Fotó: A szerző felvétele
2010. május 27., 10:102010. május 27., 10:10
Albert Zoltán, az önkormányzat turisztikai egyesületének szakembere elmondta, lovaskonferenciát szerveznek, ahol a hazai és külföldi tapasztalatok által mutatják be, hogy színesíthetik a lovaglás, a tereplovaglás vagy a fogatosprogramok a turisztikai kínálatot.
A rendezvény fő attrakciója a huszártoborzó: a Csillagőrző Egyesület díszesen öltözött lovas huszárjai, a Perkő táncegyüttes és a kézdivásárhelyi tanulók klubjának fúvószenekara szombaton és vasárnap több mint ötven kilométert járnak be, tucatnyi faluban tartanak bemutatót, felidézve a huszárverbuválás hangulatát. Kádár László állatorvos, huszárkapitány elmondta, 2006-ban fogalmazódott meg bennük a huszárhagyomány felelevenítésének gondolata.
A sepsiszentgyörgyi önkormányzat támogatásával szereztek be tíz korhű ruhát, és azóta rendszeres közös lovaglásokkal, a katonai modor elsajátítását célzó edzésekkel elevenítik fel a 11. Székely Huszárezred hőstetteit és hétköznapjait. Díszes viseletükkel, parádés lovas felvonulással több székelyföldi ünnepséget, rendezvényt színesítettek.
A 11. Székely Huszárezred az 1763-as madéfalvi veszedelem után jött létre, a székhelye 1850-ig a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban volt, századaiban a háromszéki, csíki és gyergyói székely határőr családok fiai szolgáltak. A huszárezred részt vett a 18. és 19. század jelentős csatáiban, 1849-ben Háromszék önvédelmi harcában is.
Kádár László felelevenítette a toborzás szokását, amikor a huszárok járták a falvakat, mulatságba, táncba hívták a helyi legényeket, akit katonai szolgálatra alkalmasnak találtak és elfogadta kulacsukból a bort, újoncnak tekintették, ha nem vonult velük, katonaszökevényként kezelték. A hagyományőrző toborzás során a huszáros elegancia bemutatása mellett a közös mulatságon van a hangsúly.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Látogatottsági adatok