Árban Románia drágább, Magyarország olcsóbb a kávérangsor szerint
Fotó: Orbán Orsolya
Bár a kávé mindennapos ital Romániában és Magyarországon is, a friss nemzetközi rangsorok szerint nem tartozunk a világ legnagyobb kávéfogyasztói közé. Ugyanakkor az egy teljes élet során kávéra elköltött pénzünkből akár lakást is lehetne vásárolni egy kisebb erdélyi városban. Cikkünkben összefoglaljuk a kávézás egészségre gyakorolt hatásait is.
2025. december 13., 11:532025. december 13., 11:53
A globális kávépiac továbbra is növekszik, ugyanakkor a fogyasztási minták jelentősen eltérnek az egyes országok között. Az észak-európai nemzetek uralják az élmezőnyt, amit a hosszú múltra visszatekintő kávéházi kultúra és a magas egy főre jutó költés hajt. Eközben a nagy feltörekvő piacok lakosai személyenként jóval kevesebb kávét fogyasztanak, annak ellenére, hogy jelentős termelőországok.
A Visual Capitalist nemzetközi adat-összehasonlító, toplistakészítő portál nemrég 65 országot rangsorolt a 2025-ös napi egy főre jutó kávéfogyasztás alapján, bemutatva, hogyan különböznek az ivási szokások világszerte. A Cafely szakportál adatai alapján összeállított rangsor számokat, összegeket tartalmaz az élethosszig tartó kávéfogyasztásról és az átlagos csészeárakról is.
Mi a Visual Capitalist és mi a Cafely?
A Visual Capitalist egy nemzetközileg ismert, kanadai székhelyű adatvizualizációs és elemző platform, amely gazdasági, üzleti, technológiai és társadalmi témákat mutat be közérthető grafikonok és infografikák segítségével. Célja, hogy összetett globális folyamatokat tegyen gyorsan áttekinthetővé széles közönség számára.
A Cafely egy kávéipari fókuszú márka és adatforrás, amely a kávéfogyasztási szokásokról, piaci trendekről és iparági statisztikákról gyűjt és közöl adatokat. Elemzéseit gyakran használják médiaplatformok és piaci összefoglalók alapjaként.
Észak-Európa továbbra is a kávéfogyasztás globális központja. Luxemburg vezeti a világranglistát napi 5,31 csészével fejenként – messze megelőzve a nagyobb gazdaságokat. Luxemburg egy főre jutó mutatóját jelentősen növeli hatalmas ingázó munkaereje. A munkavállalók közel fele (47%) az országon kívül él, és az ő napi kávéfogyasztásuk is Luxemburg statisztikáiban jelenik meg.
Finnország és Svédország, amelyek régóta híresek erős kávékultúrájukról, szorosan követik Luxemburgot.
A Visual Capitalist–Cafely (65 országos) rangsor alapján Románia és Magyarország nem tartozik a magas fogyasztású kávénemzetek közé: Románia kb. 0,86 csésze/fő/nap és 3,34 kg/fő/év mellett a mezőny közép-alsó harmadában áll, míg Magyarország 0,64 csésze/fő/nap és 2,47 kg/fő/év értékkel még lejjebb helyezkedik el.
Románia – teljes adatok (34. a 65 országot listázó rangsorban):
Magyarország – teljes adatok (38. hely):
Ahol a kávéfogyasztás az elmúlt években dinamikusan nőtt, bár európai viszonylatban továbbra is mérsékelt szintet tart. A helyi piac szerkezetét tekintve a kávézók és out-of-home (otthonon kívüli) fogyasztási szegmens jelentős növekedést mutat. Egy felmérés szerint az átlagos napi kávéfogyasztás városi fogyasztók körében akár 2,7 csésze is lehet naponta, és a kávézók fontos szerepet játszanak a fogyasztási szokások formálásában.
