
Húzóerő. A velencei kalmár hideg világban játszódik, ahol kontrasztként óriási szenvedélyek vannak
Fotó: Biró István
Kedvezményes jegyeket kínálnak néhány művelődési intézményben a hölgyeknek, akik színházi előadásokat, operettet tekinthetnek meg többek között Kolozsváron, Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson.
2019. március 08., 08:382019. március 08., 08:38
2019. március 08., 11:302019. március 08., 11:30
A nemzetközi nőnap alkalmából néhány művelődési intézmény külön programmal készül Erdélyben, kedvezményes jegyeket kínálva a nőknek. A Kolozsvári Állami Magyar Színház idén is kedveskedik a hölgyeknek, akik
A Tompa Gábor által rendezett produkció egy modern technológiájú, hideg világban játszódik, ahol kontrasztként óriási szenvedélyek vannak. Szenvedélyek, melyek elsősorban a nárcizmus, önzés és egoizmus felé mutatnak. Ugyanakkor a szereplők különböző értelemben foglyai is valaminek – olvasható a teátrum szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében.
Hová vezethet a felebaráti szeretet, a megbocsátás teljes hiánya? Hová vezethet a kirekesztés, a másság gyűlölete? Hiteles, pontos színészi alakítások teszik megrendítővé A velencei kalmárt. Nagyszerű alakítások egy rendkívül izgalmas, korszerű, megrázó előadásban. Minden szereplő külön dicséretet érdemel” – írja Simon Judit az ERport oldalán. A kincses városi színház jegypénztára naponta 10–14 óra között, valamint előadások előtt másfél órával tart nyitva.
A hungarikumnak minősített operett és a musical mellett ezúttal a magyar filmslágerek teszik varázslatosabbá előadásukat. A produkció díszmeghívottja a csíkszentsimoni születésű Sándor Csaba basszbariton, aki a leghíresebb operákban lép fel Kolozsvártól Budapestig. Az előadásra jegyek kaphatók a helyszínen 11–13, valamint 17–19 óra között. Az Oprettissimo együttes tagjai a Kolozsvári Magyar Opera többszörösen díjazott művészei és zenésztársaik: Kolcsár Katalin, Fülöp-Gergely Tímea, Plesa Róbert és Rigmányi István énekművészek, Kolcsár Péter zongoraművész, Deák Albert és Gyenge Zoltán Balázs hegedűművészek.
A produkció, amely az idei évadban először kerül műsorra, 2018-ban a Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján elnyerte a legjobb látványért járó díjat.
Mi történik velünk, ha napfényre kerülnek érzéseink? Ha be kell vallani, el kell ismerni, ami szorongatja a torkunkat? Leginkább talán ettől félünk. Félni szoktunk. Félünk törékenynek lenni, félünk felvállalni azt, ami ugyan tiltott, de ennek ellenére emberi.
Phaedra az egyik legnagyobb görög hérosz, Thészeusz asszonya. Nő. Azaz feleség, ember, érző lény egy olyan világban, ahol a lányokat rabolni szokták, hajóval szöktetni őket a szigetvilágon át, s ha a szerelem lángja alábbhagy, hát csendben magukra hagyni egy palota hideg falai között. A régi szerelem emlékét ilyenkor leginkább csak apró hőspalánták őrzik: egy fiú, akinek nevétől még nem visszhangzik a föld, de akinek szívébe oltva ott él a példakép: a hős apa sorsa, kalandos élete, magasztos cselekedetei. Látszólag nyugodt világ ez: minden egyensúlyban. A vad, sziklás tájakat rettenthetetlen hősök tisztítják meg a veszélyektől, a kikötőkben pedig hűséges asszonyok várják férjüket. Phaedra azonban szeret. És már nem Thészeuszt, aki hét tengeren át szöktette őt egykor: szívébe más férfi arcát csempészte a szerelem kíméletlen istene.
– áll a színház közleményében. A jegypénztár nyitva tart munkanapokon 15–19 óra között a Figura Stúdió Színház előcsarnokában.
A nemzetközi nőnap gondolata a századfordulón merült fel először, 1910-ben a Koppenhágában ülésező Szocialista Internacionálé alapította meg, tiszteletadása jeleként a nők jogaiért évek óta küzdő feminista mozgalmak előtt. A megemlékezés dátumaként akkor még nem jelöltek meg konkrét időpontot. Egy évvel később, 1911-ben a Koppenhágában hozott döntés értelmében az első nőnapot Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban március 19-én ünnepelték meg. Az első hivatalos európai nőnapot Németországban tartották. Oroszország 1913-tól, Ausztrália pedig csak 1928-tól csatlakozott az ünneplőkhöz.
1913-ban az orosz nők február utolsó vasárnapját választották, hogy „kenyérért és békéért” tüntessenek a háború pusztította Oroszországban. A politikai vezetők ellenezték ugyan a tüntetés időzítését, de a nők kitartottak. Ami ezután történt, az már történelem: négy nappal később a cár lemondásra kényszerült, és az ideiglenes kormány azonnal szavazati jogot adott a nőknek. Mindez az Oroszországban akkor használatos Julianus-naptár szerint február 23-án, az általában használatos Gergely-naptár szerint viszont március 8-án történt. Az oroszországi események után lett hivatalosan is március 8-a a nemzetközi nőnap.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.
szóljon hozzá!