Kitalált „testvéreket”, hamis nyugati örökösöket „gyártott” rutinszerűen a Ceaușescu-rezsim

Hogyan termelt pénzt a titkosszolgálat?

Az AVS repertoárja meglepően széles volt: titkos jutalékokat csikartak ki a Romániával üzletelő külföldi cégektől, horribilis összegeket kértek zsidó és német származású állampolgárok kivándorlási engedélyéért, fedőcégeken – köztük a hírhedt ICE Dunărea vállalaton – keresztül mozgatták a pénzt,

• sőt fegyverkereskedelemben,
• cigaretta-,
• illetve alkoholcsempészetben is részt vettek nyugati bűnszervezetekkel együttműködve.

korábban írtuk

Kezdődik a kutatás: szakértők vizsgálják az erdélyi magyar irodalmi élet és a Securitate viszonyát

Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.

A befolyt összegek nem az állami költségvetésbe, hanem titkos, svájci és más adóparadicsomokban vezetett számlákra kerültek, kizárólag a Securitate szűk vezetői köre rendelkezett fölöttük.

A „Padina-ügy”: egy kitalált testvér

A dokumentum egy konkrét esetet is bemutat. Egy Franciaországban elhunyt, román származású nő – a kódnevén „Padina” – után egy grenoble-i villa, mintegy 120 ezer francia frank készpénz és további vagyontárgyak maradtak, összesen félmillió frank értékben. (Grenoble egy franciaországi város, Délkelet-Franciaországban található, az Alpok lábánál.)

akit az elhunyt „testvéreként” akartak feltüntetni. Hamis személyazonossági igazolványt állítottak volna ki számára, a Milícia (kommunista rendőrség) és a népesség-nyilvántartás segítségével hamis anyakönyvi okiratokat gyártottak volna, hogy alátámasszák a koholt rokoni kapcsolatot.

korábban írtuk

Kolozsvári magyar diákokat, sőt a Piramis zenekart is árgus szemekkel figyelte a Securitate – Zilahi Csaba emlékezik a korszakra

A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.

„Kockázatmentes” akció – rutinszerű csalás

A jelentés készítői külön kiemelik, hogy a művelet nem jár kockázattal, mivel a francia bíróságok a román fél által kiállított és a konzuli egyezmény szerint hitelesített iratok alapján ítélkeznek, az örökösnek pedig csak a közjegyző előtti meghatalmazás aláírásakor és a pénz átvételekor kell személyesen megjelennie. A dokumentum azt is megjegyzi, hogy

A tervet 1979. április 6-án hagyta jóvá Tudor Postelnicu, az állambiztonsági hivatal (DSS) vezetője, a Securitate későbbi parancsnoka. Az átutalt összeget végül a „hivatalos” örökösnek kellett volna befizetnie a CIE pénztárába, hogy az állami bevételek közé kerüljön – az egész színjáték egyetlen célja tehát a nyugati vagyon zökkenőmentes hazacsatornázása volt.