Kora Árpád-kori hajkarikát találtak Bágyonban

A bágyoni unitárius templom régészeti előtanulmányai során az északi fal mellett a XI. század második feléből származó sírt tártak fel, melyet egy S végződésű bronz hajkarika datál, ugyanitt ezüstből készült hajkarikát is találtak – olvasható a Magyar Unitárius Egyház honlapján. A Tordától délre, 10 kilométerre fekvő Bágyonban a kolozsvári történelmi múzeum régészei bukkantak a kiemelkedően fontos leletekre.

„Történelmet írunk, »tankönyveket változtatunk« abból a szempontból, hogy egy olyan kora Árpád-kori temetőre bukkantunk, ahol rendkívül értékes leleteket tártunk fel. Az S végű hajkarika aranyból készült, a Kárpát-medencében 22 ilyen darabot találtak eddig, a legközelebbit Nagybánya környékén – ez a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban található. A bágyoni leletet a 11. század első felére datáljuk, ez azt jelenti, hogy a kora Árpád-kori királyi adminisztráció sokkal korábban tört be ide\" – fejtette ki Csók Zsolt kolozsvári régész az M1 csatornának.

Azt is elmondta, nem messze Bágyontól, a szintén Kolozs megyei Várfalván található Erdély legrégebbi ispánsági vára: az oklevelekben 1075-ben Torda várként említik.

„Úgy fogtunk neki ennek a kutatásnak, hogy a barokk templomot »megszondázzuk« ahhoz, hogy megvizsgáljuk az alapozásait. Utólag kiderült, hogy sokkal többel állunk szemben. Ez Erdélyben az egyik legkorábbi, 1338-as építési felirattal ellátott templom, ami azt jelenti, hogy van egy gótikus építmény, amit 1809-ben elbontottak. A leletanyag arra utal, hogy a középkori struktúrán belül még van egy kisebb struktúra, egy kora árpádkori téglaépület is\" – részletezte Csók Zsolt.

Kitért arra is, hogy december 18-án jár le a határideje azoknak a pályázatoknak, amelyek a B kategóriájú műemlékekhez adnak finanszírozást, ennek keretében végzik a munkálatokat. A lelet további sorsáról szólva elmondta, a hajkarikákat a restaurátorok megtakarítják, állagukat megőrzik, aztán kiállítják.

Orbán Balázs A Székelyföld leírásában úgy vélekedik, Bágyon nevéből az udvarhelyszéki Bágy lakosainak áttelepülésére lehet következtetni. A település lakói még Dávid Ferenc, az unitárius egyház megalapítója idejében, a 16. században tértek át az unitárius vallásra, a településnek ezt követően mindig népes unitárius eklézsiája volt.