Kiszorították giccsárusokat a Marosvölgye Fesztiválról

A megbillentett kiskalapos, széles öves, jellegzetes román nyelvet beszélő idősebb környékiek vagy a csillogó-villogó ruhákba öltözött leszármazottjaik ugyanakkora rajongással fogadták a fellépőket, mint a városról érkezett fiatalság.

A Marosvölgye Fesztiválnak a forrásokhoz és hagyományokhoz való visszatérés adja meg az egyediségét. A lassacskán elcsépelt és egyhangú falunapok bóvlisága helyett a látogató a Maros mentén jól ápolt népi örökséggel szembesülhetett. „Nem az a lényeg, hogy hányan jöttek el idén, mennyivel vannak többen, mint a tavaly, és mennyi étel meg ital fogyott el, hanem az, hogy a fesztiválnak sikerül éltetni az ősi hagyományokat. Itt nem miccset esznek az emberek, hanem túrós puliszkát, töltött káposztát, báránypörköltet vagy gulyást, nem hiphopot vagy technót hallgatnak, hanem népi muzsikát és az idősebbek nem farmerben, hanem népi viseletben jönnek el” – fogalmazta meg lapunknak a rendezvény lényegét Marius Paşcan prefektus. Ugyanakkor a csendőrök segítségével a giccsárusok zömét is sikerült kirekeszteni, és az allegorikus falu tájházait ízlésesen berendezni.A régi bútorokon, népviseleteken és szerszámokon kívül élőben láthattunk szövést, fonást vagy hegedűkészítést.

Hogy a román tengernek számító Felső-Maros mente magyar szigetei is érvényesüljenek, jelentős szerepet játszott a települések alkotta egyesület elnöke, Kocsis Albert. „Ha azt veszszük figyelembe, hogy az első két évben, az akkori szervező prefektus a magyar településeket meg sem hívta, most egészen más a helyzet. Egyre több a magyar jellegű rendezvény, egyre inkább jelen vannak a vidék magyar hagyományai” – ecsetelte Magyaró polgármestere. Kocsis – aki másodjára szervezi a fesztivált – még egyvalamire büszke: román polgármester kollegáival egyetemben sikerült kitiltania a fesztiválról a politizálást. „Meghívtuk a Maros és Hargita megyei politikusokat, fel is mehettek a színpadra, de csak integetni, beszélni nem” – mondta az elöljáró, majd félig tréfásan, félig komolyan megjegyezte, hogy oda, ahova a politikum beteszi a lábát, azt nyomban el is rontotta.

A szónokok helyett a közönséget – többek között – a marosfelfalusi Bíborka néptáncegyüttes, a magyarói Csurgó, a disznajói, marosvécsi táncosok szórakoztatták. Színpadra lépett a Tompa Miklós Társulat két művésze, a népdalokat előadó Kilyén Ilka és az operettbetétekre és sanzonokra „szakosodott” Ördög Miklós Levente. A nagy számban összesereglett publikum számára a csúcsot szombaton este Dancs Annamari, vasárnap pedig a Maros Művészegyüttes jelentette.