Fotó: Pixabay
Kutatók próbálnak megtanítani egy robotot arra, hogy a megfelelő időben nevessen, ettől az emberek és a mesterségesintelligencia-rendszerek (MI-rendszerek) közti beszélgetések gördülékenyebbé tételét remélik – írta csütörtökön a The Guardian brit napilap online kiadása.
2022. szeptember 17., 09:362022. szeptember 17., 09:36
2022. szeptember 17., 09:372022. szeptember 17., 09:37
A nevetésnek sok formája van az udvarias kuncogástól kezdve a ragályosan vidám hahotázásig. Tudósok most egy olyan mesterséges intelligencián dolgoznak, amely képes utánozni ezeket a néha árnyalatnyi különbségeket a megfelelő módon és a megfelelő időzítéssel.
„A párbeszédre tervezett MI-rendszerek egyik legfőbb tulajdonsága az empátia kell, hogy legyen” – vélekedett Inue Kodzsi, a Kyotói Egyetem kutatója. „Ezért úgy döntöttünk, az együtt nevetés az egyik módja annak, hogy a robot megértést tudjon mutatni a felhasználó iránt” – tette hozzá a projekt vezető kutatója.
Inue és kollégái célja, hogy megtanítsák MI-rendszerüknek a párbeszéd alatti nevetés „művészetét”. Ehhez több mint nyolcvan gyorsrandi-párbeszéd adatait gyűjtötték be, melyek férfi egyetemi hallgatók és a robot között zajlottak, és amelyeket kezdetben négy női színész távirányított.
Inue ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy meghatározzák azokat eseteket, amikor együtt nevetünk valamin. A kutatócsoport egy emberrel folytatott négy rövid párbeszéddel tesztelte le Erica „humorérzékét”, beépítve az együtt nevetés algoritmusát a meglévő párbeszédprogramba.
Ezeket összehasonlították olyan verziókkal, amelyekben Erica egyáltalán nem nevetett, valamint olyanokkal, ahol minden egyes alkalommal nevetett, amikor beszélgetőpartnere nevetését észlelte. A felvételeket 130 önkéntesnek játszották le, akik empátia, természetesség, emberhez való hasonlóság és a megértés szempontjából azt a változatot értékelték a legjobbnak, ahol Erica együtt nevetett a beszélgetőpartnerrel.
Inue mindazonáltal hangsúlyozta, hogy bő húsz év is eltelhet, míg képesek leszünk „úgy csevegni egy robottal, mintha azt egy barátunkkal tennénk”. Sandra Wachter, az Oxfordi Egyetem internet intézetének professzora pedig felhívta a figyelmet arra, hogy „észben kell tartani, hogy a robot, vagy az algoritmus sosem lesz képes megérteni az embert”.
„Nem ismer téged, nem ért meg téged és nem érti a nevetés jelentését sem. Nem érző lények, de talán elég jól el tudják hitetni veled, hogy értik a történéseket” – tette hozzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!