
Szövérfi Zsuzsanna a széki viselet egy-egy jellegzetes elemét emeli át kortárs ruhadarabokra
Fotó: Szövérfi Zsuzsanna Facebook-oldala
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. A pedagógusként és civil közösségépítőként is tevékenykedő alkotó számára a hagyomány őrzése nem azt jelenti, hogy a régi viseletek a láda mélyén maradnak: a széki öltözködés jellegzetes elemeit kortárs, a mai nők számára is könnyedén viselhető ruhákon gondolja tovább. Munkásságát októberben a Szakmai Elit Női Kiválósági Díjjal is elismerik.
2026. október 02., 20:272026. október 02., 20:27
A Téka Alapítvány minden évben megszervezi őszi fesztiválját, amelyre idén Szövérfi Zsuzsanna széki hagyományőrző ruhatervező, viseletalkotó, pedagógus és civil közösségépítő is meghívást kapott. Mint a Krónikának elmondta, a szervezők az év során figyelemmel kísérték munkásságát, és úgy gondolták, ruhái jól illeszkednek a szamosújvári rendezvény tematikájához. Kollekciója fokozatosan állt össze, legutóbb a Kolozsvári Magyar Napokon, az Artwise által szervezett divatbemutatón csodálhatta meg a közönség.
Legutóbb a Kolozsvári Magyar Napok közönsége tekinthette meg a ruhakollekciót
Fotó: Szövérfi Zsuzsanna Facebook-oldala
A széki népviselethez fűződő kapcsolata azonban jóval korábbra nyúlik vissza. A Kolozs megyei Széken született, majd egyetemi évei után Marosvásárhelyre és környékére került, ahol hosszabb ideig élt és dolgozott. A hagyományos széki öltözködés elemei ekkor is végigkísérték. „Amikor valamilyen rendezvény, konferencia vagy színházi előadás volt, vagy egyszerűen úgy éreztem, hogy ünneplőbe kell öltöznöm, mindig valamilyen székies dolgot vettem magamra.
– mondta a Krónikának Szövérfi Zsuzsanna. Idővel azt tapasztalta, hogy nemcsak számára fontos ez a viseletvilág. Ismerősei közül egyre többen kértek tőle széki ruhadarabokat. Ekkor kezdett benne egyre határozottabban megfogalmazódni, hogy a széki öltözködés értékeit szélesebb körben is meg lehetne ismertetni. „Rájöttem, hogy ez nemcsak nekem fontos, hanem mások is szépnek látják. Folyamatosan fogalmazódott meg bennem, hogy a székit egy kicsit be kellene vinni a köztudatba, mert ez nemcsak az én ünneplőm lehet, hanem akár másé is” – fogalmazott a viseletalkotó.
Szövérfi Zsuzsanna szerint a viselet akkor maradhat igazán élő, ha hordják is
Fotó: Szövérfi Zsuzsanna Facebook-oldala
Szövérfi Zsuzsanna hangsúlyozta, soha nem az volt a célja, hogy átalakítsa vagy „modernizálja” magát a hagyományos népviseletet. Mint mondta, kezdetben tartott is attól, hogy munkáját esetleg így értelmezik. „Nem szeretném megváltoztatni a népviseletet, mert az gyönyörű, és úgy szép, ahogy van. Viszont a széki viselet nehézkes viselet, a mai nő számára nagyon nehéz a maga teljességében hordani” – magyarázta a hagyományőrző ruhatervező.
Ugyanakkor azt sem szeretné, hogy a hagyományőrzés pusztán a régi ruhadarabok láda mélyére zárását jelentse. Saját széki tisztaszobájában is őriz eredeti széki öltözékeket, de meggyőződése szerint a viselet akkor maradhat igazán élő, ha hordják is.
– fogalmazott. Ebből a gondolatból születtek meg azok a kortárs ruhadarabok, amelyekre a széki viselet egy-egy jellegzetes elemét emeli át. Hol a virágmotívumok, hol a hagyományos színek, máskor a szabás szolgál kiindulópontként. Arra törekszik, hogy az eredeti viselethez fűződő kapcsolat minden esetben felismerhető maradjon: aki ránéz az általa tervezett ruhára, annak eszébe jusson róla a mezőségi Szék motívumvilága.
