Fotó: Boda L. Gergely
Több mint két évszázados tárgyak – újságok, üvegek, kerámiadarabok, cipő, kesztyű, porcelán kávéskészlet, fakanalak, füzetlapok, poharak, kerámiadarabok, kályhacsempék – kerültek elő Marosvásárhely egyik legrégebbi és legpatinásabb palotája renoválása során.
2014. december 08., 19:242014. december 08., 19:24
2014. december 09., 20:112014. december 09., 20:11
A Bornemissza-házként is ismert Csiki-ház anyagából kiállítás nyílt a Vármúzeumban – a tárlat a város örmény lakóinak életébe nyújt betekintést.
Az örmény család története
A Sáros utca 1. szám alatti Csiki-ház telke a 18. században Marosvásárhelyre is betelepülő magyar örmény családok egyikének tulajdona volt. Az első Csiki Márton, akkor még Vartan Sumuleanţ az 1700-as évek közepén települt át Vásárhelyre Erzsébetvárosból. Az ő fia, második Csiki Márton építtette a palotának is beillő, 27 helyiségből álló házat.
A levéltári kutatásoknak köszönhetően már az építkezés szakaszai is ismertek: az alsó szint 1803-ra, a felső 1811-re készült el. A felső szint építésekor töltötték fel az alsó szinti boltívek vállát háztartási szeméttel, törmelékkel. Természetesen a háztartási szemét fogalma alatt az olyan száraz, nem bomló anyagokat kell érteni, amelyeket már nem használtak. Ezek pedig ott rostokoltak a padló alatt egészen a múlt évi restaurálásig.
Csiki Márton halála után (a fölöttébb gazdag 78 éves férfit 1828-ban helyezték a jezsuiták templomának alagsorában levő kriptába) nagy számú utódai – négy feleségtől több mint tucat gyermek származott – fontos és megbecsült polgárai voltak Vásárhelynek, akik tovább bővítették a házat s a vagyont. De a Csikiak csillaga is lehanyatlott.
A 20. század elején házukban pénzügyőrség működött, majd egy svájci származású mérnök, Pontet Sándor vásárolta meg. Az ő utódai igényelték vissza a kommunizmus alatt államosított épületet (amelyben hosszú ideig cipészszövetkezet, később cipőgyár is működött), majd eladták egy bukaresti magáncégnek. Tavaly, amikor elkezdték az épület restaurálását, megtalálták azt a néhány köbméter szemetet, amit töltelékként használtak 1811 körül a boltívvállaknál.
Játékkártyától hitelnaplóig
Kiss Loránd restaurátor azonnal értesítette a régészeti múzeumot – majd egy évig dolgoztak a teljes leletanyag vizsgálatán, konzerválásán, míg végre sikerült a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton és a szamosújvári örmény múzeummal együttműködve létrehozni azt a kiállítást, amelyet múlt héten nyitottak meg a Vármúzeumban Szemétbe írt történelem. Csiki Márton háza és a régi örmény hétköznapok címmel.
A korhű bútorokkal – a két múzeum kölcsönözte őket – berendezett sarkokban és tárlókban hihetetlenül épségben maradt női kesztyűt, több cipőt lehet látni, amit a Csiki család nőtagjai hordtak kétszáz és egynéhány éve. De van néhány tucat selmecbányai kerámiapipa, francia játékkártya, selyem- és posztó-textília, fajansz- és porcelánedények, üvegedények, palackok, ám mindennél fontosabb az a két hitelnapló, amelybe a Csiki család vásárlóit és adósságait bejegyezte.
A törmelékhalmazban talált újságdarabok, folyóirat-töredékek azt bizonyítják, mennyire fejlett volt az olvasáskultúra a vásárhelyi gazdag örmények körében. Megtalálták és kiállították a Bécsben megjelent Magyar Kurír egy példányát, német újságfoszlányokat, a Grazer Zeitung 1803-ból való egyik számát, Fenouillot Újmódi gonosztevő című drámájának Aranka György-féle fordítását, de kiderült az is, hogy a Csiki család 1816-ban szerepelt Kazinczy Ferenc munkáinak előfizetői között.
A Marosvásárhelyi Örmény Magyar Kulturális Egyesület elnöke, Puskás Attila elmondta, a kiállítás árnyaltabbá, egyben teljesebbé teszi a képet a marosvásárhelyi magyar örményekről. Tíz éve, amikor az egyesület létrejött, nagyon sokan azt sem tudták, hogy városukban éltek-élnek örmények. „Mára már a legtöbb vásárhelyi azt is tudja, hogy milyen nagy mértékben járultak hozzá a város gazdasági és művelődési életének fejlesztéséhez” – tette hozzá Puskás. A kiállítás 2015. június elsejéig tekinthető meg a Vármúzeumban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár az erdélyi gasztronómiában leggyakrabban levesek, főzelékfélék alkotóeleme a friss tavaszi kapor és a zsenge zöld fokhagyma, nem árt tudni, hogy a nagyvilág konyháiban lazaccal, húsfélékkel is társítják.
Családi FolkMajálist szerveznek Kolozsváron, a falumúzeumban: a rendezvény a régi Hója-erdő melletti majálisok hangulatát idézi meg népzenével, tánccal és vásárral. Az esemény a Kallós 100 emlékév részeként a közösségi hagyományőrzést állítja középpontba.
Fények, mozdulatok és színek sűrű szövetéből állt össze az a világ, amelyet a Cirque du Soleil OVO című produkciója hozott Kolozsvárra.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!