
Színe miatt a rodokrozitot az önszeretet és az önzetlen együttérzés szimbólumának tartják
Fotó: Wikipédia
Kőzetekből, kristályokból, drága- és féldrágakövekből nyílik kiállítás Marosvásárhelyen.
2022. szeptember 09., 18:312022. szeptember 09., 18:31
A Maros Megyei Múzeum néprajzi osztályának belső udvarán szeptember 8. és 11. között ingyenesen látogatható Mineralia elnevezésű ásványtani kiállítás őszi kiadásának keretében többszázféle ásványt, lenyűgöző méretű kristályokat, kőzeteket, kövületeket és meteoritokat állítanak ki.
Az eseményen a természetes állapotú ásványok és kristályok mellett drágakövekből, finom kövekből, féldrágakövekből (lapis, malachit, turmalin, gránát stb.), valamint gyöngyökből, korallokból és borostyánból készült ékszerek is vásárolhatnak az érdeklődők.
A rodokrozit egy karbonátásvány, romboéderes, szkalenoéderes, prizmás vagy táblás kristályokban található. Kristályának lapjai gyakran görbültek, és cseppköves, szemcsés, gumós vagy gömbös alakban fordul elő. Elnevezése a görög rodokroosz szóból származik, ami rózsaszínűt jelent.
Fotó: Wikipédia
Rodokrozitot Románia területén Nagyág (Sacarimb) és Kapnikbánya (Cavnic) közelében bányásznak, de Máramaros, Herzsabánya (Hirja) és Nagybánya területén is ismert az előfordulása. Európában még többek között Bosznia-Hercegovina fővárosa, Szarajevó közelében, Németországban, Spanyolországban, Szardínia szigetén, valamint az Urál-hegység környékén vannak rodokrozitlelőhelyek.
A rodokrozit szalagos, cseppkőszerű előfordulásai kedvelt ékszeripari alapanyag. Felcsiszolva szép rajzolatokat ad. Tömegesen mangánércként hasznosítják, tömbösödött példányait esztergálva vázák, dísztárgyak készítésére használják. Sötét rózsaszínű darabjaiból ékszerköveket csiszolnak, könnyen megmunkálható. Színe miatt a rodokrozitot az önszeretet és az önzetlen együttérzés szimbólumának tartják.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
szóljon hozzá!