Egy olyan dinamikus folyamat, amely alatt megnyílik az egyik kertnek a kapuja, és akkor kezdik a környező területeket felderíteni – ismertette Bereczky. – Azzal, hogy mennyi kiegészítő táplálékot helyezünk ki a kertben, rá tudjuk venni őket, hogy nagyobb vagy kisebb felderítő mozgásokat végezzenek. Egy darabig visszajárnak, aztán egy idő után teljesen szabaddá válnak. Amúgy ezek a kertek, ahol felnőnek, teljesen ugyanolyan környezetet biztosítanak, mint a vadon. Az fontos, hogy a kiegészítő táplálékot úgy helyezzük ki számukra, hogy egyáltalán ne kapcsolják össze az étel forrását az emberrel. Jelenleg 10 bocs él a központban.”
Megvonták a támogatást
Az utóbbi időben két fő támogatója volt a központnak. Bereczky elmondása szerint az ausztriai Vier Pfoten állatvedő szervezet több mint 10 éven át, az egyik romániai sörgyár pedig az elmúlt három évben támogatta a központot. Idén azonban a fontosabb projektek és az anyagi források hiánya miatt nem tudták tovább támogatni az intézményt. „Havonta körülbelül 4 és 5 ezer euró közötti összeg szükséges ahhoz, hogy minden gördülékenyen működjön, de ennek fele is elég ahhoz, hogy működtetni tudjuk a központot. A World Wide Fund for Nature (WWF) Románia szervezett egy adománygyűjtő akciót, ennek köszönhetően egyelőre úgy néz ki, hogy életben tudunk maradni” – fogalmazott a központ vezetője, aki hangsúlyozta, létfontosságú munkát végeznek.
„Az igazság az, hogy ez egy olyan projekt, amely során egy országos szintű problémát oldunk meg. Évente legalább 10 medvebocs marad árván, ezek pedig a központ nélkül nem lenne hová menjenek. Tulajdonképpen a minisztériumnak kellene megoldania ezt a problémát, de nem tudná, mert nincs ahogy. Ez olyan dolog, amit nagyon elhivatottan kell végezni ahhoz, hogy működjön. Örülniük kellene, hogy van egy ilyen központ, ahol problémát oldunk meg” – emelte ki Bereczky Leonárdó.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
szóljon hozzá!