A Fogarasi-havasok sítalpakkal. Télen nehezebb a haladás a hegyen, ezért minden esetben olyan túraútvonalakat válasszunk, amelyeket már a nyári időszakban is bejártunk
Fotó: Deák Szidónia
A bőséges havazás után megteltek a sípályák Székelyföldön és Erdély-szerte, egyre többen keresik a havas hegyek kínálta téli kikapcsolódást. Legyen szó sípályás lesiklásról, túrasízésről vagy gyalogos téli túrázásról, a hegy télen is élményt nyújt, ugyanakkor fokozott felkészültséget és körültekintést igényel. A balesetek megelőzéséről, a megfelelő felszerelésről és a téli túrázások legfontosabb tudnivalóiról Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat vezetője beszélt a Krónikának.
2026. január 23., 14:002026. január 23., 14:00
Az elmúlt hetek bőséges havazása után igazi téli arcukat mutatják a hegyek: a Székelyföldön és Erdély más területein is sorra nyíltak meg a sípályák, sok helyen telt házzal működnek a felvonók. Egyre többen vágnak neki a havas kikapcsolódásnak, legyen szó sípályás csúszásról, érintetlen terepen tett túrasíelésről vagy téli túrázásról. Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat vezetőjével beszélgettünk arról, mire kell figyelni a sípályákon a balesetek megelőzése végett, milyen felszerelés szükséges és mire érdemes figyelni, ha valaki sítalpon szeretné felfedezni a hegyeket.
A szakember a Krónikának elmondta, ha sízni indulunk, nagyon fontos, hogy tudásunknak megfelelő sípályát válasszunk. „A sípályák nehézségi szintjeit kék, piros és fekete színkódokkal jelölik Romániában is, amelyek azt mutatják, hogy milyen technikai és meredekségi kihívást jelent egy adott pálya. Kezdőként érdemes a könnyebb pályát választani.
– magyarázta.
Hozzátette, a sízéshez elengedhetetlen a megfelelő felszerelés. Olyan ruházatra és kiegészítőkre van szükség, amelyek kifejezetten sízéshez készültek: síbakancs, sisak, símaszk és kesztyű. Ugyanilyen fontos a síléc kiválasztása is, hiszen számít a léc magassága, a kötések beállítása, valamint az élezése, azaz a kantnik megfelelő élesítése, ami elengedhetetlen a jó tapadáshoz különösen jeges pályákon.
Fotó: Síoktatók Magyarországi Szövetsége
„Ezeket a felszereléseket a leghatékonyabban szakember segítségével választhatjuk ki, hogy megfeleljen a tudásunknak és a testméreteinknek. Ez lehet az üzlet eladója, a síoktató, akivel tanulni fogunk, vagy a síkölcsönző személyzete, ha onnan vesszük ki a felszerelést” – mutatott rá. Megjegyezte, a fizikai felkészültség is nagyon fontos: nem szükséges hosszú edzésprogramot követni, de sízés előtt mindenképpen érdemes alaposan bemelegíteni, ugyanis így csökkenthetjük a sérülések kockázatát.
A Maros megyei hegyimentők vezetője arra is kitért, hogy sízés során fontos betartani a pályákon érvényes szabályokat, az úgynevezett „sípálya-KRESZ”-t. „Ezeknek a magatartási szabályoknak ugyan nincs jogszabályi jellege, de egy-egy ütközéses síbaleset vizsgálatánál figyelembe veszik ezeket a hatóságok, valamint a biztosítók a felelősségi kérdés megítélésénél. Az egyik legfontosabb szabály, hogy balesetnél mindig az a személy a hibás, aki fentről jön. Aki előttünk sízik, nem lát hátrafele, nem érzékeli, hogy mi milyen sebességgel jövünk, jobbról vagy balról érkezünk, ezért az előzést végző sízőnek kell fokozottan ügyelnie a többiekre. Ugyancsak fontos a sebesség betartása: nem lehet csak úgy száguldozni, figyelembe kell venni a körülöttünk sízők, köztük kezdők, gyerekek és idősek biztonságát, hiszen ütközés esetén gyakran ők szenvedik el a legsúlyosabb sérüléseket” – hangsúlyozta.
Ilyen esetekben előfordulhat, hogy valaki váratlanul kerül a pályára, vagy a pálya minősége – jeges vagy buckás szakaszok – nem ideális. Minél nagyobb a sebesség, annál súlyosabb lehet az esés következménye. „Ezért van az, hogy például a kezdő sízőknél a sérültek száma nagyobb, de a sérülések nem annyira súlyosak. A tapasztalt sízőknél a balesetek ritkábbak, de sokkal súlyosabbak” – jegyezte meg.
A sípályák nehézségi szintjeit kék, piros és fekete színkódokkal jelölik Romániában is, amelyek azt mutatják, hogy milyen technikai és meredekségi kihívást jelent egy adott pálya. Kezdőként érdemes a könnyebb pályát választani
Fotó: László Ildikó
Kovács Zoltán Róbert hegyimentő arra is kitért, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvend a túrasízés is a hegyek szerelmeseinek körében. Noha ehhez a sporthoz is szükségesek sílécek, teljesen eltér a sípályás lesiklástól: havas hegyekben, érintetlen terepen zajlik, ahol nincsenek kijárt nyomok és előre karbantartott pályák, így nagyobb fizikai felkészültséget igényel.
