2008. november 20., 18:282008. november 20., 18:28
A Maros megyei Mezősámsondnak az egyik különlegessége, hogy itt működik az egyetlen erdélyi citeraegyüttes. A zenekar 2007-ben ünnepelte 30. évfordulóját. A zenekart Fekete Gyula matematikatanár alapította, aki 1973-ban az iskola igazgatóhelyettese és kultúrigazgató is volt.
„Már azelőtt is létezett színjátszó csoport, népi együttes. De amikor az országos fesztiválon, a Megéneklünk Románián kellett részt vennünk, gondoltam, rukkoljunk elő valamilyen különlegességgel.” Így született meg a citerazenekar létrehozásának ötlete. „Mikor gyerek voltam, a Felszegen mindenki tudott citerázni. Mi ötön vagyunk testvérek, közülünk csak én nem tudtam játszani. A faluban sokan egyenként játszottak, össze kellett hangolni őket. 1975-ben aztán összehoztunk három citerást. A szolokmai tanító hegedült, gondoltam, négyen alkothatnak egy zenekart. Aztán egyetlen nap alatt ő is megtanult citerázni” – mondta Fekete Gyula. 1977. március 8-án léptek fel először. Szerencséjükre 1977 novemberében a faluba érkezett egy zene szakos tanárnő, Szász Marika, aki felkarolta az együttes ügyét, és a Megéneklünk Románia fesztiválon országos első díjat nyertek. Mostanában a népdalénekesekkel együtt harminctagú az együttes. Sajnálatukra nincsen alkalmuk versenyezni, igaz, nem is lenne kivel, mert nincs párjuk.
Jelenleg Fekete Gyula neje, Margit asszony vezeti az együttest. „Ha alkalom adódik, szívesen összegyűl a csapat. Már hagyománynak számít, hogy március 15-én mindig fellépünk. Sajnos nincs olyan hozzáértő fiatal, aki átvenné tőlem az irányítást. A lányaim mind tudnak citerázni, de más falvakban tanítanak, illetve az egyik Norvégiában él. Zenetanárunk most nincs. Korábban Szász Mária zenetanárnő sokat foglalkozott velünk, megtanított „lókotta” szerint játszani: leírni a ritmusértékeket, s betűvel alá írni a hangjegyeket, hogy do, re, mi satöbbi, és eszerint játszani, mert az együttes tagjai nem ismerik a rendes kottát. Addig gyakorolunk, amíg megvan az összhang, jól hangzik a játék.” Az együttes talán leghozzáértőbb tagja Pánczél Csaba basszusciterás, aki már gyermekkorában beállt a zenekarba. Az együttesben egyetlen mélycitera létezik, jobbágyfalvi mintára készítették. Három szólamban játszik a zenekar. Margit asszony szerint a fiatalok állandóan igénylik, hogy új dalokat tanuljanak. Három dalcsokrot állítottak össze, azokat bármikor készek előadni. A citerások mellett minden alkalommal fellép a lányok, asszonyok kórusa is.
Citerát manapság nem könnyű beszerezni. „Mind a három lányom benne van az együttesben, illetve csak volt, mert egyikük kiköltözött Norvégiába. Az unokám is tud játszani a hangszeren. Szerettem volna rendelni neki citerát, de nem jártam sikerrel. Marosvásárhelyen ide-oda küldöztek. Nyárádszentmártonban is jártam, régebben ott is készítettek citerákat. Végül egy vásárhelyi illető vállalta két hónappal ezelőtt, hogy elkészíti, de még mindig nincsen kész” – mesélte Fekete Gyula tanár úr.
Az egyik legenda szerint a falu határában, egy hosszan elnyúló, mesterségesnek tűnő földsáv réges-régi földvárat takar. Egyes történészek szerint az avar várrendszerhez tartozott, mások szerint a trákhoz. A Pogányvár az évszázadok folyamán igencsak megmozgatta a környéken élők fantáziáját. Állítólag hatalmas kincs volt felhalmozva a vár alatti üregben, melyet tündérek őriztek. A fiatalokat a régi történeteknél jobban érdekli, hogy a földgázkitermelés sokuknak munkahelyet, jó keresetet biztosít. Az egyik sámsondi gázfeltáró fúrás alkalmával 700–
800 méter mélységből kiváló gyógyhatású, sós víz tört elő a föld gyomrából. Szakértők megállapították: a Karlovy Varyban található gyógyvízzel vetekszik. Akár itt is fürdőtelep létesülhetne, de ez az elképzelés már nem a legendák, hanem a fantazmagóriák világába tartozik.
A Marosvásárhelytől mintegy 18 kilométerre fekvő Mezősámsond több szempontból is különleges település. Egyrészt azért, mert román neve egyáltalán nem emlékeztet a magyarra: a Şincai nevet onnan kapta, hogy 1754-ben itt született a román nyelvész, történész, Gheorghe Şincai. Magyar vonatkozásban arról híres, hogy gróf Bethlen István miniszterelnök – bár nem ott született – szülőföldjének tekintette a települést. A falu egykori legszebb épületét, a Rhédei-kastélyt 1777 és 1779 között Rhédei Mihály építtette. Később a Bethleneké lett a birtok. A paplakot gróf Bethlen István édesanyja építtette, a református templomban is az ő adakozókedvének köszönhető a bútorzat egy része, a szószékkorona, a Mózes-szék, az Úr asztala… A templom udvarán a miniszterelnök szüleinek a hamvai nyugszanak. Az idősebb emberek, asszonyok még emlékeznek: gyönyörű kert, lovarda volt a kastély körül. Az idők változtával a Rhédei–Bethlen-kastély tégláit, gerendáit széthordták. Házak épültek belőle, s a lekencei román templom is abból készült, mondják a sámsondiak. Sajátos sorsra jutott a falu akkor, amikor Erdélyt kettéosztották. Pánczél János így emlékszik: „A határ a falu nyugati szélén volt. Sámsond maradt Magyarországnál, Puszta és Fekete átment Romániába.” Mesélik: voltak sámsondi családok, amelyek Magyarországon laktak, s Romániába jártak át a földjüket művelni. A Romániába szakadt magyar családok házat, telket cseréltek a Magyarországra került román családokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.
A téli hónapok gasztronómiája nehezen képzelhető el savanyú káposzta nélkül: aki nem maga teszi el, az megvásárolja a piacon vagy a nagyáruházakban. A sokoldalúan felhasználható, méltán népszerű vitaminbombát a világ számos pontján ismerik.
Látogatottsági adatok