2008. december 01., 16:422008. december 01., 16:42
A híres személyek lábbelijén kívül az érdeklődők Európa legrégibb cipőszerűségét is megtekinthetik. 2008. december 6. és 2009. július 5. között g a nemzetközi kiállítás, amely – több mint 400 kiállított tárgy segítségével – a cipő fejlődéstörténetét mutatja be, köztük a jégkorszaki vadász szőrmecsizmáját, a második világháborút követő szükségcipőket, Európa legrégibb saruját, a kémek különleges készítésű lábbelijét, a kínai lótuszcipőket, valamint Marlene Ditrich elegáns papucsait.
A legidősebb kiállítási tárgy egy megközelítőleg 4900 éves dél-németországi saru, amely egyben legrégebbi európai cipő. A tárgy a Bodeni-tó iszapjából került elő, Sipplingen közelében, ahol egykor őskori település feküdt. A lábravalók, akárcsak a ruhaneműk elsődlegesen a túlélést szolgálták, egyrészt védelmet nyújtottak a nedvesség, hideg és a sérülések ellen, másrészt lehetőséget biztosított arra, hogy az őskori ember a mocsaras és nehezen járható terepeken is mozogni tudjon. A sipplingeni saru egy földművesé lehetett, azt azonban nem lehet megállapítani, hogy férfi vagy nő viselte-e, mint ahogy azt sem, hogy jobb vagy bal lábra valók.
Ennek ellenére a cipő tanúsítja a korabeli ember kézügyességét és találékonyságát: a sipplingeni sarut ugyanis bonyolult eljárással készítették hársfa kérgéből és háncsából. A kiegyenesedett járás és a vele együtt járó terhelés arra ösztönözte a korszak emberét, hogy egyre inkább törődjék lábfejének védelmével. A két lábon járásnál az egész test súlya a lábakra esik, melyek ugyanakkor tompítják a rázkódásokat és kiegyenlítik a földfelszín egyenetlenségeit. Az ember azonban gondoskodott a láb megfelelő védelméről: míg a jeges és havas környezetben magas szárú és csúszásmentes talpú csizmára volt szüksége, addig a széles talpú saruk a mocsaras talajba való besüppedést akadályozták meg.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.