Hirdetés

Kastélyokat bocsát rendelkezésre ingyen, de feltételekkel a magyar állam

A 16. században épült füzérradványi Károlyi-kastély Magyarország egyik legnagyobb kastély, amelyhez több mint 100 hektáros védett park tartozik •  Fotó: Rostás Szabolcs

A 16. században épült füzérradványi Károlyi-kastély Magyarország egyik legnagyobb kastély, amelyhez több mint 100 hektáros védett park tartozik

Fotó: Rostás Szabolcs

Nyolc kastély megpályáztatásával kezdődik meg jövő héten az állami tulajdonú kastélyok, kúriák, udvarházak, parkok és kertek, valamint a hozzájuk tartozó ingóságok tulajdonjogának ingyenes átruházását lehetővé tevő, úgynevezett kastélytörvény végrehajtása.

Rostás Szabolcs

Krónika

2024. augusztus 30., 19:022024. augusztus 30., 19:02

2024. augusztus 30., 19:122024. augusztus 30., 19:12

Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára az MTI-nek pénteken elmondta: a jogszabály végrehajtását „próbaévvel” kezdik, ennek során nyolc ingatlanra írnak ki pályázatot: a bajnai Sándor-Metternich-kastélyra, a füzérradványi Károlyi-kastélyra, a nádasdladányi Nádasdy-kastélyra, a sümegi püspöki palotára, a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyra, a tatai Esterházy-kastélyra, a dégi Festetics-kastélyra, valamint a majki kamalduli remeteségre és a hozzá kapcsolódó Esterházy-kastélyra.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 20. század közepén a magyar kastélyokat államosították, elvették eredeti tulajdonosaiktól, azzal az ígérettel, hogy azok mindenkié lesznek.

Hirdetés

Ezzel szemben inkább „senkié lettek”, a legszebb kastélyokban is traktorgarázsokat, gabonatárolókat helyeztek el, és hagyták azokat lepusztulni – mondta az államtitkár. Hozzátette, ezen időszak alatt a magyarországi kastélyállomány több mint egyharmada jóvátehetetlenül elpusztult, de a maradék is nagyon komoly állagromlást szenvedett el. Az 1990-es évektől aztán több környékbeli országban megtörtént a kastélyok restitúciója, Magyarországon azonban úgy döntött az állam, hogy ezeket nem adja vissza a korábbi tulajdonosoknak – jegyezte meg.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Elmondása szerint a több mint száz állami tulajdonú kastélyból 13-14 ingatlanban folytak – elsősorban uniós pénzek lehívásával – felújítások, de teljes körű rekonstrukció sehol nem történt. Ráadásul még a felújított kastélyoknál is azt lehetett látni, hogy a fenntartásra, az üzemeltetésre nem sikerült működőképes modellt kialakítani. „Erre jött az a gondolat, amely a világban már nagyon sok országban felmerült: vonják be a magántőkét, hogy újítsa fel és hosszú távon rendezze bizonyos kastélyok sorsát, de mindezt úgy – és ez a legfontosabb –, hogy a köz számára teljes mértékben hagyja ezeket látogathatónak” – közölte a kormányzati illetékes.

Lánszki Regő felidézte: a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény (kastélytörvény) első változatát 2023 decemberében fogadta el az Országgyűlés, erre az Alkotmánybíróság tett néhány megjegyzést, és további garanciákat kért a hosszú távú vagyonkezeléssel és a tulajdonba adással kapcsolatban. A tavasz folyamán a tárca pontosította és szigorította a jogszabályt, amelyet júniusban fogadott el ismét az Országgyűlés.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a törvényben nagyon szigorú kikötéseket határoztak meg: a kastélyparkokat például az év 300 napján ingyenesen látogathatóvá kell tenni, a kastélyokban őrzött közgyűjteményeket – „értelmezhető” jegyár mellett – be kell mutatni, mindemellett természetesen fenn kell tartani az épületet.

A törvény szerint az új tulajdonos tíz éven belül köteles teljes körű felújítási tervet elfogadtatni és megvalósítani, harmincéves fenntartási és üzemeltetési terv mellett – közölte, hozzátéve: mindezek nagyobb anyagi terhet jelentenek, mint amilyen értékük az épületeknek van. „Ezeket a kastélyokat tehát nem »ingyen osztogatja» az állam, hanem komoly teherrel és kötelezettségekkel együtt” – emelte ki az államtitkár.

