A Fogarasi-havasok sítalpakkal. Télen nehezebb a haladás a hegyen, ezért minden esetben olyan túraútvonalakat válasszunk, amelyeket már a nyári időszakban is bejártunk
Fotó: Deák Szidónia
A bőséges havazás után megteltek a sípályák Székelyföldön és Erdély-szerte, egyre többen keresik a havas hegyek kínálta téli kikapcsolódást. Legyen szó sípályás lesiklásról, túrasízésről vagy gyalogos téli túrázásról, a hegy télen is élményt nyújt, ugyanakkor fokozott felkészültséget és körültekintést igényel. A balesetek megelőzéséről, a megfelelő felszerelésről és a téli túrázások legfontosabb tudnivalóiról Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat vezetője beszélt a Krónikának.
2026. január 23., 14:002026. január 23., 14:00
Az elmúlt hetek bőséges havazása után igazi téli arcukat mutatják a hegyek: a Székelyföldön és Erdély más területein is sorra nyíltak meg a sípályák, sok helyen telt házzal működnek a felvonók. Egyre többen vágnak neki a havas kikapcsolódásnak, legyen szó sípályás csúszásról, érintetlen terepen tett túrasíelésről vagy téli túrázásról. Kovács Zoltán Róbert, a Maros Megyei Hegyi- és Barlangimentő Szolgálat vezetőjével beszélgettünk arról, mire kell figyelni a sípályákon a balesetek megelőzése végett, milyen felszerelés szükséges és mire érdemes figyelni, ha valaki sítalpon szeretné felfedezni a hegyeket.
A szakember a Krónikának elmondta, ha sízni indulunk, nagyon fontos, hogy tudásunknak megfelelő sípályát válasszunk. „A sípályák nehézségi szintjeit kék, piros és fekete színkódokkal jelölik Romániában is, amelyek azt mutatják, hogy milyen technikai és meredekségi kihívást jelent egy adott pálya. Kezdőként érdemes a könnyebb pályát választani.
– magyarázta.
Hozzátette, a sízéshez elengedhetetlen a megfelelő felszerelés. Olyan ruházatra és kiegészítőkre van szükség, amelyek kifejezetten sízéshez készültek: síbakancs, sisak, símaszk és kesztyű. Ugyanilyen fontos a síléc kiválasztása is, hiszen számít a léc magassága, a kötések beállítása, valamint az élezése, azaz a kantnik megfelelő élesítése, ami elengedhetetlen a jó tapadáshoz különösen jeges pályákon.
Fotó: Síoktatók Magyarországi Szövetsége
„Ezeket a felszereléseket a leghatékonyabban szakember segítségével választhatjuk ki, hogy megfeleljen a tudásunknak és a testméreteinknek. Ez lehet az üzlet eladója, a síoktató, akivel tanulni fogunk, vagy a síkölcsönző személyzete, ha onnan vesszük ki a felszerelést” – mutatott rá. Megjegyezte, a fizikai felkészültség is nagyon fontos: nem szükséges hosszú edzésprogramot követni, de sízés előtt mindenképpen érdemes alaposan bemelegíteni, ugyanis így csökkenthetjük a sérülések kockázatát.
A Maros megyei hegyimentők vezetője arra is kitért, hogy sízés során fontos betartani a pályákon érvényes szabályokat, az úgynevezett „sípálya-KRESZ”-t. „Ezeknek a magatartási szabályoknak ugyan nincs jogszabályi jellege, de egy-egy ütközéses síbaleset vizsgálatánál figyelembe veszik ezeket a hatóságok, valamint a biztosítók a felelősségi kérdés megítélésénél. Az egyik legfontosabb szabály, hogy balesetnél mindig az a személy a hibás, aki fentről jön. Aki előttünk sízik, nem lát hátrafele, nem érzékeli, hogy mi milyen sebességgel jövünk, jobbról vagy balról érkezünk, ezért az előzést végző sízőnek kell fokozottan ügyelnie a többiekre. Ugyancsak fontos a sebesség betartása: nem lehet csak úgy száguldozni, figyelembe kell venni a körülöttünk sízők, köztük kezdők, gyerekek és idősek biztonságát, hiszen ütközés esetén gyakran ők szenvedik el a legsúlyosabb sérüléseket” – hangsúlyozta.
