A Tompa Gábor által rendezett produkció egy modern technológiájú, hideg világban játszódik, ahol kontrasztként óriási szenvedélyek vannak. Szenvedélyek, melyek elsősorban a nárcizmus, önzés és egoizmus felé mutatnak. Ugyanakkor a szereplők különböző értelemben foglyai is valaminek – olvasható a teátrum szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.

Hová vezethet a felebaráti szeretet, a megbocsátás teljes hiánya? Hová vezethet a kirekesztés, a másság gyűlölete? Hiteles, pontos színészi alakítások teszik megrendítővé A velencei kalmárt. Nagyszerű alakítások egy rendkívül izgalmas, korszerű, megrázó előadásban. Minden szereplő külön dicséretet érdemel” – írja Simon Judit az ERport oldalán. A kincses városi színház jegypénztára naponta 10–14 óra között, valamint előadások előtt másfél órával tart nyitva.

 A hungarikumnak minősített operett és a musical mellett ezúttal a magyar filmslágerek teszik varázslatosabbá előadásukat. A produkció díszmeghívottja a csíkszentsimoni születésű Sándor Csaba basszbariton, aki a leghíresebb operákban lép fel Kolozsvártól Budapestig. Az előadásra jegyek kaphatók a helyszínen 11–13, valamint 17–19 óra között. Az Oprettissimo együttes tagjai a Kolozsvári Magyar Opera többszörösen díjazott művészei és zenésztársaik: Kolcsár Katalin, Fülöp-Gergely Tímea, Plesa Róbert és Rigmányi István énekművészek, Kolcsár Péter zongoraművész, Deák Albert és Gyenge Zoltán Balázs hegedűművészek.

A produkció, amely az idei évadban először kerül műsorra, 2018-ban a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján elnyerte a legjobb látványért járó díjat.

Mi történik velünk, ha napfényre kerülnek érzéseink? Ha be kell vallani, el kell ismerni, ami szorongatja a torkunkat? Leginkább talán ettől félünk. Félni szoktunk. Félünk törékenynek lenni, félünk felvállalni azt, ami ugyan tiltott, de ennek ellenére emberi.

Phaedra az egyik legnagyobb görög hérosz, Thészeusz asszonya. Nő. Azaz feleség, ember, érző lény egy olyan világban, ahol a lányokat rabolni szokták, hajóval szöktetni őket a szigetvilágon át, s ha a szerelem lángja alábbhagy, hát csendben magukra hagyni egy palota hideg falai között. A régi szerelem emlékét ilyenkor leginkább csak apró hőspalánták őrzik: egy fiú, akinek nevétől még nem visszhangzik a föld, de akinek szívébe oltva ott él a példakép: a hős apa sorsa, kalandos élete, magasztos cselekedetei. Látszólag nyugodt világ ez: minden egyensúlyban. A vad, sziklás tájakat rettenthetetlen hősök tisztítják meg a veszélyektől, a kikötőkben pedig hűséges asszonyok várják férjüket. Phaedra azonban szeret. És már nem Thészeuszt, aki hét tengeren át szöktette őt egykor: szívébe más férfi arcát csempészte a szerelem kíméletlen istene.

– áll a színház közleményében. A jegypénztár nyitva tart munkanapokon 15–19 óra között a Figura Stúdió Színház előcsarnokában.

A nemzetközi nőnap gondolata a századfordulón merült fel először, 1910-ben a Koppenhágában ülésező Szocialista Internacionálé alapította meg, tiszteletadása jeleként a nők jogaiért évek óta küzdő feminista mozgalmak előtt. A megemlékezés dátumaként akkor még nem jelöltek meg konkrét időpontot. Egy évvel később, 1911-ben a Koppenhágában hozott döntés értelmében az első nőnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban március 19-én ünnepelték meg. Az első hivatalos európai nőnapot Németországban tartották. Oroszország 1913-tól, Ausztrália pedig csak 1928-tól csatlakozott az ünneplőkhöz.

1913-ban az orosz nők február utolsó vasárnapját választották, hogy „kenyérért és békéért” tüntessenek a háború pusztította Oroszországban. A politikai vezetők ellenezték ugyan a tüntetés időzítését, de a nők kitartottak. Ami ezután történt, az már történelem: négy nappal később a cár lemondásra kényszerült, és az ideiglenes kormány azonnal szavazati jogot adott a nőknek. Mindez az Oroszországban akkor használatos Julianus-naptár szerint február 23-án, az általában használatos Gergely-naptár szerint viszont március 8-án történt. Az oroszországi események után lett hivatalosan is március 8-a a nemzetközi nőnap.