2008. december 01., 16:422008. december 01., 16:42
A híres személyek lábbelijén kívül az érdeklődők Európa legrégibb cipőszerűségét is megtekinthetik. 2008. december 6. és 2009. július 5. között g a nemzetközi kiállítás, amely – több mint 400 kiállított tárgy segítségével – a cipő fejlődéstörténetét mutatja be, köztük a jégkorszaki vadász szőrmecsizmáját, a második világháborút követő szükségcipőket, Európa legrégibb saruját, a kémek különleges készítésű lábbelijét, a kínai lótuszcipőket, valamint Marlene Ditrich elegáns papucsait.
A legidősebb kiállítási tárgy egy megközelítőleg 4900 éves dél-németországi saru, amely egyben legrégebbi európai cipő. A tárgy a Bodeni-tó iszapjából került elő, Sipplingen közelében, ahol egykor őskori település feküdt. A lábravalók, akárcsak a ruhaneműk elsődlegesen a túlélést szolgálták, egyrészt védelmet nyújtottak a nedvesség, hideg és a sérülések ellen, másrészt lehetőséget biztosított arra, hogy az őskori ember a mocsaras és nehezen járható terepeken is mozogni tudjon. A sipplingeni saru egy földművesé lehetett, azt azonban nem lehet megállapítani, hogy férfi vagy nő viselte-e, mint ahogy azt sem, hogy jobb vagy bal lábra valók.
Ennek ellenére a cipő tanúsítja a korabeli ember kézügyességét és találékonyságát: a sipplingeni sarut ugyanis bonyolult eljárással készítették hársfa kérgéből és háncsából. A kiegyenesedett járás és a vele együtt járó terhelés arra ösztönözte a korszak emberét, hogy egyre inkább törődjék lábfejének védelmével. A két lábon járásnál az egész test súlya a lábakra esik, melyek ugyanakkor tompítják a rázkódásokat és kiegyenlítik a földfelszín egyenetlenségeit. Az ember azonban gondoskodott a láb megfelelő védelméről: míg a jeges és havas környezetben magas szárú és csúszásmentes talpú csizmára volt szüksége, addig a széles talpú saruk a mocsaras talajba való besüppedést akadályozták meg.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.