
Az itt maradó gólyák hónapokig egereken, pockokon élnek, melyekre a szántók0on, gyepeken vadásznak.
Fotó: Milvus Csoport
A fagyos, havas januári napokkal együtt a közösségi médiában is megszaporodtak azok a bejegyzések, amelyekben többen a hóban álldogáló fehér gólyák sorsáért aggódnak. A szakemberek szerint azonban a látvány megtévesztő: a több esetben nincs szükség beavatkozásra, egyes példányok könnyebben átvészelik a telet, mintsem a hosszú afrikai vándorlást megtennék. A téli időszak ugyanakkor nemcsak a gólyák, hanem az itthon maradó és északabbról érkező énekesmadarak számára is kihívást jelent – megmutatjuk, hogyan segíthetünk rajtuk a hideg hónapokban.
2026. január 14., 08:002026. január 14., 08:00
Az elmúlt napokban számos aggódó megkeresés érkezett természetvédelmi szervezetekhez, többen számoltak be arról, hogy havas fészkekben álldogáló gólyákat láttak, és segítséget kértek a madarak „megmentéséhez”. A közösségi médiában gyorsan terjedő fotók sokakban keltettek riadalmat, a szakemberek azonban óvatosságra intenek: nem minden szokatlannak tűnő helyzet igényel emberi beavatkozást.
A Milvus Csoport Madártani Egyesület tájékoztatása szerint az ilyen helyzetekben elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a madár röpképes-e. Mint fogalmaznak, az a gólya, amely több méter magasan, fészekben, kéményen vagy tetőgerincen pihen, egyértelműen képes repülni, így sem befogni nem szükséges, sem nem lehetséges. A fizikai állapot legegyszerűbben úgy ellenőrizhető, ha a madár közelébe lépve felrepülésre késztetjük. Amennyiben ez gond nélkül megtörténik, nincs ok az aggodalomra. Ha azonban a gólya csak néhány métert tud megtenni, ugrálva próbál menekülni, mozgása rendellenes, akkor sérülés vagy súlyos legyengülés állhat a háttérben, ilyen esetben indokolt szakemberhez fordulni.
Az őszapók is felkeresik a madáretetőket
Fotó: Amy Felce, FLICKR, CC BY 2.0
A Milvus szakemberei rámutattak, az elmúlt években egyre gyakoribbá vált, hogy egyes gólyák áttelelnek a Kárpát-medencében. Ennek hátterében többnyire nem egészségügyi okok, hanem környezeti és klimatikus tényezők állnak. A gólyák rendkívül változatos táplálkozású madarak: a rovarok mellett férgeket, kétéltűeket, halakat, kígyókat, békákat, valamint kisrágcsálókat is fogyasztanak. Télen, amikor a vizek befagynak és a rovarvilág eltűnik, az itt maradó példányok elsősorban egereken és pockokon élnek, amelyeket a szántókon és gyepeken vadásznak meg. A látvány tehát megtévesztő lehet, a havas tájban álldogáló gólya nem feltétlenül van életveszélyben.
A téli időszak ugyanakkor nemcsak a gólyák, hanem az itthon maradó és északabbról érkező énekesmadarak számára is kihívást jelent. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei szerint bár ezek a fajok az evolúciós alkalmazkodás révén emberi segítség nélkül is képesek túlélni a telet, a tudatos madáretetés helyi szinten megkönnyítheti számukra a hideg időszak átvészelését.
Áprilistól viszont már nem szabad etetni, mivel ez a fiókák tömeges pusztulásához vezethet. a szakemberek hangsúlyozzák, az etető mellett fontos kialakítani egy itatórészt is, pontosabban az etetést érdemes az egész évben működtetett itató mellett elkezdeni decemberben, mert több faj számára a téli ivó- és fürdőhely jelenti az igazi vonzerőt.
Az etetést az első tartós fagyok beálltától azok megszűnéséig, jellemzően december elejétől március második feléig ajánlott folytatni
Fotó: Pixabay
a madarak napi bioritmusa, a ragadozók jelenléte, az időjárás változásai és a klímaváltozás hatásai egyaránt befolyásolják a madárforgalmat. Előfordul, hogy a hidegfrontok előtt egész csapatok húzódnak délebbre, máskor pedig az enyhe, hómentes telek miatt a madarak könnyebben találnak természetes táplálékot, és kevésbé szorulnak rá az etetőkre.

Természetkedvelőket, kíváncsi madárbarátokat várnak szombaton a kolozsvári Állattani Múzeumba, ahol idén is megrendezik a Madáretető-készítő műhelyt. Osváth Gergely biológus a tematikus tárlatvezetésről, az interaktív programról beszélt a Krónikának.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Elhunyt Deák Bill Gyula, a magyar blues kiemelkedő alakja. Halálhírét a zenész Facebook-oldalán közölték csütörtökön.
Szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, a Krónika pedig ennek apropóján egy vadonatúj, pörgős kihívással készül. Itt a Nyelvvadász – a kvíz, amelyből kiderül, mennyire mozogsz otthonosan a kontinensünk nyelvi útvesztőjében!
Nyolcéves gyerek és 78 éves sakkozó is asztalhoz ült már azokon a sakkdélutánokon, amelyeket egy nagykárolyi testvérpár hívott életre. A fiúk azért kezdték szervezni a találkozókat, mert szerettek volna új ellenfelekkel játszani és tanulni.
szóljon hozzá!