Fotó: Boda L. Gergely
Több mint két évszázados tárgyak – újságok, üvegek, kerámiadarabok, cipő, kesztyű, porcelán kávéskészlet, fakanalak, füzetlapok, poharak, kerámiadarabok, kályhacsempék – kerültek elő Marosvásárhely egyik legrégebbi és legpatinásabb palotája renoválása során.
2014. december 08., 19:242014. december 08., 19:24
2014. december 09., 20:112014. december 09., 20:11
A Bornemissza-házként is ismert Csiki-ház anyagából kiállítás nyílt a Vármúzeumban – a tárlat a város örmény lakóinak életébe nyújt betekintést.
Az örmény család története
A Sáros utca 1. szám alatti Csiki-ház telke a 18. században Marosvásárhelyre is betelepülő magyar örmény családok egyikének tulajdona volt. Az első Csiki Márton, akkor még Vartan Sumuleanţ az 1700-as évek közepén települt át Vásárhelyre Erzsébetvárosból. Az ő fia, második Csiki Márton építtette a palotának is beillő, 27 helyiségből álló házat.
A levéltári kutatásoknak köszönhetően már az építkezés szakaszai is ismertek: az alsó szint 1803-ra, a felső 1811-re készült el. A felső szint építésekor töltötték fel az alsó szinti boltívek vállát háztartási szeméttel, törmelékkel. Természetesen a háztartási szemét fogalma alatt az olyan száraz, nem bomló anyagokat kell érteni, amelyeket már nem használtak. Ezek pedig ott rostokoltak a padló alatt egészen a múlt évi restaurálásig.
Csiki Márton halála után (a fölöttébb gazdag 78 éves férfit 1828-ban helyezték a jezsuiták templomának alagsorában levő kriptába) nagy számú utódai – négy feleségtől több mint tucat gyermek származott – fontos és megbecsült polgárai voltak Vásárhelynek, akik tovább bővítették a házat s a vagyont. De a Csikiak csillaga is lehanyatlott.
A 20. század elején házukban pénzügyőrség működött, majd egy svájci származású mérnök, Pontet Sándor vásárolta meg. Az ő utódai igényelték vissza a kommunizmus alatt államosított épületet (amelyben hosszú ideig cipészszövetkezet, később cipőgyár is működött), majd eladták egy bukaresti magáncégnek. Tavaly, amikor elkezdték az épület restaurálását, megtalálták azt a néhány köbméter szemetet, amit töltelékként használtak 1811 körül a boltívvállaknál.
Játékkártyától hitelnaplóig
Kiss Loránd restaurátor azonnal értesítette a régészeti múzeumot – majd egy évig dolgoztak a teljes leletanyag vizsgálatán, konzerválásán, míg végre sikerült a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton és a szamosújvári örmény múzeummal együttműködve létrehozni azt a kiállítást, amelyet múlt héten nyitottak meg a Vármúzeumban Szemétbe írt történelem. Csiki Márton háza és a régi örmény hétköznapok címmel.
A korhű bútorokkal – a két múzeum kölcsönözte őket – berendezett sarkokban és tárlókban hihetetlenül épségben maradt női kesztyűt, több cipőt lehet látni, amit a Csiki család nőtagjai hordtak kétszáz és egynéhány éve. De van néhány tucat selmecbányai kerámiapipa, francia játékkártya, selyem- és posztó-textília, fajansz- és porcelánedények, üvegedények, palackok, ám mindennél fontosabb az a két hitelnapló, amelybe a Csiki család vásárlóit és adósságait bejegyezte.
A törmelékhalmazban talált újságdarabok, folyóirat-töredékek azt bizonyítják, mennyire fejlett volt az olvasáskultúra a vásárhelyi gazdag örmények körében. Megtalálták és kiállították a Bécsben megjelent Magyar Kurír egy példányát, német újságfoszlányokat, a Grazer Zeitung 1803-ból való egyik számát, Fenouillot Újmódi gonosztevő című drámájának Aranka György-féle fordítását, de kiderült az is, hogy a Csiki család 1816-ban szerepelt Kazinczy Ferenc munkáinak előfizetői között.
A Marosvásárhelyi Örmény Magyar Kulturális Egyesület elnöke, Puskás Attila elmondta, a kiállítás árnyaltabbá, egyben teljesebbé teszi a képet a marosvásárhelyi magyar örményekről. Tíz éve, amikor az egyesület létrejött, nagyon sokan azt sem tudták, hogy városukban éltek-élnek örmények. „Mára már a legtöbb vásárhelyi azt is tudja, hogy milyen nagy mértékben járultak hozzá a város gazdasági és művelődési életének fejlesztéséhez” – tette hozzá Puskás. A kiállítás 2015. június elsejéig tekinthető meg a Vármúzeumban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szokatlan riasztás miatt vonult ki hétfőn késő este az aradi csendőrség: valamivel 23 óra a 112-es segélyhívószámon jelentette be egy férfi, hogy autója motorházteteje alatt egy kígyó bújt meg.
Júniusban már elárasztja a piacokat a világos és sötétebb színű zöldpaprika, amit nemcsak töltött paprika formájában és nyersen fogyaszthatunk. Összeállításunkban nyári, hűsítő fogások receptjeit is közöljük – főszerepben a zöldpaprika.
Európát, és azon belül Romániát is történelmi hőség hulláma érte el. Alább pontokba szedve foglaljuk össze, mi történik a testünkkel a kritikus hőmérsékleti határokon, mire kell különösen figyelnünk, és hogyan védekezhetünk hatékonyan a hőség ellen.
Magyarul talán frappánsan „házpesztrának” fordíthatnánk az angol kifejezéssel house-sitting-nek nevezett új utazási trendet, ami lassan meghódítja a világot. Fő aduászai: pénztárcabarát, ráadásul autentikus helyi élményt nyújt.
A nyár a legtöbb ember fejében a szabadság, a napsütés, a nyaralás és a gondtalan kikapcsolódás évszaka. Mégis sokan vannak, akik éppen ezekben a hónapokban érzik magukat feszültebbnek, kimerültebbnek vagy szorongóbbnak.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!