A tervezéskor hol a virágmotívumok, hol a hagyományos színek, máskor a szabás szolgál kiindulópontként
Fotó: Szövérfi Zsuzsanna Facebook-oldala
A pedagógus szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a megközelítés a fiatalabb nemzedék számára is vonzóvá teheti a hagyományos öltözködés elemeit. A legutóbbi kolozsvári bemutatón például egy 19–20 év körüli lány piros bársonykorszetet és széki pliszírozott szoknyát viselt.
– idézte fel Szövérfi Zsuzsanna. Hasonló élménye volt az előző évi divatbemutatót követően is: az egyik fiatal modell később elment Székre azért a ruháért, amelyet a kifutón viselt, mert egy családi esküvőn szerette volna ismét felvenni. A ruhadarab a nagymamájának is annyira megtetszett, hogy megfelelőnek találta az alkalomra.
A viseletalkotó számára ezek a történetek azt igazolják, hogy az újragondolt széki öltözékek nem kizárólag a középkorú korosztályhoz szólnak, hanem a fiatalok is megtalálhatják bennük azt, amit szívesen viselnének. Ruháit maga tervezi, és a kézi hímzéseket is saját maga készíti. A gépi varrásban egy marosvásárhelyi varrónővel dolgozik együtt.
Az újragondolt széki öltözékek között a fiatalok is megtalálhatják azt, amit szívesen viselnének
Fotó: Szövérfi Zsuzsanna Facebook-oldala
Szövérfi Zsuzsanna jelenleg kétlaki életet él: Marosvásárhelyhez továbbra is kötődik, ugyanakkor hétközben Széken tartózkodik. A szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceumban vállalt matematikatanári állást, döntésében pedig az is szerepet játszott, hogy közelebb szeretett volna kerülni szülőfalujához. „Az az álmom, hogy a széki örökséget továbbvigyem, Székért valamit tegyek, ehhez pedig szerettem volna közelebb lenni a forráshoz” – mondta a pedagógus.
Ennek a törekvésnek fontos helyszíne a széki Motívum Ház is. Az épület egykor nagyszülei otthona volt, ő pedig 2018-ban felújíttatta. A házat dédszülei építették a 20. század elején, amikor impozáns épületnek számított. Dédapja, Székely Sándor 25 éven keresztül volt Szék főbírója.
A háznak hosszú közösségi története van. A család egykor kuláknak minősített, kitelepített, vagyonuktól megfosztott embereket is elszállásolt benne,
A kommunizmus éveiben rendőrök, illetve gyapjúval dolgozó emberek is laktak benne, és gyűjtőpontként is működött. Később táncháznak és az aprók táncának is helyet adott. „Ez a ház mindig élettel volt tele, és mindig valakinek a szolgálatában állt. Ezt szerettem volna továbbvinni” – fogalmazott a civil közösségépítő.
Meghívottjuk Kovács Nóri magyarországi énekesnő lesz, aki a témához illő balladákat tanít majd. Olyan széki férfiakat is meghívtak, akik korábban részt vettek katonai sorozáson, így a rendezvényen a katonasors is szóba kerül.
A Motívum Ház alagsorában széki tisztaszoba van berendezve
Fotó: Szövérfi Zsuzsanna Facebook-oldala
Az idei ősz Szövérfi Zsuzsanna számára nemcsak a ruhabemutatók és közösségi programok miatt különleges.
A díjátadót október 17-én tartják Magyarországon.
A viseletalkotót váratlanul érte az elismerés. „Azért volt meglepő, mert én úgy éreztem, hogy csak teszem a dolgom, mint széki ember, mint pedagógus. Nagyon megtisztelő dolog” – mondta Szövérfi Zsuzsanna. A hagyományőrző ruhatervező ugyanakkor a jövőben is folytatni szeretné azt a munkát, amelyben a viseletalkotás, a pedagógusi hivatás és a közösségépítés összekapcsolódik. „Én azért vagyok, hogy tegyek is, és ha úgy látom, hogy ennek van célközönsége, és van rá igény, akkor nagyon boldog vagyok, hogy ezt megtehetem” – fogalmazott a Krónikának.

A széki női öltözködés rendjébe, kulisszatitkaiba nyújtott betekintést Filep Erzsébet viseletkészítő az Erdélyi Hagyományok Háza szerdai nyílt napján. A széki születésű hímző az alapítvány kincses városi székházában mutatta be féltve őrzött darabjait.

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
szóljon hozzá!