Egyre nagyobb az igény a kávékülönlegességek iránt
Fotó: Jakab Mónika
Románia kávépiaca nemcsak mennyiségben, hanem értékben is növekszik: a teljes kávépiac értéke eléri a több száz millió eurót, amelynek jelentős hányada központi városokhoz, különösen Bukaresthez kötődik. A trendek azt mutatják, hogy miközben a kávéfogyasztás volumene nő, a fogyasztók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a speciálisabb kávék iránt;
Ezt igazolja egy nemrég közölt cikkünk is: a kávé világa ma már messze túlmutat egy reggeli rutinon. A gőzölgő csészében nemcsak koffein, hanem tudás, kultúra és több generáción átívelő szenvedély rejtőzik. A baristaszakma – amely egykor egyszerű kiszolgálást jelentett – mára precíz tudománnyá, érzékeny művészetté és közösségformáló hivatássá nőtte ki magát. Egy kolozsvári speciality kávézó tulajdonosa, a szakma csínját-bínját Dániától Budapestig elsajátító Vincze Bálint segített megérteni, mi rejlik egy tökéletes csésze mögött.
A kávé világa ma már messze túlmutat egy reggeli rutinon. A gőzölgő csészében nemcsak koffein, hanem tudás, kultúra és több generáción átívelő szenvedély rejtőzik.
Visszatérve a nemzetközi toplistára: annak ellenére, hogy abszolút értelemben jelentős fogyasztók, az olyan nagy országok, mint az Egyesült Államok, Japán és Brazília, Európa éllovasaihoz képest jóval hátrébb szerepelnek az egy főre jutó rangsorban. Az Egyesült Államok átlaga napi 1,22 csésze, amivel összességében a 24. helyen áll. Japán, élénk kávézói életével és konzervkávé-kultúrájával, átlagosan valamivel kevesebb mint napi egy csészét fogyaszt. Brazília, a világ legnagyobb kávétermelője, a mezőny közepén végez a 18. helyen, napi 1,58 csészével.
A rangsor végén azok az országok találhatók, ahol a tea vagy más italok dominálják a mindennapi fogyasztási szokásokat. India rögzíti a legalacsonyabb kávéfogyasztást, mindössze napi 0,02 csészével – ami nagyjából egy csésze kávét jelent héthetente. Több afrikai és dél-ázsiai ország szintén alacsonyan szerepel, jellemzően napi 0,3 csészénél kevesebb fogyasztással.
A kávé az egyik legszélesebb körben fogyasztott ital a világon, és a modern epidemiológiai kutatások legtöbbje azt mutatja, hogy mérsékelt fogyasztása általában kedvezőbb egészségügyi hatásokkal jár, mint ha egyáltalán nem iszik valaki kávét. Metaanalízisek szerint
Ezeket a legnagyobb relatív kockázatcsökkenéseket különösen a mérsékelt mennyiségű napi fogyasztásnál észlelték.
(A „csésze kávé” mennyisége nem egységes, de a nemzetközi statisztikákban és egészségügyi ajánlásokban az alábbi átlagértékekkel számolnak: 1 csésze kávé ≈ 150 ml amerikai filterkávé)
Számos nagy populációs tanulmány azt is sugallja, hogy a kávé antioxidáns és gyulladáscsökkentő vegyületei hozzájárulnak a sejtek egészségéhez, csökkenthetik a gyulladást és támogathatják a glükóz anyagcserét. Ennek következtében olyan állapotokkal szemben is védelmet nyújthat, mint az Alzheimer-kór, Parkinson-kór, bizonyos rákfajták, valamint a metabolikus szindróma.
A túlzott koffeinbevitel okozhat szorongást, alvászavarokat, gyors szívverést, gyomorégést vagy fokozott vizelési ingert, különösen érzékeny egyéneknél. Egyes esetekben – például terhesség alatt – a szakmai ajánlások naponta max. 200 mg koffeint (kb. 2 csésze kávé) javasolnak, mivel ennél több koffein összefüggésbe hozható alacsony születési súllyal vagy koraszüléssel.
A kávé időzítése is számít: egyes vizsgálatok szerint azok, akik csak reggel fogyasztanak kávét, nagyobb kapcsolódó egészségügyi előnyöket mutattak, mint akik egész nap isznak. Összességében a kutatások azt jelzik, hogy a kávé többnyire egészséges ital lehet a legtöbb ember számára, ha mértékkel, napi körülbelül 3-5 csésze mennyiségben fogyasztják, és ha kerülni próbálják a túlzott cukrot vagy zsíros adalékokat.
Cikkünk a mesterséges intelligencia segítségével készült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!