
Két nap alatt közel ötszáz kilométeren át, egymást váltva lovagolják körbe Székelyföldet kezükben a székely zászlóval a Székely lovasok Székelyföldért mozgalom résztvevői.
2014. augusztus 06., 13:232014. augusztus 06., 13:23
Gyergyószéket Nagyboldogasszony napján járják be a lovasok, és szívesen veszik, ha az útjukba eső településekről is csatlakoznak hozzájuk. Marosfőn a hegytetőn veszik át a zászlót a felcsíkiaktól a gyergyói lovasok augusztus 15-én, pénteken reggel, majd pedig Gyergyószentmiklós felé lovagolnak, hogy aztán innen Remetéig, majd vissza Csomafalva irányába, innen pedig Sikaszóba érkezve adják majd át a stafétát az udvarhelyszékieknek.
„Székelyföld egységes és oszthatatlan. A székely lovas társadalom az önrendelkezési törekvések mellett teszi le hitét és voksát” – ez az alapgondolata az augusztus 15–17. között zajló székelyföldi lovas váltónak.
„Célunk, hogy minden lovast összefogjunk. Ez egy olyan esemény lesz, amelyből a legkisebbtől a legprofibb lovasig mindenki azonos hozzáállással veszi ki a részét” – magyarázta Lutz Levente, a székely lovas váltó főszervezője, a csíkcsicsói Csodaszarvas Lovasíjász-egyesület tagja. Több, mint kétszáz lovas vesz részt a megmozdulásban Háromszékről, illetve Csík-, Gyergyó- és Udvarhelyszékről. Gyergyószéket harminc lovas képviseli, illetve várhatóan még sokan csatlakoznak majd a lovas stafétához.
Katonás fegyelmet tanúsítanának
A székelyföldi összefogás és az összetartozás hirdetése mellett még egy igen lényeges dolgot is bizonyítanának a lovasok. Amint azt Romfeld János, a kezdeményezés gyergyószéki részének szervezője elmondta: „Meg tudjuk mutatni, szót tudunk érteni, fegyelmezettek tudunk lenni, katonás pontossággal, a szabályokat betartva végre tudjunk hajtani kitűzött terveket. A kétszáz résztvevő mindegyikének tartania kell magát ahhoz, hogy az előre kitűzött pontos időre elér a megszabott találkozóhelyekre.”
Gyergyószéket négy lovagló csoport fogja majd át. Összesen 105 kilométert tesznek meg. Átlagosan óránként tíz kilométernyi lovaglást terveztek meghatározott menetrenddel. Az első gyergyói csoport vezetője Farkas Árpád, aki augusztus 15-én reggel 9 óra 10 perckor veszi át a székely zászlót Marosfőn, majd az első megálló Gyergyószentmiklóson lesz, ahová éppen a nagymise után 11.40-kor érkeznek meg.
A legfeljebb tízperces megállónál a Szent Miklós-templom mellett az egyház képviselői és a városvezetés üdvözli a lovasokat, majd innen Szárhegy fele egy másik lovas csoport viszi tovább a zászlót. Ezt a csoportot László Pál és Fazakas Géza vezeti. Szárhegyen 12.15-kor, Ditróban 12.50-kor, Remetén 13.30-kor lesznek a lovasok innen a Görgény hídja felé tartanak, a baktai úton az alfalvi váltó következik 14.20-kor. Ennek a váltónak a felelőse Balázs Barna és Köllő István.
A következő megálló Csomafalva határában, a Somlyó völgyében található farm lesz 15.30-kor, ahonnan már Sikaszóig lovagolnak tovább, Domokos Árpád és Mogyorósi László vezetésével. Sikaszóba 20.40-kor érkeznek meg, és adják tovább a zászlót az udvarhelyszékieknek.
Csatlakozókat várnak
Amint Bajkó Tibor, a szervezésben fontos szerepet vállaló Krigel SK vezetője elmondta, Gyergyószék szerencsés abból a szempontból, hogy végig nappal lovagolnak majd, szemben például az udvarhelyiekkel, akik csaknem a teljes távot éjszaka teszik meg. Így míg máshol a hegyek bércein haladnak a lovasok, Gyergyószéken a településeket is érintik, a közösségek figyelmét is felhívva a kezdeményezésre. Éppen ezért arra számítanak, hogy sokan csatlakoznak majd hozzájuk a falvakban.
Arra kérnek mindenkit, aki teheti, hogy ünnephez méltó viseletben akár huszárruhában vagy lovassportokhoz illő öltözetben csatlakozzon. Minden érintett településen a községvezetők fogadják és üdvözlik a lovasokat, s egy-egy az adott helység nevét jelző szalagot kötnek a zászlóra.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!