Fotó: MTI/Kovács Tamás
Különös kihívást jelentett a Nanga Parbat megmászása – mondta el Varga Csaba az MTI-nek pénteken, miután megérkezett a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.
2023. július 07., 20:042023. július 07., 20:04
2023. július 07., 20:112023. július 07., 20:11
A hegymászó a Himalájában, a Pakisztán és Kasmír határán fekvő, 8125 méter magas Nanga Parbat hegycsúcsot pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül hódította meg. Varga Csaba Nagyváradon élő hegymászó, építész az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a Himalájában található Nanga Parbat megmászása a többi nyolcezer méternél magasabb hegycsúcs meghódításához képest azért jelentett különös kihívást, mert a csúcs nagyon meredeken emelkedik ki a környezetéből, az expedíció bizonyos szakaszain pedig függőleges sziklafalakat kellett megmászni.
Így a Nanga Parbat megmászásakor nagyobb szintkülönbséget kell legyőzni, mint az Everest, a világ legmagasabb, 8848 méteres csúcsának meghódításakor, ahol megközelítőleg 2300 méteres szintkülönbséget küzdenek le az alpinisták – tette hozzá Varga Csaba. A hegymászó beszámolója szerint a Pakisztánban található hegycsúcs meghódításában több mint húsz éves alpinista tapasztalata segítette, az expedícióra többek között falmászással, kerékpározással, terepfutással és több akklimatizációs körrel is készült.
Az alpinista kiemelte: a mászás során végig jó formában volt, kiegyensúlyozottságát sikerült megőriznie, nem merült fel benne, hogy feladja. Varga Csaba az MTI-nek elmondta, hogy az expedíció során az időjárás változékony volt: amikor felért a hegycsúcsra – ahol körülbelül 15 percet tudott tölteni – erősen fújt a szél, de később már az erős napsütés okozta meleg is próbára tette.
Moys Zoltán forgatókönyvíró-rendező (balra) és Wehner Géza, a Magyarországi Kárpát Egyesület elnöke (jobbra) fogadja Varga Csaba hegymászót a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A mostani sikeres expedíciót az idén elhunyt két hegymászótársa és barátja, Győrffy Ákos és Suhadja Szilárd emlékének szeretné ajánlani – hangsúlyozta a hegymászó.
Az alpinista kiemelte: nagyváradi magyarként és magyar állampolgárként a sikeres expedícióval a határon túl élő magyarság motivációját szeretné erősíteni abban, hogy magyar identitásukat szülőföldjükön megőrizhessék.
Varga Csaba június 29-én hajnalban indult el a Nanga Parbatra. A 6750 méter magasan fekvő 3-as táborból július 1-én helyi idő szerint este 22 órakor indította a csúcstámadást, és 17 órás mászás után, július 2-án 15 óra körül érte el a Nanga Parbat 8125 méter magas csúcsát. Onnan 7 óra ereszkedést követően, a rögtönzött 4-es táborban eltöltött rövid pihenő után aznap 22 órakor ért le a 3-as táborba. Az összesen 24 órás szakadatlan hegymászás után az éjszakát a 3-as táborban töltötte, majd visszaereszkedett az alaptábora.
A nagyváradi alpinista a ma élő legtöbb, 8000 méternél magasabb hegycsúcsot meghódító magyar hegymászó. Ezzel a sikerrel már hat nyolcezrest – Gasherbrum II (8035 méter); 2014, Broad Peak (8051 méter); 2017, Manaszlu (8163 méter); 2019, Gasherbrum I (8080 méter); 2021, Dhaulagiri (8167 méter); 2023, Nanga Parbat (8125 méter) – győzött le pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók igénybevétele nélkül.
A pakisztáni Himalája hegycsoportban, Pakisztán és Kasmír határán fekvő Nanga Parbat 8125 méteres magasságával a világ 9. legmagasabb hegycsúcsa. Először egy osztrák hegymászó, Hermann Buhl érte el 1953. július 3-án. Első nőként a francia Lilliane Barrard férjével, Maurice Barrard-ral 1984-ben hódította meg. A magyarok közül elsőként Erőss Zsolt mászta meg a csúcsot 1999. július 18-án (mivel nem volt csúcsengedélye, az eredménye nem hivatalos). 2013. július 19-én a csúcsra az erdélyi magyar Török Zsolt vezette romániai expedíció is felért.
Közzétették a Hazajáró közösségi oldalán kedden azt a kisvideót, amelyen Varga Csaba látható a 8125 méter magas Nanga Parbat tetején.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Elhunyt Deák Bill Gyula, a magyar blues kiemelkedő alakja. Halálhírét a zenész Facebook-oldalán közölték csütörtökön.
Szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, a Krónika pedig ennek apropóján egy vadonatúj, pörgős kihívással készül. Itt a Nyelvvadász – a kvíz, amelyből kiderül, mennyire mozogsz otthonosan a kontinensünk nyelvi útvesztőjében!
Nyolcéves gyerek és 78 éves sakkozó is asztalhoz ült már azokon a sakkdélutánokon, amelyeket egy nagykárolyi testvérpár hívott életre. A fiúk azért kezdték szervezni a találkozókat, mert szerettek volna új ellenfelekkel játszani és tanulni.
A szőlőről szinte mindenkinek elsőre a borospohár jut eszébe, pedig évezredeken át sokkal inkább a tányér volt az „otthona”.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!