2008. december 01., 16:422008. december 01., 16:42
A híres személyek lábbelijén kívül az érdeklődők Európa legrégibb cipőszerűségét is megtekinthetik. 2008. december 6. és 2009. július 5. között g a nemzetközi kiállítás, amely – több mint 400 kiállított tárgy segítségével – a cipő fejlődéstörténetét mutatja be, köztük a jégkorszaki vadász szőrmecsizmáját, a második világháborút követő szükségcipőket, Európa legrégibb saruját, a kémek különleges készítésű lábbelijét, a kínai lótuszcipőket, valamint Marlene Ditrich elegáns papucsait.
A legidősebb kiállítási tárgy egy megközelítőleg 4900 éves dél-németországi saru, amely egyben legrégebbi európai cipő. A tárgy a Bodeni-tó iszapjából került elő, Sipplingen közelében, ahol egykor őskori település feküdt. A lábravalók, akárcsak a ruhaneműk elsődlegesen a túlélést szolgálták, egyrészt védelmet nyújtottak a nedvesség, hideg és a sérülések ellen, másrészt lehetőséget biztosított arra, hogy az őskori ember a mocsaras és nehezen járható terepeken is mozogni tudjon. A sipplingeni saru egy földművesé lehetett, azt azonban nem lehet megállapítani, hogy férfi vagy nő viselte-e, mint ahogy azt sem, hogy jobb vagy bal lábra valók.
Ennek ellenére a cipő tanúsítja a korabeli ember kézügyességét és találékonyságát: a sipplingeni sarut ugyanis bonyolult eljárással készítették hársfa kérgéből és háncsából. A kiegyenesedett járás és a vele együtt járó terhelés arra ösztönözte a korszak emberét, hogy egyre inkább törődjék lábfejének védelmével. A két lábon járásnál az egész test súlya a lábakra esik, melyek ugyanakkor tompítják a rázkódásokat és kiegyenlítik a földfelszín egyenetlenségeit. Az ember azonban gondoskodott a láb megfelelő védelméről: míg a jeges és havas környezetben magas szárú és csúszásmentes talpú csizmára volt szüksége, addig a széles talpú saruk a mocsaras talajba való besüppedést akadályozták meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Látogatottsági adatok