•  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

Fotó: Rostás Szabolcs

Tájékoztatása szerint a minisztérium azt vállalta, hogy augusztus 31-ig elkészül a kastélyok elsőkörös átvizsgálásával, felmérve melyek azok a kastélyok, amelyek nincsenek megfelelő állapotban vagy megfelelően működtetve. A törvény melléklete 48 kastélyt sorol fel, ezekből első körben nyolcnak a teljes körű – műszaki, működésbeli, művészettörténeti és stratégiai – dokumentációját készítették el, ezekkel az ingatlanokkal indul a próbaév. Jövő héttől mind a kormány, mind a minisztérium honlapján megjelenik a pályázati felhívás. A pályázó lehet természetes és – átláthatóan működő – jogi személy is, aki befizeti a kérelem díját. Ez, mivel komoly dokumentációt tartalmaz, 10 millió forint lesz.

A pályázónak a szakmai tervében jeleznie kell az ingatlannal kapcsolatos elképzeléseit, ezek megvalósulását aztán a minisztérium folyamatosan nyomon követi majd. A törvényben szigorú garanciák szerepelnek a felújításra, a fenntartásra, a nyitvatartásra, a beszámolási kötelezettségre, ha pedig ezeket nem tartja be a leendő tulajdonos, az ingatlan tulajdonjoga automatikusan visszaszáll az államra. Lánszki Regő azt mondta, nagyon bízik benne, hogy vannak olyan hazai tulajdonú vállalkozások, egyházak, önkormányzatok vagy akár magánszemélyek, akik éreznek egyfajta közös felelősségvállalást, és megéri nekik pénzt fordítani a kastélyokra, hogy azok ne legyenek az enyészeté.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 12., hétfő

Megéheztél a nyereményre? 400 lejt ér az Őszi gasztrokrónika legnépszerűbb ételfotója!

Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.

Megéheztél a nyereményre? 400 lejt ér az Őszi gasztrokrónika legnépszerűbb ételfotója!
Hirdetés
2026. október 10., szombat

Sóban az igazság, avagy mi történik, ha az alma „kilép” a süteményestálból?

Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.

Sóban az igazság, avagy mi történik, ha az alma „kilép” a süteményestálból?
2026. október 10., szombat

Luxusmelltartóban hatékonyabb az időjóslás? Visszásságok a meteorológiai szolgálatnál

Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.

Luxusmelltartóban hatékonyabb az időjóslás? Visszásságok a meteorológiai szolgálatnál
2026. október 08., csütörtök

Nemcsak Drakula csábít Erdélybe: a kolozsvári „kísérteterdő” rejtélyei is vonzzák a külföldieket

Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.

Nemcsak Drakula csábít Erdélybe: a kolozsvári „kísérteterdő” rejtélyei is vonzzák a külföldieket
Hirdetés
2026. október 04., vasárnap

Fehér rózsa, zöld rózsa: így lesz izgalmas eledel az „egy tőről fakadó” rokonzöldségekből

Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.

Fehér rózsa, zöld rózsa: így lesz izgalmas eledel az „egy tőről fakadó” rokonzöldségekből
2026. október 02., péntek

Kortárs ruhadarabokon él tovább a széki örökség – Szövérfi Zsuzsanna ruhatervezővel beszélgettünk

A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.

Kortárs ruhadarabokon él tovább a széki örökség – Szövérfi Zsuzsanna ruhatervezővel beszélgettünk
2026. szeptember 27., vasárnap

Körte szalonnával, céklával, borssal, avagy a nagymama kamrájától a koreai konyháig

Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.

Körte szalonnával, céklával, borssal, avagy a nagymama kamrájától a koreai konyháig
Hirdetés
2026. szeptember 26., szombat

Önkéntesek a hegyek szolgálatában

Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.

Önkéntesek a hegyek szolgálatában
Önkéntesek a hegyek szolgálatában
2026. szeptember 26., szombat

Önkéntesek a hegyek szolgálatában

2026. szeptember 26., szombat

Változik a falkák viselkedése, eltűnnek a farkas-kutya hibrid egyedek

Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.

Változik a falkák viselkedése, eltűnnek a farkas-kutya hibrid egyedek
2026. szeptember 20., vasárnap

A „piros arany” szezonja és rejtelmei: amit a paradicsomról tudni érdemes

Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.

A „piros arany” szezonja és rejtelmei: amit a paradicsomról tudni érdemes
Hirdetés
Hirdetés