
Az itt maradó gólyák hónapokig egereken, pockokon élnek, melyekre a szántók0on, gyepeken vadásznak.
Fotó: Milvus Csoport
A fagyos, havas januári napokkal együtt a közösségi médiában is megszaporodtak azok a bejegyzések, amelyekben többen a hóban álldogáló fehér gólyák sorsáért aggódnak. A szakemberek szerint azonban a látvány megtévesztő: a több esetben nincs szükség beavatkozásra, egyes példányok könnyebben átvészelik a telet, mintsem a hosszú afrikai vándorlást megtennék. A téli időszak ugyanakkor nemcsak a gólyák, hanem az itthon maradó és északabbról érkező énekesmadarak számára is kihívást jelent – megmutatjuk, hogyan segíthetünk rajtuk a hideg hónapokban.
2026. január 14., 08:002026. január 14., 08:00
Az elmúlt napokban számos aggódó megkeresés érkezett természetvédelmi szervezetekhez, többen számoltak be arról, hogy havas fészkekben álldogáló gólyákat láttak, és segítséget kértek a madarak „megmentéséhez”. A közösségi médiában gyorsan terjedő fotók sokakban keltettek riadalmat, a szakemberek azonban óvatosságra intenek: nem minden szokatlannak tűnő helyzet igényel emberi beavatkozást.
A Milvus Csoport Madártani Egyesület tájékoztatása szerint az ilyen helyzetekben elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a madár röpképes-e. Mint fogalmaznak, az a gólya, amely több méter magasan, fészekben, kéményen vagy tetőgerincen pihen, egyértelműen képes repülni, így sem befogni nem szükséges, sem nem lehetséges. A fizikai állapot legegyszerűbben úgy ellenőrizhető, ha a madár közelébe lépve felrepülésre késztetjük. Amennyiben ez gond nélkül megtörténik, nincs ok az aggodalomra. Ha azonban a gólya csak néhány métert tud megtenni, ugrálva próbál menekülni, mozgása rendellenes, akkor sérülés vagy súlyos legyengülés állhat a háttérben, ilyen esetben indokolt szakemberhez fordulni.
Az őszapók is felkeresik a madáretetőket
Fotó: Amy Felce, FLICKR, CC BY 2.0
A Milvus szakemberei rámutattak, az elmúlt években egyre gyakoribbá vált, hogy egyes gólyák áttelelnek a Kárpát-medencében. Ennek hátterében többnyire nem egészségügyi okok, hanem környezeti és klimatikus tényezők állnak. A gólyák rendkívül változatos táplálkozású madarak: a rovarok mellett férgeket, kétéltűeket, halakat, kígyókat, békákat, valamint kisrágcsálókat is fogyasztanak. Télen, amikor a vizek befagynak és a rovarvilág eltűnik, az itt maradó példányok elsősorban egereken és pockokon élnek, amelyeket a szántókon és gyepeken vadásznak meg. A látvány tehát megtévesztő lehet, a havas tájban álldogáló gólya nem feltétlenül van életveszélyben.
A téli időszak ugyanakkor nemcsak a gólyák, hanem az itthon maradó és északabbról érkező énekesmadarak számára is kihívást jelent. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei szerint bár ezek a fajok az evolúciós alkalmazkodás révén emberi segítség nélkül is képesek túlélni a telet, a tudatos madáretetés helyi szinten megkönnyítheti számukra a hideg időszak átvészelését.
Áprilistól viszont már nem szabad etetni, mivel ez a fiókák tömeges pusztulásához vezethet. a szakemberek hangsúlyozzák, az etető mellett fontos kialakítani egy itatórészt is, pontosabban az etetést érdemes az egész évben működtetett itató mellett elkezdeni decemberben, mert több faj számára a téli ivó- és fürdőhely jelenti az igazi vonzerőt.
Az etetést az első tartós fagyok beálltától azok megszűnéséig, jellemzően december elejétől március második feléig ajánlott folytatni
Fotó: Pixabay
a madarak napi bioritmusa, a ragadozók jelenléte, az időjárás változásai és a klímaváltozás hatásai egyaránt befolyásolják a madárforgalmat. Előfordul, hogy a hidegfrontok előtt egész csapatok húzódnak délebbre, máskor pedig az enyhe, hómentes telek miatt a madarak könnyebben találnak természetes táplálékot, és kevésbé szorulnak rá az etetőkre.

Természetkedvelőket, kíváncsi madárbarátokat várnak szombaton a kolozsvári Állattani Múzeumba, ahol idén is megrendezik a Madáretető-készítő műhelyt. Osváth Gergely biológus a tematikus tárlatvezetésről, az interaktív programról beszélt a Krónikának.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!