
2011. február 14., 09:442011. február 14., 09:44
A Bálint-nap eredetét legendák övezik, az ünnepet formálta a pogány természetkultusz, a római életszeretet, a népszokás és a keresztény hagyomány. Február közepe a mérsékelt égövön a madarak párosodási időszakának kezdete, ezért alakulhatott ki a hiedelem, hogy e nap kedvez a szerelmi varázslatoknak. Az ókori Rómában február 15-én tartották a Lupercaliának nevezett termékenységi, engesztelési és tisztulási ünnepet, amelynek éjszakáján a fiatal férfiak egy korsóból húzták ki a nők nevét, és az így kialakult párok az ünnepség idejére (vagy egész életükre) együtt maradtak.
A katolikus egyház legalább három Bálint (Valentinus) nevű mártír szentet tart nyilván. A legismertebb a 3 századi Rómában volt pap, akit a keresztényüldözés során végeztek ki. A legenda szerint fogságában visszaadta a börtönőr vak lányának látását, majd kivégzése előtt levelet írt neki, amelyet így írt alá: „A te Valentinod.” Bálintot 489-ben avatták szentté, és ugyanekkor tiltották be a régi szerelmi „lottó” szokását. A következő Bálint-napi „börtönüzenetet” a százéves háború idején angol fogságba esett Charles orleans-i herceg küldte feleségének 1415-ben. E napot Angliában a 15. századtól megülték, a fiatalok szerelmes levelekben (valentine) üzentek egymásnak. A Bálint-napi képeslapok és üdvözlőkártyák küldése a 19. századra bevett szokássá vált. Ipari méretekben az amerikai Esther Holland dobott piacra képeslapot 1840-ben, őt nevezik „a valentine-ok anyjának”.
A különböző hiedelmek összemosódása révén a szerelmesek védőszentjének kikiáltott Bálint ünnepén az Egyesült Államokban egymilliárd kártya indul útjára, ez a karácsony utáni második legnagyobb forgalmú időszak. A szerelmesek napján Dél-Koreában és Japánban csak a nők adnak ajándékot, a férfiak ezt a Fehér napon viszonozzák. Az olaszországi Terni városába egész Itáliából érkeznek párok, akik a helyi bazilikában, San Valentino állítólagos sírjánál jelentik be nyilvánosan jegyességüket.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.