
2009. november 03., 10:132009. november 03., 10:13
Az önálló tévéfilmekből álló, tizenkét részes sorozat csütörtökön indul az m1-en. A kisfilmekben kortárs írók és rendezők egyéni történeteken, konfliktusokon keresztül tárják fel Magyarország elmúlt húsz évét.
A Magyar Televízióval koprodukcióban készült sorozatban készült filmekből a rendszerváltás „nagy elbeszélése” áll össze. A filmeket 25 perces stúdióbeszélgetés követi, amelyben Krizsó Szilvia műsorvezető vitatja meg az aktuális témát az alkotókkal és meghívott szakértőkkel.
A Hajónapló első része, Spiró György és Török Ferenc Itthon című filmje ismerős jelenettel indul: a kígyózó sort megelőzve egy fiatal férfi próbál előretolakodni a postán.
Ahogy az már lenni szokott, senki nem meri feltartóztatni a tolakodót, néma beletörődéssel engedik előre, sőt tehetetlen dühükben inkább egymással veszekednek a posta levegőtlen előterében várakozók. Vajon hogyan éli meg mindezt a sorban álló, megfélemlített idős asszony, és hogyan számol el tettével a tolakodó? Csomós Mari, Nagy Ervin és Garas Dezső előadásában ezt vizsgálja meg a tévéfilmsorozat november 5-én, Az Este után látható első adásban.
A Hajónapló című sorozatban Balázs Attila, Darvasi László, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Kemény István, Kiss Noémi, Parti Nagy Lajos, Spiró György, Tar Sándor, Tasnádi István, Zoltán Gábor és Szőcs Géza novelláiból készült tévéfilmeket láthatnak csütörtök esténként a nézők.
A kisfilmek rendezői – Mátyássy Áron, Jánossy Natália, Cserhalmi Sára, Bodzsár Márk, Miklauzic Bence, Török Ferenc, Fonyó Gergely, Bagota Béla, Nemes Gyula, Bollók Csaba, Hajdu Szabolcs és Nagy Viktor Oszkár – között fiatal, már elismert alkotókat, valamint a rendszerváltást gyerekfejjel megélő első filmeseket is találunk.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.