Nemcsak rendhagyó, de rendkívül érdekes is az a Gyámolító gyógyír, kúráló pirula című kiállítás, mely a marosvásárhelyi várban részben a helyi, részben a székelyföldi és valamelyest az anyaországi gyógyszerészet történetét próbálja számos szemléltető eszköz révén bemutatni.
2014. június 30., 18:292014. június 30., 18:29
Belépve az első terembe, a látogató időutazásba kezdhet: megtudhatja, hogy a reumát fekete nadálytő tinktúrával kezelték, az orsó a betegség démonait tartotta távol, igézés ellen a szenes vizet ajánlották, a gonosztól pedig az ajtónak támasztott seprű védett – valamikor réges-régen vagy, mondhatnánk, bizonyos vidékeken most is.
Marosszéken például hideg vízbe meghatározott, páratlan számú – három, hét vagy kilenc – parazsat dobtak, minden darabnál egy személy nevét említve. Amelyik említésénél a parázs leszállt, az volt az igéző, deríthették ki ükanyáink.
Javasasszonyok gyógymódjai
A Nyárádmentén az ijedtség orvoslására ólomöntést használtak. Az ólmot a kályha tetején megolvasztották, majd hideg vizet töltöttek egy tálba és a megolvadt nehéz fémet beleöntötték. Ez kötelező módon valamilyen személyre, állatra vagy tárgyra emlékeztető alakot öltött. A hozzáértő ebből kiolvasta, hogy kitől vagy mitől ijedt meg a kisgyerek. Aki csak a leírt szövegben hitt, annak – valamivel később – rendelkezésére álltak a kalendáriumok, benne gyógynövény-gyűjtési naptárral, no meg javasasszonyok tanácsaival.
Egy teremmel odébb a látogató a 18. században találja magát, amikor a növényeken kívül már egyebet is használtak a gyógyszerek előállítására. Ekkor jelentek meg a kézi pirulagyártók, mozsarak, laboratóriumi üvegek, tölcsérek, kályhák és mérlegek. A porcelántégelyek, úti patikaládák, orvosságos dobozkák, homeopátiás készletek, pénztárgépek már a 20. század elejére utalnak. A felsorolt tárgyakon kívül a látogató megcsodálhatja a gyógyszerészek egyik, 1918-ban kiadott zsebnaptárát is.
Egyébként Marosvásárhelyen az első patikát Schwartz Simon gyógyszerész alapította 1733-ban. A másodikra szinte három évtizedet kellett várni, addig, amíg 1762-ben a kolozsvári Mauksch János engedélyt kapott arra, hogy a Kossuth utca elején megnyissa a Magyar Koronát. Ez a patika még egy ideig az államosítás után is működött.
A hiedelmektől a csúcstechnológiáig
A mai egységek közül a Sas gyógyszertár tekint vissza a legnagyobb múltra. A városházával szemben található, 1918-ban alapított gyógyszertárat jelenleg Sóbesterné Kovács Klára Global Farma néven működteti. Korabeli hírnevét id. Kovács Andor, a jelenlegi főgyógyszerész nagyapja idejében nyerte el főleg nagysikerű eredeti készítményeinek – a Mária-krémnek, a Pernsulfol-kenőcsnek vagy a Nuciferinnek – köszönhetően, melyekre számos rendelés érkezett külföldről is.
A székelyföldi gyógyszertárak már a 18. században három részből álltak: a vényező, az officína és a laboratórium, utóbbiban csak a patikusok léphettek be. A múzeum következő helyiségei már az árván nevelkedő és származása miatt tragikus sorsú Richter Gedeonról, a modern magyar gyógyszeripar megteremtőjéről szólnak. A Budapesten és külföldön tanult gyógyszerész 1901-ben vásárolta első patikáját, az Üllői úti Sas gyógyszertárat. Alig hat évvel később a kőbányai Cserkész utcában megnyitotta az ország első gyárát, melyet a falról ránk köszönő korabeli képek mutatnak be.
De a tárlaton megtekinthetjük, sőt ki is próbálhatjuk a tablettázó- és kapszulázógépet, a mágneses keverőt, a pH-métert, a tabletták kioldását vizsgáló berendezést. Az érintőképernyős “tárlatvezető” segítségével pedig bepillanthatunk a nyilasok által 1944 decemberében kivégzett világhírű gyógyszerész ma is műküdő budapesti, debreceni és marosvásárhelyi gyáraiba.
„Arra törekedtünk, hogy mutassuk be az erdélyi gyógyszerészet múltját és jelenét, a népi hiedelmektől a mai csúcstechnológiáig, lépésről lépésre” – mondta el lapunknak a Richter romániai leányvállalatának kommunikációs menedzsere, Zayzon Zsuzsanna.
A tárlat jövő év májusáig tart nyitva, utána az ország más múzeumaiba költözik. „A craiovai kollégák már jelentkeztek a kiállítás anyagáért, amit el szeretnénk juttatni Székelyföld több településére, sőt szó van arról is, hogy Magyarországon is bemutatjuk” – vetítette előre a már most sikeresnek mondható kiállítás utóéletét Soós Zoltán, a Maros megyei Múzeum igazgatója, aki egy régebbi álmát váltotta be a gyógyszertörténet bemutatásával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szokatlan riasztás miatt vonult ki hétfőn késő este az aradi csendőrség: valamivel 23 óra a 112-es segélyhívószámon jelentette be egy férfi, hogy autója motorházteteje alatt egy kígyó bújt meg.
Júniusban már elárasztja a piacokat a világos és sötétebb színű zöldpaprika, amit nemcsak töltött paprika formájában és nyersen fogyaszthatunk. Összeállításunkban nyári, hűsítő fogások receptjeit is közöljük – főszerepben a zöldpaprika.
Európát, és azon belül Romániát is történelmi hőség hulláma érte el. Alább pontokba szedve foglaljuk össze, mi történik a testünkkel a kritikus hőmérsékleti határokon, mire kell különösen figyelnünk, és hogyan védekezhetünk hatékonyan a hőség ellen.
Magyarul talán frappánsan „házpesztrának” fordíthatnánk az angol kifejezéssel house-sitting-nek nevezett új utazási trendet, ami lassan meghódítja a világot. Fő aduászai: pénztárcabarát, ráadásul autentikus helyi élményt nyújt.
A nyár a legtöbb ember fejében a szabadság, a napsütés, a nyaralás és a gondtalan kikapcsolódás évszaka. Mégis sokan vannak, akik éppen ezekben a hónapokban érzik magukat feszültebbnek, kimerültebbnek vagy szorongóbbnak.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!