
Szövérfi Zsuzsanna a széki viselet egy-egy jellegzetes elemét emeli át kortárs ruhadarabokra
Fotó: Szövérfi Zsuzsanna Facebook-oldala
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. A pedagógusként és civil közösségépítőként is tevékenykedő alkotó számára a hagyomány őrzése nem azt jelenti, hogy a régi viseletek a láda mélyén maradnak: a széki öltözködés jellegzetes elemeit kortárs, a mai nők számára is könnyedén viselhető ruhákon gondolja tovább. Munkásságát októberben a Szakmai Elit Női Kiválósági Díjjal is elismerik.
2026. október 02., 20:272026. október 02., 20:27
A Téka Alapítvány minden évben megszervezi őszi fesztiválját, amelyre idén Szövérfi Zsuzsanna széki hagyományőrző ruhatervező, viseletalkotó, pedagógus és civil közösségépítő is meghívást kapott. Mint a Krónikának elmondta, a szervezők az év során figyelemmel kísérték munkásságát, és úgy gondolták, ruhái jól illeszkednek a szamosújvári rendezvény tematikájához. Kollekciója fokozatosan állt össze, legutóbb a Kolozsvári Magyar Napokon, az Artwise által szervezett divatbemutatón csodálhatta meg a közönség.
Legutóbb a Kolozsvári Magyar Napok közönsége tekinthette meg a ruhakollekciót
Fotó: Szövérfi Zsuzsanna Facebook-oldala
A széki népviselethez fűződő kapcsolata azonban jóval korábbra nyúlik vissza. A Kolozs megyei Széken született, majd egyetemi évei után Marosvásárhelyre és környékére került, ahol hosszabb ideig élt és dolgozott. A hagyományos széki öltözködés elemei ekkor is végigkísérték. „Amikor valamilyen rendezvény, konferencia vagy színházi előadás volt, vagy egyszerűen úgy éreztem, hogy ünneplőbe kell öltöznöm, mindig valamilyen székies dolgot vettem magamra.
– mondta a Krónikának Szövérfi Zsuzsanna. Idővel azt tapasztalta, hogy nemcsak számára fontos ez a viseletvilág. Ismerősei közül egyre többen kértek tőle széki ruhadarabokat. Ekkor kezdett benne egyre határozottabban megfogalmazódni, hogy a széki öltözködés értékeit szélesebb körben is meg lehetne ismertetni. „Rájöttem, hogy ez nemcsak nekem fontos, hanem mások is szépnek látják. Folyamatosan fogalmazódott meg bennem, hogy a székit egy kicsit be kellene vinni a köztudatba, mert ez nemcsak az én ünneplőm lehet, hanem akár másé is” – fogalmazott a viseletalkotó.
Szövérfi Zsuzsanna szerint a viselet akkor maradhat igazán élő, ha hordják is
Fotó: Szövérfi Zsuzsanna Facebook-oldala
Szövérfi Zsuzsanna hangsúlyozta, soha nem az volt a célja, hogy átalakítsa vagy „modernizálja” magát a hagyományos népviseletet. Mint mondta, kezdetben tartott is attól, hogy munkáját esetleg így értelmezik. „Nem szeretném megváltoztatni a népviseletet, mert az gyönyörű, és úgy szép, ahogy van. Viszont a széki viselet nehézkes viselet, a mai nő számára nagyon nehéz a maga teljességében hordani” – magyarázta a hagyományőrző ruhatervező.
Ugyanakkor azt sem szeretné, hogy a hagyományőrzés pusztán a régi ruhadarabok láda mélyére zárását jelentse. Saját széki tisztaszobájában is őriz eredeti széki öltözékeket, de meggyőződése szerint a viselet akkor maradhat igazán élő, ha hordják is.
– fogalmazott. Ebből a gondolatból születtek meg azok a kortárs ruhadarabok, amelyekre a széki viselet egy-egy jellegzetes elemét emeli át. Hol a virágmotívumok, hol a hagyományos színek, máskor a szabás szolgál kiindulópontként. Arra törekszik, hogy az eredeti viselethez fűződő kapcsolat minden esetben felismerhető maradjon: aki ránéz az általa tervezett ruhára, annak eszébe jusson róla a mezőségi Szék motívumvilága.
A tervezéskor hol a virágmotívumok, hol a hagyományos színek, máskor a szabás szolgál kiindulópontként
Fotó: Szövérfi Zsuzsanna Facebook-oldala
A pedagógus szerint az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a megközelítés a fiatalabb nemzedék számára is vonzóvá teheti a hagyományos öltözködés elemeit. A legutóbbi kolozsvári bemutatón például egy 19–20 év körüli lány piros bársonykorszetet és széki pliszírozott szoknyát viselt.
