Fotó: Krónika
2008. október 08., 00:002008. október 08., 00:00
A mintegy 3 méteres test nagy része megsemmisült a levegőben, és csak kis darabok érhették el a felszínt mikrometeoritok formájában. A 2008 TC3 jelű égitestet csak hétfőn fedezték fel az arizonai Mt. Lemmon-teleszkóppal, a Catalina Sky Survey nevű kisbolygókereső program keretében. A pályaelemek meghatározásából az objektum átlagos naptávolsága 1,2 csillagászati egységnek adódott, azaz 1,2-szer messzebb kering a Nap körül, mint Földünk. Keringési ideje pedig közel 1,4 év.
A meglepetés akkor következett, amikor kiderült: október 7-én hajnalban pályája keresztezi bolygónkét, azaz becsapódik a Föld atmoszférájába, körülbelül Szudán területén érve el a légkört. A számítások szerint csekély, körülbelül 3 méteres átmérője miatt nem juthatott le a felszínig, hanem egy látványos robbanás keretében 60–80 kilométer magasan, jóval a repülőgépek repülési magassága felett megsemmisült. Ez az első alkalom, hogy egy ilyen eseményt előre sikerült jelezni, és az objektumot még a világűrben azonosították – igaz, minderre a becsapódás előtt közel egy nappal került csak sor. Kelet-Afrikában egy ragyogóan fényes, nagy tűzgömböt láthattak a megfigyelők, amely gyorsan mozgott északkeletről délkelet felé az égbolton. Egy fényes meteorjelenséget („hullócsillagot”) általában homok- vagy borsószem méretű testek idéznek elő – elképzelhető, milyen pazar látványt produkál egy többméteres objektum.
Hírösszefoglaló
Földközeli égitestek
A földközeli égitestek az elmúlt 20 évben kerültek a csillagászati kutatások frontvonalába. A műszertechnika fejlődése révén egyre több olyan apró égitestet, főleg kisbolygót, illetve üstökösmagot azonosítottak, amelyek bolygónkhoz közel mozognak – és időnként akár el is találhatnak bennünket. Bolygónk környezetében sok olyan apró égitest mozog, amelyek némelyike időnként eltalálja a Földet. A néhány méteres objektumok a légellenállás miatt veszélytelen magasságban felrobbannak, ezekből az eseményekből évente több is előfordul. Az igazán komoly becsapódások, amikor nagy kráter keletkezik, néhány ezer évente következnek be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Látogatottsági adatok