2008. december 01., 16:422008. december 01., 16:42
A híres személyek lábbelijén kívül az érdeklődők Európa legrégibb cipőszerűségét is megtekinthetik. 2008. december 6. és 2009. július 5. között g a nemzetközi kiállítás, amely – több mint 400 kiállított tárgy segítségével – a cipő fejlődéstörténetét mutatja be, köztük a jégkorszaki vadász szőrmecsizmáját, a második világháborút követő szükségcipőket, Európa legrégibb saruját, a kémek különleges készítésű lábbelijét, a kínai lótuszcipőket, valamint Marlene Ditrich elegáns papucsait.
A legidősebb kiállítási tárgy egy megközelítőleg 4900 éves dél-németországi saru, amely egyben legrégebbi európai cipő. A tárgy a Bodeni-tó iszapjából került elő, Sipplingen közelében, ahol egykor őskori település feküdt. A lábravalók, akárcsak a ruhaneműk elsődlegesen a túlélést szolgálták, egyrészt védelmet nyújtottak a nedvesség, hideg és a sérülések ellen, másrészt lehetőséget biztosított arra, hogy az őskori ember a mocsaras és nehezen járható terepeken is mozogni tudjon. A sipplingeni saru egy földművesé lehetett, azt azonban nem lehet megállapítani, hogy férfi vagy nő viselte-e, mint ahogy azt sem, hogy jobb vagy bal lábra valók.
Ennek ellenére a cipő tanúsítja a korabeli ember kézügyességét és találékonyságát: a sipplingeni sarut ugyanis bonyolult eljárással készítették hársfa kérgéből és háncsából. A kiegyenesedett járás és a vele együtt járó terhelés arra ösztönözte a korszak emberét, hogy egyre inkább törődjék lábfejének védelmével. A két lábon járásnál az egész test súlya a lábakra esik, melyek ugyanakkor tompítják a rázkódásokat és kiegyenlítik a földfelszín egyenetlenségeit. Az ember azonban gondoskodott a láb megfelelő védelméről: míg a jeges és havas környezetben magas szárú és csúszásmentes talpú csizmára volt szüksége, addig a széles talpú saruk a mocsaras talajba való besüppedést akadályozták meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Látogatottsági adatok