
Húzóerő. A velencei kalmár hideg világban játszódik, ahol kontrasztként óriási szenvedélyek vannak
Fotó: Biró István
Kedvezményes jegyeket kínálnak néhány művelődési intézményben a hölgyeknek, akik színházi előadásokat, operettet tekinthetnek meg többek között Kolozsváron, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson.
2019. március 08., 08:382019. március 08., 08:38
2019. március 08., 11:302019. március 08., 11:30
A nemzetközi nőnap alkalmából néhány művelődési intézmény külön programmal készül Erdélyben, kedvezményes jegyeket kínálva a nőknek. A Kolozsvári Állami Magyar Színház idén is kedveskedik a hölgyeknek, akik
A Tompa Gábor által rendezett produkció egy modern technológiájú, hideg világban játszódik, ahol kontrasztként óriási szenvedélyek vannak. Szenvedélyek, melyek elsősorban a nárcizmus, önzés és egoizmus felé mutatnak. Ugyanakkor a szereplők különböző értelemben foglyai is valaminek – olvasható a teátrum szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Hová vezethet a felebaráti szeretet, a megbocsátás teljes hiánya? Hová vezethet a kirekesztés, a másság gyűlölete? Hiteles, pontos színészi alakítások teszik megrendítővé A velencei kalmárt. Nagyszerű alakítások egy rendkívül izgalmas, korszerű, megrázó előadásban. Minden szereplő külön dicséretet érdemel” – írja Simon Judit az ERport oldalán. A kincses városi színház jegypénztára naponta 10–14 óra között, valamint előadások előtt másfél órával tart nyitva.
A hungarikumnak minősített operett és a musical mellett ezúttal a magyar filmslágerek teszik varázslatosabbá előadásukat. A produkció díszmeghívottja a csíkszentsimoni születésű Sándor Csaba basszbariton, aki a leghíresebb operákban lép fel Kolozsvártól Budapestig. Az előadásra jegyek kaphatók a helyszínen 11–13, valamint 17–19 óra között. Az Oprettissimo együttes tagjai a Kolozsvári Magyar Opera többszörösen díjazott művészei és zenésztársaik: Kolcsár Katalin, Fülöp-Gergely Tímea, Plesa Róbert és Rigmányi István énekművészek, Kolcsár Péter zongoraművész, Deák Albert és Gyenge Zoltán Balázs hegedűművészek.
A produkció, amely az idei évadban először kerül műsorra, 2018-ban a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján elnyerte a legjobb látványért járó díjat.
Mi történik velünk, ha napfényre kerülnek érzéseink? Ha be kell vallani, el kell ismerni, ami szorongatja a torkunkat? Leginkább talán ettől félünk. Félni szoktunk. Félünk törékenynek lenni, félünk felvállalni azt, ami ugyan tiltott, de ennek ellenére emberi.
Phaedra az egyik legnagyobb görög hérosz, Thészeusz asszonya. Nő. Azaz feleség, ember, érző lény egy olyan világban, ahol a lányokat rabolni szokták, hajóval szöktetni őket a szigetvilágon át, s ha a szerelem lángja alábbhagy, hát csendben magukra hagyni egy palota hideg falai között. A régi szerelem emlékét ilyenkor leginkább csak apró hőspalánták őrzik: egy fiú, akinek nevétől még nem visszhangzik a föld, de akinek szívébe oltva ott él a példakép: a hős apa sorsa, kalandos élete, magasztos cselekedetei. Látszólag nyugodt világ ez: minden egyensúlyban. A vad, sziklás tájakat rettenthetetlen hősök tisztítják meg a veszélyektől, a kikötőkben pedig hűséges asszonyok várják férjüket. Phaedra azonban szeret. És már nem Thészeuszt, aki hét tengeren át szöktette őt egykor: szívébe más férfi arcát csempészte a szerelem kíméletlen istene.
– áll a színház közleményében. A jegypénztár nyitva tart munkanapokon 15–19 óra között a Figura Stúdió Színház előcsarnokában.
A nemzetközi nőnap gondolata a századfordulón merült fel először, 1910-ben a Koppenhágában ülésező Szocialista Internacionálé alapította meg, tiszteletadása jeleként a nők jogaiért évek óta küzdő feminista mozgalmak előtt. A megemlékezés dátumaként akkor még nem jelöltek meg konkrét időpontot. Egy évvel később, 1911-ben a Koppenhágában hozott döntés értelmében az első nőnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban március 19-én ünnepelték meg. Az első hivatalos európai nőnapot Németországban tartották. Oroszország 1913-tól, Ausztrália pedig csak 1928-tól csatlakozott az ünneplőkhöz.
1913-ban az orosz nők február utolsó vasárnapját választották, hogy „kenyérért és békéért” tüntessenek a háború pusztította Oroszországban. A politikai vezetők ellenezték ugyan a tüntetés időzítését, de a nők kitartottak. Ami ezután történt, az már történelem: négy nappal később a cár lemondásra kényszerült, és az ideiglenes kormány azonnal szavazati jogot adott a nőknek. Mindez az Oroszországban akkor használatos Julianus-naptár szerint február 23-án, az általában használatos Gergely-naptár szerint viszont március 8-án történt. Az oroszországi események után lett hivatalosan is március 8-a a nemzetközi nőnap.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
szóljon hozzá!