Nemcsak rendhagyó, de rendkívül érdekes is az a Gyámolító gyógyír, kúráló pirula című kiállítás, mely a marosvásárhelyi várban részben a helyi, részben a székelyföldi és valamelyest az anyaországi gyógyszerészet történetét próbálja számos szemléltető eszköz révén bemutatni.
2014. június 30., 18:292014. június 30., 18:29
Belépve az első terembe, a látogató időutazásba kezdhet: megtudhatja, hogy a reumát fekete nadálytő tinktúrával kezelték, az orsó a betegség démonait tartotta távol, igézés ellen a szenes vizet ajánlották, a gonosztól pedig az ajtónak támasztott seprű védett – valamikor réges-régen vagy, mondhatnánk, bizonyos vidékeken most is.
Marosszéken például hideg vízbe meghatározott, páratlan számú – három, hét vagy kilenc – parazsat dobtak, minden darabnál egy személy nevét említve. Amelyik említésénél a parázs leszállt, az volt az igéző, deríthették ki ükanyáink.
Javasasszonyok gyógymódjai
A Nyárádmentén az ijedtség orvoslására ólomöntést használtak. Az ólmot a kályha tetején megolvasztották, majd hideg vizet töltöttek egy tálba és a megolvadt nehéz fémet beleöntötték. Ez kötelező módon valamilyen személyre, állatra vagy tárgyra emlékeztető alakot öltött. A hozzáértő ebből kiolvasta, hogy kitől vagy mitől ijedt meg a kisgyerek. Aki csak a leírt szövegben hitt, annak – valamivel később – rendelkezésére álltak a kalendáriumok, benne gyógynövény-gyűjtési naptárral, no meg javasasszonyok tanácsaival.
Egy teremmel odébb a látogató a 18. században találja magát, amikor a növényeken kívül már egyebet is használtak a gyógyszerek előállítására. Ekkor jelentek meg a kézi pirulagyártók, mozsarak, laboratóriumi üvegek, tölcsérek, kályhák és mérlegek. A porcelántégelyek, úti patikaládák, orvosságos dobozkák, homeopátiás készletek, pénztárgépek már a 20. század elejére utalnak. A felsorolt tárgyakon kívül a látogató megcsodálhatja a gyógyszerészek egyik, 1918-ban kiadott zsebnaptárát is.
Egyébként Marosvásárhelyen az első patikát Schwartz Simon gyógyszerész alapította 1733-ban. A másodikra szinte három évtizedet kellett várni, addig, amíg 1762-ben a kolozsvári Mauksch János engedélyt kapott arra, hogy a Kossuth utca elején megnyissa a Magyar Koronát. Ez a patika még egy ideig az államosítás után is működött.
A hiedelmektől a csúcstechnológiáig
A mai egységek közül a Sas gyógyszertár tekint vissza a legnagyobb múltra. A városházával szemben található, 1918-ban alapított gyógyszertárat jelenleg Sóbesterné Kovács Klára Global Farma néven működteti. Korabeli hírnevét id. Kovács Andor, a jelenlegi főgyógyszerész nagyapja idejében nyerte el főleg nagysikerű eredeti készítményeinek – a Mária-krémnek, a Pernsulfol-kenőcsnek vagy a Nuciferinnek – köszönhetően, melyekre számos rendelés érkezett külföldről is.
A székelyföldi gyógyszertárak már a 18. században három részből álltak: a vényező, az officína és a laboratórium, utóbbiban csak a patikusok léphettek be. A múzeum következő helyiségei már az árván nevelkedő és származása miatt tragikus sorsú Richter Gedeonról, a modern magyar gyógyszeripar megteremtőjéről szólnak. A Budapesten és külföldön tanult gyógyszerész 1901-ben vásárolta első patikáját, az Üllői úti Sas gyógyszertárat. Alig hat évvel később a kőbányai Cserkész utcában megnyitotta az ország első gyárát, melyet a falról ránk köszönő korabeli képek mutatnak be.
De a tárlaton megtekinthetjük, sőt ki is próbálhatjuk a tablettázó- és kapszulázógépet, a mágneses keverőt, a pH-métert, a tabletták kioldását vizsgáló berendezést. Az érintőképernyős “tárlatvezető” segítségével pedig bepillanthatunk a nyilasok által 1944 decemberében kivégzett világhírű gyógyszerész ma is műküdő budapesti, debreceni és marosvásárhelyi gyáraiba.
„Arra törekedtünk, hogy mutassuk be az erdélyi gyógyszerészet múltját és jelenét, a népi hiedelmektől a mai csúcstechnológiáig, lépésről lépésre” – mondta el lapunknak a Richter romániai leányvállalatának kommunikációs menedzsere, Zayzon Zsuzsanna.
A tárlat jövő év májusáig tart nyitva, utána az ország más múzeumaiba költözik. „A craiovai kollégák már jelentkeztek a kiállítás anyagáért, amit el szeretnénk juttatni Székelyföld több településére, sőt szó van arról is, hogy Magyarországon is bemutatjuk” – vetítette előre a már most sikeresnek mondható kiállítás utóéletét Soós Zoltán, a Maros megyei Múzeum igazgatója, aki egy régebbi álmát váltotta be a gyógyszertörténet bemutatásával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár az erdélyi gasztronómiában leggyakrabban levesek, főzelékfélék alkotóeleme a friss tavaszi kapor és a zsenge zöld fokhagyma, nem árt tudni, hogy a nagyvilág konyháiban lazaccal, húsfélékkel is társítják.
Családi FolkMajálist szerveznek Kolozsváron, a falumúzeumban: a rendezvény a régi Hója-erdő melletti majálisok hangulatát idézi meg népzenével, tánccal és vásárral. Az esemény a Kallós 100 emlékév részeként a közösségi hagyományőrzést állítja középpontba.
Fények, mozdulatok és színek sűrű szövetéből állt össze az a világ, amelyet a Cirque du Soleil OVO című produkciója hozott Kolozsvárra.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!