Ilyen esetekben előfordulhat, hogy valaki váratlanul kerül a pályára, vagy a pálya minősége – jeges vagy buckás szakaszok – nem ideális. Minél nagyobb a sebesség, annál súlyosabb lehet az esés következménye. „Ezért van az, hogy például a kezdő sízőknél a sérültek száma nagyobb, de a sérülések nem annyira súlyosak. A tapasztalt sízőknél a balesetek ritkábbak, de sokkal súlyosabbak” – jegyezte meg.
A sípályák nehézségi szintjeit kék, piros és fekete színkódokkal jelölik Romániában is, amelyek azt mutatják, hogy milyen technikai és meredekségi kihívást jelent egy adott pálya. Kezdőként érdemes a könnyebb pályát választani
Fotó: László Ildikó
Kovács Zoltán Róbert hegyimentő arra is kitért, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvend a túrasízés is a hegyek szerelmeseinek körében. Noha ehhez a sporthoz is szükségesek sílécek, teljesen eltér a sípályás lesiklástól: havas hegyekben, érintetlen terepen zajlik, ahol nincsenek kijárt nyomok és előre karbantartott pályák, így nagyobb fizikai felkészültséget igényel.
„A túrasízéshez speciális felszerelésre van szükség: melegebb, réteges ruházat, könnyebb és rugalmas túrasíbakancs, valamint szintetikus anyagból készült, úgynevezett fókabőrrel ellátott síléc szükséges, amely előre haladásnál megakadályozza a hátracsúszást meredek lejtőkön, lefelé pedig egyszerűen eltávolítható. Túrasízéskor mindig legyen nálunk tartalékfelszerelés is – élelem, ital és extra ruhadarabok –, hogy a változó időjárási viszonyokra felkészüljünk.
Mielőtt nekivágnánk a hegynek, érdemes figyelembe venni az előző napok havazását, az aktuális meteorológiai előrejelzéseket, valamint a szél erősségét is. A romániai meteorológiai szolgálatok már hegységenként közlik a lavinaveszély fokozatát, ezt minden indulás előtt ajánlott követni.
Az 1940 és '44 közötti magyar világban téli olimpia szervezésére próbálták alkalmassá tenni Borsafüredet. Az olimpiát elsodorta a háború, de a máramarosi településen a Nemzetközi Síszövetség (FIS) által minősített olimpiai pályát alakítottak ki 2021-ben.
„Még biztonságosabb megoldás, ha az érintett térség megyei hegyimentő-szolgálatát is felhívjuk, és közvetlenül tőlük érdeklődünk az aktuális helyzetről. Amennyiben magas a lavinaveszély, a túra elhalasztása a legfelelősebb döntés, vagy választhatunk olyan terepet, ahol alacsonyabb a kockázat. Léteznek helyszíni módszerek is a lavinaveszély felmérésére, ezek alkalmazásához azonban tapasztalat, speciális felszerelés – például hólapát és hószonda –, valamint megfelelő szaktudás szükséges, amelyet kizárólag tanfolyamokon, szakemberek irányításával lehet elsajátítani” – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy mit tehetünk, ha lavinaveszélyes helyzetbe kerülünk, Kovács Zoltán Róbert elmondta: alapvető, hogy mindig legyen nálunk lavinamentő felszerelés, vagyis
Kovács Zoltán Róbert hangsúlyozta továbbá: baj esetén nem szabad kizárólag a mentőcsapatokra hagyatkozni.
„A statisztikák szerint lavinába kerülve az első 15 percben még magas a túlélési esély, ezt követően azonban drasztikusan csökken, mivel a hó alatt gyorsan elfogy a levegő. Éppen ezért a leghatékonyabb segítséget azok nyújthatják, akik a helyszínen tartózkodnak” – mutatott rá.
