Katalin hercegnő várandós, kórházba került

Katalin hercegnő „terhességéről” az esküvő óta eltelt másfél évben rendszeresen lábra kaptak találgatások a brit és a világsajtóban, ám ezek rendre téves információnak bizonyultak. Most viszont a St. James-palota – Vilmos és Károly herceg közös londoni hivatala – véget vetett a találgatásoknak, hivatalosan is bejelentve az örömteli hírt.

A tájékoztatás szerint a hercegnőt hétfőn megfigyelésre kórházba vitték a terhesség okozta „nagyon heveny reggeli rosszullétei” miatt. Nem hivatalos értesülések szerint a nyilvánvalóan eltitkolhatatlan kórházi kezelés miatt jelentették be már most Katalin terhességét, amely az udvar szóvivőjének szűkszavú tájékoztatása szerint „nagyon korai szakaszában” jár.

Az illetékes hozzátette, hogy a majdani nagy- és dédszülők, vagyis Károly herceg, valamint a 86 esztendős II. Erzsébet királynő és 91 éves férje, Fülöp edinburghi herceg „elragadtatással” értesült a hírről, csakúgy, mint a reménybeli nagybácsi, Harry herceg, Vilmos jelenleg Afganisztánban szolgáló öccse.

A hercegi házaspár elsőszülött gyermeke – függetlenül attól, hogy fiú lesz-e vagy lány – minden bizonnyal a harmadik helyre kerül a brit trónutódlási sorrendben, Károly trónörökös és Vilmos mögé, tavaly ugyanis hivatalos döntés született arról, hogy három évszázad után mentesítik a brit trónutódlási törvényeket a vallási és a nemek közötti diszkriminációtól. Ennek alapján, ha Vilmos herceg és Katalin hercegnő majdani első gyermeke leány lesz, esetleges öccse nem kerülhet elé a trónutódlási sorban csak azért, mert fiúnak született.

II. Erzsébet királynő csak azért ülhet – immár több mint 60 éve – az Egyesült Királyság trónján, mert szüleinek, VI. György királynak és Erzsébet anyakirálynőnek nem voltak fiúgyermekei.

Az éppen egy éve jóváhagyott, történelmi jelentőségű módosítási javaslatok értelmében az sem lesz akadálya a hercegi utód trónra lépésének, ha netán katolikus hitben nevelkedett házastársat választ magának.

Az 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement gondoskodik a mai napig arról, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa „pápista”.

A jogszabály a holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvénykezési aktusa volt. Vilmos, akit a katolikus érzelmű II. Jakab elzavarása után hívtak meg az angol trónra, igyekezett a katolicizmus szellemét is mindörökre távol tartani a koronától.

E törvények ma már egyértelműen ütköznek a vallások és nemek közötti megkülönböztetést tiltó brit és európai uniós jogszabályokkal, és a brit kormány tavalyi módosítási kezdeményezései e vallási és nemi diszkriminációk megszüntetését célozzák, az uralkodóház teljes egyetértésével.

Katalin hercegnő 31 esztendősen – vagyis a brit monarchia eddigi hagyományai alapján meglehetősen későn – fogja világra hozni első gyermekét. Diana hercegnő éppen tíz évvel volt fiatalabb, amikor Vilmos 1982-ben megszületett. Udvari bennfentesek azonban már korábban igyekeztek lehűteni az utóddal kapcsolatos várakozásokat, rendre arról tájékoztatva a türelmetlenkedő bulvársajtót, hogy Vilmos és Katalin „nem siet”.

A palotabeli jól értesültek korábbi beszámolói szerint a hercegi házaspár mindenképpen meg akarta várni, hogy az uralkodó trónra lépésének idei 60. évfordulójára rendezett gyémántjubileumi ünnepségsorozat, valamint a nyári londoni olimpia sikeresen lebonyolódjék, és eredetileg is csak e nagyszabású rendezvények után tervezték a gyermekáldást

Vilmos – Károly trónörökös és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, aki édesapja után a brit trón második számú várományosa – tavaly áprilisban esküdött örök hűséget polgári származású kedvesének, Catherine „Kate” Middletonnak. Az újdonsült házaspárnak az esküvő után a Cambridge hercege, illetve hercegnője címet adományozta II. Erzsébet királynő, Vilmos nagymamája.