„A túrasízéshez speciális felszerelésre van szükség: melegebb, réteges ruházat, könnyebb és rugalmas túrasíbakancs, valamint szintetikus anyagból készült, úgynevezett fókabőrrel ellátott síléc szükséges, amely előre haladásnál megakadályozza a hátracsúszást meredek lejtőkön, lefelé pedig egyszerűen eltávolítható. Túrasízéskor mindig legyen nálunk tartalékfelszerelés is – élelem, ital és extra ruhadarabok –, hogy a változó időjárási viszonyokra felkészüljünk.
Mielőtt nekivágnánk a hegynek, érdemes figyelembe venni az előző napok havazását, az aktuális meteorológiai előrejelzéseket, valamint a szél erősségét is. A romániai meteorológiai szolgálatok már hegységenként közlik a lavinaveszély fokozatát, ezt minden indulás előtt ajánlott követni.
Az 1940 és '44 közötti magyar világban téli olimpia szervezésére próbálták alkalmassá tenni Borsafüredet. Az olimpiát elsodorta a háború, de a máramarosi településen a Nemzetközi Síszövetség (FIS) által minősített olimpiai pályát alakítottak ki 2021-ben.
„Még biztonságosabb megoldás, ha az érintett térség megyei hegyimentő-szolgálatát is felhívjuk, és közvetlenül tőlük érdeklődünk az aktuális helyzetről. Amennyiben magas a lavinaveszély, a túra elhalasztása a legfelelősebb döntés, vagy választhatunk olyan terepet, ahol alacsonyabb a kockázat. Léteznek helyszíni módszerek is a lavinaveszély felmérésére, ezek alkalmazásához azonban tapasztalat, speciális felszerelés – például hólapát és hószonda –, valamint megfelelő szaktudás szükséges, amelyet kizárólag tanfolyamokon, szakemberek irányításával lehet elsajátítani” – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy mit tehetünk, ha lavinaveszélyes helyzetbe kerülünk, Kovács Zoltán Róbert elmondta: alapvető, hogy mindig legyen nálunk lavinamentő felszerelés, vagyis
Kovács Zoltán Róbert hangsúlyozta továbbá: baj esetén nem szabad kizárólag a mentőcsapatokra hagyatkozni.
„A statisztikák szerint lavinába kerülve az első 15 percben még magas a túlélési esély, ezt követően azonban drasztikusan csökken, mivel a hó alatt gyorsan elfogy a levegő. Éppen ezért a leghatékonyabb segítséget azok nyújthatják, akik a helyszínen tartózkodnak” – mutatott rá.
A hegyekben nincsenek kijárt nyomok és előre karbantartott pályák, így a túrasízés nagyobb fizikai felkészültséget igényel
Fotó: Dobos Annamária/Facebook
A hegyek téli szépsége nemcsak sítalpakon fedezhető fel, a hagyományos téli túrázás is számos élményt kínál. Ezzel kapcsolatban a Maros megyei hegyimentők vezetője hangsúlyozta: a túrasízéshez hasonlóan a téli túrák esetében is alapvető fontosságú az időjárási és lavinajelentések ellenőrzése, és csak akkor érdemes útnak indulni, ha a körülmények ezt biztonságosan lehetővé teszik.
Ez esetben is kizárólag téli túrabakancsban induljunk útnak, nyári túralábbeli ilyenkor semmiképpen sem megfelelő. Ehhez elengedhetetlen a lábszárvédő, vagyis a kamásli használata is, amely megakadályozza, hogy a mély hó bejusson a bakancsba. Hozzátette, ugyancsak fontos a réteges, téli öltözet, valamint egy jól felszerelt hátizsák, amelyben fejlámpa, energiapótló élelmiszer és meleg ital is van.
Lenyűgőző látvány. Télen teljesen más arcukat mutatják a hegyek, a Radnai-havasokban számos túraútvonal járható télen is
Fotó: Gazda Árpád
„A túra megtervezésekor reálisan fel kell mérni saját felkészültségünket, és ennek megfelelő, technikailag nem túl nehéz útvonalat választani, hiszen télen a hegyi ösvények jóval nehezebben járhatók” – tanácsolta a hegyimentő.
A szakember hangsúlyozta: télen célszerű rövidebb túrákat tervezni, mivel a hóban való haladás lassabb, és a nappalok is hamarabb rövidülnek, továbbá minden esetben olyan túraútvonalakat válasszunk, amelyeket már a nyári időszakban is bejártunk. Fontos továbbá, hogy lehetőleg ne egyedül induljunk útnak, valamint a mobiltelefon mindig legyen nálunk, meleg helyen – például belső zsebben – tárolva, mivel a hidegben az akkumulátor gyorsan lemerülhet.
A téli túrázás különleges élményt kínál, ám megfelelő felkészülés nélkül veszélyes is lehet. Moscviciov Leonid, a Kovászna Megyei Természetvédelmi és Hegyimentő Központ vezetője osztotta meg tapasztalatait és tanácsait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Kőkemény, fanyar, nyersen szinte ehetetlen, mégis nagy becsben tartották nagyanyáink. A birsalma türelmet „kér”, de aki kivárja, hogy a hő munkához lásson benne, mézédes, rózsaszínre pirult, illatos étkeket kap cserébe.
Nem látjuk, nem érezzük az ízét és a szagát, mégis ott van a vízben, az ételben, sőt a levegőben is.
Habzik, de nem részegít: a romániai fogyasztók harmada szerint olyan az alkoholmentes sör íze, mint az igazié, ezért egyre többen isszák délben, sofőrként is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!