A hegyekben nincsenek kijárt nyomok és előre karbantartott pályák, így a túrasízés nagyobb fizikai felkészültséget igényel
Fotó: Dobos Annamária/Facebook
A hegyek téli szépsége nemcsak sítalpakon fedezhető fel, a hagyományos téli túrázás is számos élményt kínál. Ezzel kapcsolatban a Maros megyei hegyimentők vezetője hangsúlyozta: a túrasízéshez hasonlóan a téli túrák esetében is alapvető fontosságú az időjárási és lavinajelentések ellenőrzése, és csak akkor érdemes útnak indulni, ha a körülmények ezt biztonságosan lehetővé teszik.
Ez esetben is kizárólag téli túrabakancsban induljunk útnak, nyári túralábbeli ilyenkor semmiképpen sem megfelelő. Ehhez elengedhetetlen a lábszárvédő, vagyis a kamásli használata is, amely megakadályozza, hogy a mély hó bejusson a bakancsba. Hozzátette, ugyancsak fontos a réteges, téli öltözet, valamint egy jól felszerelt hátizsák, amelyben fejlámpa, energiapótló élelmiszer és meleg ital is van.
Lenyűgőző látvány. Télen teljesen más arcukat mutatják a hegyek, a Radnai-havasokban számos túraútvonal járható télen is
Fotó: Gazda Árpád
„A túra megtervezésekor reálisan fel kell mérni saját felkészültségünket, és ennek megfelelő, technikailag nem túl nehéz útvonalat választani, hiszen télen a hegyi ösvények jóval nehezebben járhatók” – tanácsolta a hegyimentő.
A szakember hangsúlyozta: télen célszerű rövidebb túrákat tervezni, mivel a hóban való haladás lassabb, és a nappalok is hamarabb rövidülnek, továbbá minden esetben olyan túraútvonalakat válasszunk, amelyeket már a nyári időszakban is bejártunk. Fontos továbbá, hogy lehetőleg ne egyedül induljunk útnak, valamint a mobiltelefon mindig legyen nálunk, meleg helyen – például belső zsebben – tárolva, mivel a hidegben az akkumulátor gyorsan lemerülhet.
A téli túrázás különleges élményt kínál, ám megfelelő felkészülés nélkül veszélyes is lehet. Moscviciov Leonid, a Kovászna Megyei Természetvédelmi és Hegyimentő Központ vezetője osztotta meg tapasztalatait és tanácsait.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újra a Kárpátok fölött szárnyalhatnak a fakó keselyűk. Papp Tamással, a Milvus Csoport vezetőjével beszélgettünk a 70 éve eltűnt fakó keselyűk visszatelepítéséről, eltűnésük okairól, és arról, milyen fontos szerepük van az ökoszisztéma „takarítójaként”.
A modern otthonokban egyre több internetre kapcsolt eszköz jelenik meg: robotporszívók, okostelevíziók, hangszórók vagy más „okos” háztartási készülékek. Bár ezek kényelmesebbé teszik a mindennapokat, biztonsági szempontból gyakran háttérbe szorulnak.
Egy friss felmérés eredményei szerint a fiatal román állampolgárok több mint 90%-a úgy véli, hogy karrierjük előrehaladásához a mesterséges intelligenciára (AI) vonatkozó ismeretekre van szükségük.
Kvízesttel és táncházzal idézi meg Kallós Zoltán örökségét a kolozsvári Népzenész Klub márciusi különkiadása. A rendezvény a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja a csapatokat és a népzene, néptánc iránt érdeklődőket.
A nemzetközi nőnap alkalmából a közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan államfő.
Böjt idején természetesen előtérbe kerül, a falusi kamrákban pedig évszázadokon át alapélelmiszer volt a lencse. Vörös és zöld változata is gazdag tápanyagokban.
Több mint négy évtizedes zenei tevékenységéért Pro Civitas-díjjal tüntették ki a nagyszalontai Dioptrió együttest. A városi elismerést azok kapják, akik hosszú időn át szolgálják a közösséget – gyakran csendben, reflektorfény nélkül.
Új lakókkal bővül a Marosvásárhelyi Állatkert állatállománya: nőstény puma, négy guanakó és három kubai amazon érkezett a Szegedi Vadasparkból. A látogatók hamarosan találkozhatnak az új állatokkal.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!