– idézte fel Szövérfi Zsuzsanna. Hasonló élménye volt az előző évi divatbemutatót követően is: az egyik fiatal modell később elment Székre azért a ruháért, amelyet a kifutón viselt, mert egy családi esküvőn szerette volna ismét felvenni. A ruhadarab a nagymamájának is annyira megtetszett, hogy megfelelőnek találta az alkalomra.
A viseletalkotó számára ezek a történetek azt igazolják, hogy az újragondolt széki öltözékek nem kizárólag a középkorú korosztályhoz szólnak, hanem a fiatalok is megtalálhatják bennük azt, amit szívesen viselnének. Ruháit maga tervezi, és a kézi hímzéseket is saját maga készíti. A gépi varrásban egy marosvásárhelyi varrónővel dolgozik együtt.
Az újragondolt széki öltözékek között a fiatalok is megtalálhatják azt, amit szívesen viselnének
Fotó: Szövérfi Zsuzsanna Facebook-oldala
Szövérfi Zsuzsanna jelenleg kétlaki életet él: Marosvásárhelyhez továbbra is kötődik, ugyanakkor hétközben Széken tartózkodik. A szamosújvári Kemény Zsigmond Elméleti Líceumban vállalt matematikatanári állást, döntésében pedig az is szerepet játszott, hogy közelebb szeretett volna kerülni szülőfalujához. „Az az álmom, hogy a széki örökséget továbbvigyem, Székért valamit tegyek, ehhez pedig szerettem volna közelebb lenni a forráshoz” – mondta a pedagógus.
Ennek a törekvésnek fontos helyszíne a széki Motívum Ház is. Az épület egykor nagyszülei otthona volt, ő pedig 2018-ban felújíttatta. A házat dédszülei építették a 20. század elején, amikor impozáns épületnek számított. Dédapja, Székely Sándor 25 éven keresztül volt Szék főbírója.
A háznak hosszú közösségi története van. A család egykor kuláknak minősített, kitelepített, vagyonuktól megfosztott embereket is elszállásolt benne,
A kommunizmus éveiben rendőrök, illetve gyapjúval dolgozó emberek is laktak benne, és gyűjtőpontként is működött. Később táncháznak és az aprók táncának is helyet adott. „Ez a ház mindig élettel volt tele, és mindig valakinek a szolgálatában állt. Ezt szerettem volna továbbvinni” – fogalmazott a civil közösségépítő.
Meghívottjuk Kovács Nóri magyarországi énekesnő lesz, aki a témához illő balladákat tanít majd. Olyan széki férfiakat is meghívtak, akik korábban részt vettek katonai sorozáson, így a rendezvényen a katonasors is szóba kerül.
A Motívum Ház alagsorában széki tisztaszoba van berendezve
Fotó: Szövérfi Zsuzsanna Facebook-oldala
Az idei ősz Szövérfi Zsuzsanna számára nemcsak a ruhabemutatók és közösségi programok miatt különleges.
A díjátadót október 17-én tartják Magyarországon.
A viseletalkotót váratlanul érte az elismerés. „Azért volt meglepő, mert én úgy éreztem, hogy csak teszem a dolgom, mint széki ember, mint pedagógus. Nagyon megtisztelő dolog” – mondta Szövérfi Zsuzsanna. A hagyományőrző ruhatervező ugyanakkor a jövőben is folytatni szeretné azt a munkát, amelyben a viseletalkotás, a pedagógusi hivatás és a közösségépítés összekapcsolódik. „Én azért vagyok, hogy tegyek is, és ha úgy látom, hogy ennek van célközönsége, és van rá igény, akkor nagyon boldog vagyok, hogy ezt megtehetem” – fogalmazott a Krónikának.

A széki női öltözködés rendjébe, kulisszatitkaiba nyújtott betekintést Filep Erzsébet viseletkészítő az Erdélyi Hagyományok Háza szerdai nyílt napján. A széki születésű hímző az alapítvány kincses városi székházában mutatta be féltve őrzött darabjait.

Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Elhunyt Deák Bill Gyula, a magyar blues kiemelkedő alakja. Halálhírét a zenész Facebook-oldalán közölték csütörtökön.
Szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, a Krónika pedig ennek apropóján egy vadonatúj, pörgős kihívással készül. Itt a Nyelvvadász – a kvíz, amelyből kiderül, mennyire mozogsz otthonosan a kontinensünk nyelvi útvesztőjében!
Nyolcéves gyerek és 78 éves sakkozó is asztalhoz ült már azokon a sakkdélutánokon, amelyeket egy nagykárolyi testvérpár hívott életre. A fiúk azért kezdték szervezni a találkozókat, mert szerettek volna új ellenfelekkel játszani és tanulni.
A szőlőről szinte mindenkinek elsőre a borospohár jut eszébe, pedig évezredeken át sokkal inkább a tányér volt az „otthona”.
szóljon hozzá!