Fotó: Krónika
2008. október 08., 00:002008. október 08., 00:00
A mintegy 3 méteres test nagy része megsemmisült a levegőben, és csak kis darabok érhették el a felszínt mikrometeoritok formájában. A 2008 TC3 jelű égitestet csak hétfőn fedezték fel az arizonai Mt. Lemmon-teleszkóppal, a Catalina Sky Survey nevű kisbolygókereső program keretében. A pályaelemek meghatározásából az objektum átlagos naptávolsága 1,2 csillagászati egységnek adódott, azaz 1,2-szer messzebb kering a Nap körül, mint Földünk. Keringési ideje pedig közel 1,4 év.
A meglepetés akkor következett, amikor kiderült: október 7-én hajnalban pályája keresztezi bolygónkét, azaz becsapódik a Föld atmoszférájába, körülbelül Szudán területén érve el a légkört. A számítások szerint csekély, körülbelül 3 méteres átmérője miatt nem juthatott le a felszínig, hanem egy látványos robbanás keretében 60–80 kilométer magasan, jóval a repülőgépek repülési magassága felett megsemmisült. Ez az első alkalom, hogy egy ilyen eseményt előre sikerült jelezni, és az objektumot még a világűrben azonosították – igaz, minderre a becsapódás előtt közel egy nappal került csak sor. Kelet-Afrikában egy ragyogóan fényes, nagy tűzgömböt láthattak a megfigyelők, amely gyorsan mozgott északkeletről délkelet felé az égbolton. Egy fényes meteorjelenséget („hullócsillagot”) általában homok- vagy borsószem méretű testek idéznek elő – elképzelhető, milyen pazar látványt produkál egy többméteres objektum.
Hírösszefoglaló
Földközeli égitestek
A földközeli égitestek az elmúlt 20 évben kerültek a csillagászati kutatások frontvonalába. A műszertechnika fejlődése révén egyre több olyan apró égitestet, főleg kisbolygót, illetve üstökösmagot azonosítottak, amelyek bolygónkhoz közel mozognak – és időnként akár el is találhatnak bennünket. Bolygónk környezetében sok olyan apró égitest mozog, amelyek némelyike időnként eltalálja a Földet. A néhány méteres objektumok a légellenállás miatt veszélytelen magasságban felrobbannak, ezekből az eseményekből évente több is előfordul. Az igazán komoly becsapódások, amikor nagy kráter keletkezik, néhány ezer évente következnek be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok