Igazi hegymászásra vágyik a Nepálból hazatért Török Zsolt

Török Zsolt az MTI-nek elmondta, hogy a földrengés napján a társainál korábban indult mászni, és a Hallgatás völgye végében, a 6500 méteren felállított kettes táborban tartózkodott a földrengés bekövetkeztekor.

Érezte, hogy három alkalommal is megremegett alatta a gleccser, de nem tudta, hogy földrengés történt. A lavina a tartózkodási helyéről nem volt látható, ezért csak később rádiótelefonon értesült arról a csapásról, amely az alaptábort érte. Hozzátette, hogy ez azért volt meglepetés számára, mert elvileg az alaptábor a legbiztonságosabb hely az expedíció helyszínei közül. A hegymászó szerint nem is annyira a hógörgeteg, mint az általa keltett széllökés okozta a tragédiát az alaptáborban.

„Akinek sikerült elbújnia valamilyen kiemelkedés mögé, az megmenekült” – magyarázta. Hozzátette, a kétszáz kilométer/óra sebességgel lezúduló hó a robbanásokéhoz hasonló széllökést keltett. Ez teperte le az embereket, és tépte szét a sátrakat. Elmondta, hogy az iratai és a pénze annak köszönhetően került elő, hogy – tolvajoktól tartva – elindulása előtt becsavarta azokat egy matracba. Ezt a tokjába tett matracot találták meg a serpák több száz méterrel a sátor helye alatt.

Török Zsolt szerint a személyes dolgok előkeresését az is nehezítette, hogy óriási területen szóródtak szét, és a lavina felhőjéből leszálló hó mindent betemetett. Ráadásul ez a hó olyan kemény réteget képezett, hogy az egyik megtalált bakancsát például csak hócsákánnyal sikerült kiásni.

A hegymászó elmondta, az egyik bakancsának a balját a másiknak a jobbját találta meg. Ha nem jött volna helikopter érte, felemás cipőkkel kellett volna legyalogolnia. A mászóbakancsa ugyanis feltörte a lábát. A hegymászó május második felére tervezte a csúcstámadást, és – mint elmondta – nehezen tudta elfogadni, hogy sikerélmény nélkül kellett visszafordulnia.

Hozzátette, hogy meg is undorodott attól az elüzletiesedett hegymászástól, amit az Everest lábánál tapasztalt. A világ legmagasabb csúcsára mászók többsége ugyanis hegymászói tudás nélkül, pénzen szeretné megszerezni a csúcs meghódításának élményét. Ezért, amikor ezer embernek kell mozognia a kifeszített kötelek mentén, akkor a tapasztalt mászóknak is a fizetővendégek ritmusához kell igazodniuk.

„Sokan elismerésüket fejezik most ki, mert úgy gondolják, hogy túléltem valami veszélyeset. Szinte hibásnak is érzem magam, hogy nem voltam az alaptáborban a lavina lezúdulásakor, és nem dobált engem is ide-oda a széllökés. De én nem voltam veszélyes helyzetben. A csapat előtt jártam, amikor a baj történt” – magyarázta az aradi mászó. „Pár évig nem mennék vissza az Everestre. Most igazi hegymászói élményre vágyom” – jelentette ki. Hozzátette, idén senki nem mászta meg az Everestet, a földrengés után mindenki lejött a hegyről.

Szerinte Nepál azért nyitotta meg ismét a hegymászóidényt, hogy azok, akik idén szerették volna meghódítani a föld legmagasabb csúcsát, ne kérhessék vissza a tízezer dolláros mászási díjat. A 41 éves Török Zsolt az egyik legjobban jegyzett romániai hegymászó. 2013-ban ő vezette azt a romániai expedíciót, amelynek tagjai oxigénpalack nélkül jutottak fel a 8125 méter magas Nanga Parbatra.